Bizonytalansági félelmek
A szeretetben biztonság van. Amikor földi apánk szeret bennünket, az megértet velünk valamennyit mennyei Atyánk szeretetéből. Így könnyen el tudjuk hinni, hogy mennyei Atyánk is szeret bennünket. Az a személy, aki minden kétséget kizáróan tudja, hogy Isten szereti őt, stabil lesz egész életében, és Pállal együtt hirdeti: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Akit pedig nem szeretnek azok, akiknek szeretniük kellene, hajlamos kételkedni még Isten szeretetében is. Az ebből létrejövő bizonytalanság félelmet eredményez. Mi lesz velem? Mivel a "félelem gyötrelemmel jár", az elutasított ember gyötrődni fog (1.Jn. 4:18.). Minden tekintetben aggódik biztonsága felől, legyen szó bármiről, az anyagiaktól Isten kegyelméig.
A biztonságunk Isten szeretetében van. Amikor biztosak vagyunk abban, hogy Isten szeret bennünket, az kiűzi a félelmet. "A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár; aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben." (1.Jn. 4:18.)
Reménytelenség
Az az ember, aki semmi lehetőséget nem lát arra, hogy szeressék, olyan emberhez hasonlít, aki egy hatalmas sivatagba került, és az égető homok mérföldjeit látja csak maga előtt minden irányban. Nyelve megdagadt a szomjúságtól, és földre esve várja a halált. Nincs semmi reménye.
Akit megsebzett az elutasítás, nem talál felüdülést. Belseje kezd kiszáradni. Reménytelensége elbátortalanodáshoz, kétségbeeséshez, levertséghez, kudarchoz és depresszióhoz vezet. Remény nélkül nincs öröm, remény nélkül nincs élni akarás. A halállal való kiegyezés olyan ösvény, amely a szív megnehezedéséhez vagy akár az öngyilkossághoz vezet.
Amikor egy reménytelen ember szeretetre talál, reményre is talál. A szeretetteljes kapcsolatok olyanok, mint az élő vízzel teli kutak; különösen igaz ez Jézussal való kapcsolatunkra, aki azt mondta: "Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám és igyék" (Jn. 7:31.). Akinek személyes kapcsolata van Jézussal, annak élő víznek kútfeje van a belsejében. Jézus így magyarázta ezt a samáriai asszonynak: "Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne" (Jn. 4:14 ).
Amikor valakinek szeretetet adunk, akkor Jézus nevében "egy pohár vizet" adunk neki. A reménytelen embert felüdíti szeretetünk. Ugyanakkor pedig, az a személy, akinek szüksége van erre a felüdítő szeretetre, nem ülhet tétlenül, azt várva, hogy mások kezdeményezzenek. Annak, aki reménytelen és szeretetre vágyik, el kell kezdenie nagyon szeretni másokat. Krisztus tanítása az adásról és kapásról a szeretetre éppúgy vonatkozik, mint az anyagi dolgokra.
"Adjatok néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek." (Lk. 6:38.)
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
