2014. március 9., vasárnap

Frank Hammond - Az elutasítottság legyőzése 13.

Önsajnálat

Az önsajnálat az elutasításra adott egyik belső reakció. Az önsajnálat az "önszomorítás"-nak az a fajtája, amikor az ember szabad folyást enged azoknak a gondolatainak, hogy milyen igazságtalanul is bántak vele, míg teljesen nyomorultul nem érzi magát. Ez garantált módszer arra, hogy a Szent Szellem két drága gyümölcsét, az örömöt és a békét lerontsuk magunkban.

Elmenekülés
A zsoltáriró Dávid ezekben a szavakban fejezi ki azt a vágyát, hogy elnyomói elől elmeneküljön: "Vajba szárnyam volna, mini a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám" (Zsolt. 55:7). Legtöbben ismerjük ezt az érzést: "Bárcsak itt hagyhatnám ezt az egészet!" Amikor az élet körülményei rosszabbra fordulnak, nagy a kísértés arra, hogy elmeneküljünk. A sérült emberek gyakran a menekülés művészeivé válnak, és jól kieszelt utakon kerülik el az élet kellemetlenségeit.
A menekülés egyik általános formája az álmodozás. Az illető megteremti a maga kellemes világát, és ebben az álomvilágban él fantáziája segítségével. A körülmények kínzó realitását kizárja, és visszavonul egy irreális világba. Ezt a menekülési törekvést csak még jobban elősegítik a mozi, a tévéfilmek, a fantasztikus könyvek.

A menekülés másik útja az alvás. Amíg az ágyban maradsz a takaró leple alatt, addig nem kell szembenézni a felelősséggel és a kellemetlen dolgokkal. Ezért az alvás válhat szenvedéllyé, kényszerré is; gyenge kísérlet az élet problémáinak elkerülésére!

A drog és az alkohol úgy hat az ember fejére, mint a bomba: szétrobbantja az értelmét, úgyhogy nem maradhatnak meg benne a kellemetlen dolgok. A drogelvonás és az elektrosokk terápia csak elzárja a lelki beteg elől a menekülés útját. Ezek az orvosi eljárá-gok nem használnak, és gyakran csak növelik a már meglevő gondokat. Istennél van valami jobb.