HOGYAN TEGYÜK VALÓSÁGGÁ AZ EVANGÉLIUMOT?
Ha csak elméletnek hagyjuk meg az evangéliumot, akkor a "betű megöl". Amikor azonban a Szent Szellem erejével hirdetjük, felszabadul az az erő. A megfelelő körülmények között, a megfelelő eljárást követve, elkezdődik egy folyamat, történik valami. Ha Jézus igazságát hirdeted a Szellem hatalmával, akkor Isten szabálya szerint jársz el. Ez az eljárás eredményes. Amikor a Szent Szellem és az evangélium hirdetése találkozik, akkor robbanás következik be. Isteni energia szabadul fel. Pál az energemata szót használta, ami "végrehajtó energia". Amikor ilyen robbanás történik, akkor az evangélium hír, újság.
Amikor ez a mennyei erő ránk szakad, annak nagyon szokatlanok és érdekesek a hatásai. Ébredés következik. Eltűnik a temetői hangulat. Az összejövetelek már nem csak külsőségek és szertartások. Ez a hatalom nem egy vak erő. Újra Jézus dolgozik.
A kereszténységben az a megdöbbentő, hogy több tízmillió ember úgy él, mintha Krisztus sosem létezett volna. Beszélnek Róla, de úgy, mint aki teljesen nyilvánvalóan távol van a világtól. Úgy tesznek, mintha Jézus első eljövetele teljesen eredménytelen lett volna. Az emberek maguk próbálnak belevalók lenni, és intézni az ügyeiket, de ez mindeddig nem sikerült nekik. Ennek oka főleg az evangéliummal és annak erejével szembeni tudatlanság, amiért mi, a gyülekezet, vagyunk elmarasztalhatók.
Mégis, mindenütt Krisztus lábnyomai vesznek körül minket. Itt van az egyház. Napjaink csodái. Bibliák. Keresztény rendezvények. Jézus mondásai beépültek nyelvünkbe. Minden, ami civilizációnkban, erkölcseinkben és elveinkben a legjobb, azért van, mert Jézus eljött. Az emberek mégis úgy vonszolják magukat végig az életen, mintha nem lenne kezükben a kulcs. Az árnyékban osonnak, félnek a pirkadattól. Arról beszélnek, hogy új vallást akarnak, de sosem próbálták ki a keresztény hitet. "Közel van hozzád a beszéd", de ha valamit ismerünk, azt nem is vesszük olyan komolyan. Az a baj, hogy az atomerőműveket magasabbra építették, mint a templomokat. Az atomkor erőtlen.
Óriási az igény körülöttünk a valóságra. Túl sok ember feltételezi, hogy a kereszténység már nem működik. A templomból múzeum lett. A Bibliát akár Tutankhamon sírjában is megtalálhatták volna - mintha az Ige csak az ősi Izraelnek szólt volna! Ezért kell az evangéliumot a Szellem erejében hirdetni az azt követő jelekkel és csodákkal. Akkor Jézus majd kilép a Bibliából a mai életbe. Ne zárd be Őt a templomba! Ne legyen a templom az Ő sírja! Gyakran úgy is néz ki. Azt gondolhatnánk, hogy némely gyülekezet Krisztus koporsója körül ücsörög.
Az emberek a szószékről nem csupán szép eszmefuttatásokat várnak. Nem szentbeszédek tartására kaptunk elhívást, hanem emberek megszabadítására. Istent az emberek érdeklik. "Azért jöttem, hogy a foglyokat szabadon engedjem.” Jézus nem azért jött, hogy felújítsa a börtön celláit, vagy kényelmesebbé tegye azokat kellemes ágyakkal és színes tévékkel! Ő a börtönön kívül akarja látni az embereket. Az evangélium nem megjavítás, díszítés, vagy átalakítás, hanem kiszabadítás.
Dicsőség Istennek, a dolog ma is így működik! Az egész világon több százmillió ember tanúsíthatja ezt. Ők így tesznek bizonyságot: "Az evangélium megtörtént velem!" Ez újság!
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
