2014. március 27., csütörtök

Frank Hammond - Az elutasítottság legyőzése 21.

Szexuális vágy

Nagyon kevés ember kerüli cl Sátán szexuális erkölcstelenségének csapdáját. Miért ennyire elterjedt a szexuális bűn még a keresztények között is, akiket Isten erkölcsi törvényeire tanítanak. Részben azért, mert a világi médiák bombáznak bennünket olyan programokkal, amelyek a paráznaságot és a perverzitást elfogadható szokásnak tartják a mai ember számára, és ezt a tömegek a "szabadság" új filozófiájaként üdvözlik. De a Sátán, e világ istene, csaló. Ami először szabadságnak tűnik, arról később kiderül, hogy kötelék.
Azok az emberek, akiket megfosztottak az őket megillető szeretettől, különösen ki vannak téve a szexuális bűn kísértésének. A szeretetre éhes ember becsapja magát, amikor úgy gondolkodik, hogy szeretet-szükségletét kielégítheti, ha szexuális éhségét illegális módon betölti.

A gondolati vágy is szexuális bűn. A bűnnel való ilyen megegyezés lehetőség az ördög számára. Tévedés azt gondolni, hogy a démonok csak ott uralkodhatnak, ahol nyilvános bűn van. A vágy a gondolatban és a szemekben kezdődik, de az ördög olyan messzire viszi az embert a bűn mocsarában, ameddig csak lehet. "Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében." (Mt. 5:27-28.)

Az ördög hazugságainak elfogadása a gondolatokban megnyitja az ajtót a szexuális bűn elkövetése előtt. A szexuális visszaélés legelső kifejeződése az önkielégítés. Az önkielégítés az önszeretet egyik formája. Gyakran pornográf anyagok okozzák. Azok, akik agyukat és szemüket pornográfiával táplálják, a perverz szellemek minden fajtája előtt megnyitják magukat. Gondolataik szennyesek lesznek és lelkiismeretük érzéketlenné válik. Minden vágyuk az, hogy a gyakorlatban is megtegyék azt, amivel gondolatban már eljátszadoztak.
Nem fontos, hogy az illető milyen régen jár a szexuális bűnök meg nem engedett ösvényen, hogy azonos, vagy ellenkező nemű emberre) követi el a bűnt, soha nem fog kielégülni. Ehelyett azt fogja aratni, amit vetett.

"Hasonlóképen a férfiak is elhagyván az asszonynéppel való természetes élést, egymásra gerjedtek bujaságukban, férfiak férfiakkal fertelmeskedvén, és az ő tévelygésüknek méltó jutalmát elvevén önmagokban." (Róma. 1:27)