Az evangélium nem indítvány, vagy javaslat. Nem hangosan való gondolkodás, vagy folyamatos vita. Az evangélium hirdetése nem azt jelenti, hogy előadjuk a hagyományos hitet egy szép szónoklatban, ahogy egy színész elmondja monológját egy üres színpadon. Ez nem választási lehetőség, hanem utolsó felszólítás a Királytól - Istentől. "Higgy, vagy pusztulj el!" , mert "Isten most parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek" (Ap.Csel. 17:30.). Ezt jelentette ki Pál. Hallgatói a fenn költ és büszke athéni értelmiségiek voltak, de Pál megmutatta nekik, hogy az ismeretlen Isten szeretettel közeledik feléjük, üdvözlően tárja ki a karját. A Szent Szellem az Igét, mint kardot egyenesen neki szegezi mindenkinek. Egy hitelvi tanulmány nem hat így. Az evangélium Isten "Én"-je, amint személyes beszélgetésben a mi "én"-ünkhöz beszél. Amikor az evangélium szól, az szembesüléssé válik az Úr és a bűnös között, Isten nyújtja ki benne az Ő szerető karjait. Aztán hirdetjük Jézus Krisztust, a Gyógyítót. Példaképünk az Úr, aki szabadságot hirdetett, és a betegek gyógyításával mutatta meg, mi a szabadság. Az evangéliummal nem védjük Istent. Isten véd minket, az ördög tehetetlen áldozatait, amik Nélküle vagyunk. A szabadulás magába foglalja az isteni, csodálatos gyógyulást is. Némelyek úgy gondolják, hogy a gyógyulás az evangélium véletlenszerű, járulékos eredménye. Soha! A gyógyulás az üzenet része. A teljes ember számára hirdetjük a teljes evangéliumot. A test egészsége a csomaghoz tartozik. A gyógyulás Isten különleges ajánlata.
Az evangélium már önmagában is csoda, és nem veheted ki belőle a csodálatos vonást. A csodamentes evangélium hirdetése csodamentes területeket hoz tétre. Sajnos, néhány gyülekezet is ilyen.
Az evangélium nem bűnös szellemeknek szól, hanem bűnös férfiaknak és nőknek, akiknek a bűn miatt a testük is szenved. Jézus megbocsát, és meggyógyít. Ez mind a folyamat része. Így kell ezt hirdetni "a Szellem erejében és megmutatásában". Hogyan lehet az evangélium az erő megmutatása, ha csak szellemi, és egyáltalán nincs fizikai hatása? Krisztus a Gyógyító, és az ő gyógyítása mindenre kiterjed - a lélekre, testre, az elmére és a körülményekre is.
A gyógyítás magába foglalja a démonok kiűzéséhez szükséges tekintélyt. Néha közvetlenül démonok vannak egyes betegségek és a depresszió mögött. Nem minden betegség és gyengeség démoni. Jézus világosan megkülönböztette a kettőt: "Űzzetek démonokat, gyógyítsatok betegeket." Jézuson Isten kenete nyugodott betegek gyógyítására, és ma is az Ő kenete nyugszik szolgáin, természetesen ugyanebből a célból. Helytelen, ha nem hangsúlyozzuk eléggé a betegek gyógyítását, és helytelen az is, ha túlhangsúlyozzuk. Az ember mindig áteshet a ló másik oldalára. Némely evangélista csak a gyógyulást hirdeti. Az kétségtelen, hogy ahol hit van, ott csodálatos dolgok történnek, de az emberek nem hallják a bűnből való megváltás üzenetét. Mire mennek az emberek azzal, ha ép a testük, de ugyanúgy a pokolba jutnak? A mi szolgálatunkban én ezért nem "gyógyító hadjáratokról" beszélek, hanem evangelizációs hadjáratokról. Ha minden terhet a hajó egyik oldalára rakunk, a hajó felborul. Ha nem a gyógyító Jézust hirdetjük, ezzel nem a Biblia Jézusát prédikáljuk épp úgy, mintha nem hirdetnénk a megváltó Jézust.
Az evangélium harmadik összetevője a Szent Szellembe merítő Jézus. Bemerítő Jézus - de nem vízbe, hanem tűzbe. Jézus nem csak a nyelveken szólást adja, nem is csak a szellemi ajándékokat. Ő elküldi a Szent Szellemét. Minden evangelizációnkon imádkozunk azért, hogy emberek beteljenek Szent Szellemmel. Én nem szégyellem ezt a hatalmas áldást. Nem titkolom el, "amíg az emberek meg nem értik". Ez része az evangéliumnak, Krisztus evangéliumát pedig nem szégyellem. Péter apostol első prédikációjában az egész evangéliumot hirdette, beleértve a Szent Szellem ajándékát is. Én ugyanezt teszem.
Pünkösd napja nem csak evangéliumi volt, hanem karizmatikus is!