Frank Hammond - Az elutasítottság legyőzése 16.

Védekezés

Ha a kutyád megsérült, nagyon óvatosan nyúlsz hozzá, nehogy megharapjon. A sérült emberek is "haraphatnak" (lásd Gál. 5:15.). Gyakran annyira érzékenyek és védekezőek, hogy nemcsak a gonoszért fizetnek gonosszal, hanem a jóért is.
A védekezés kritizálásban és ítélkezésben nyilvánul meg. Ítélkezel azok felett, akik megsértettek, és ítélkezel azok felett, akik téged ítéltek el. Ez a védekezés egyik rossz módja. A biztonságérzet megteremtése helyett csak másokon áll bosszút.

"Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek." (Mt. 7:1-2.)

Az ítélkezés lezárja az ember szemet saját hibái előtt. Az ilyen ember magát csapja be. Csak a mások hibáját veszi észre. Ez eszünkbe juttatja Jézus példázatát a szálkáról és a gerendáról. Először a saját szemünkből kell kivetni a gerendát, csak utána fogunk elég világosan látni ahhoz, hogy a testvérünk szemében lévő szálkát kivegyük.
Az ítélkező ember hajlamos arra, hogy saját hibáját másokra vetítse. Egy ember a gyülekezetemből többször megvádolt azzal, hogy nem szeretem a közösségben lévő embereket. Ennek hatására lelkiismeret-vizsgálatot tartottam, és megpróbáltam felidézni, hogy mit tettem, vagy mondtam bárkinek is szeretet nélkül. Végül arra jöttem rá, hogy éppen az az ember, aki engem vádolt, nem szeret másokat. Ahelyett, hogy magában kereste volna a hibát, rám vetítette azt. Ezek után azt fedeztem fel, hogy mások hibáztatása egy nagyon gyakori önbecsapás azok részéről, akik elutasítottságban szenvednek.

Ha valaki bűnt követett el ellenünk, nem a mi feladatunk, hogy felálljunk saját jogainkért és igazságot szolgáltassunk magunknak. Jézus azt mondta:

"Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem aki arcul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orcádat is." (Mt. 5:38, 39.)

Bizalmatlanság és a tisztelet hiánya

A bizalom híd két személy között. Hogyan is bízhat meg azember olyanokban és tisztelheti azokat, akik őt elutasítással, árulással, elhagyással és hűtlenséggel sebezték meg? Ha a bizalmat lerombolták, a kapcsolat is tönkrement. A bizalmat újra fel lehet építeni, de ehhez hatalmas erőfeszítés és rendkívüli óvatosság szükséges. A bizalom újjáépítéséhez idő, türelem és kitartás kell.

A lerombolt bizalom megértéséhez vegyünk egy esetet: íme egy lány, akit az apja gyermekkorától fogva elutasít. Nem szánt időt arra, hogy játsszon vele. Keményen iszik és bántalmazza őt. Amikor ez a lány felnőtt lesz, több mint valószínű, hogy erősen bizalmatlan lesz a férfiakkal szemben. Az illető férfi lehet a férje, a lelkésze vagy bárki más, félelme azt súgja majd, hogy minden férfi bántja a nőket, és egy férfiben sem lehet megbízni. A bizalmatlanság és a tisztelet hiánya miatti gyötrődést csak egy módon lehet felszámolni és legyőzni: az Istenbe vetett bizalommal. Ha egyszer valaki megbizonyosodott Isten szeretetéről, képes lesz kiállni mások ítélkezését anélkül, hogy belső sérülést szenvedne.

A bizalmatlanságot és a tisztelet hiányát semmivel sem lehet menteni vagy igazolni. A Biblia azt parancsolja a gyerekeknek, hogy tiszteljék apjukat és anyjukat; a feleségeknek, hogy tiszteljék férjüket (lásd Ef. 5:33; 6:2). A szülők és féljek vezetése alatt élőknek természetes, hogy tisztelik azokat, akik kedvesek, jószívűek, segítőkészek és önzetlenek. Sokkal nehezebb, de nem lehetetlen tisztelni bármilyen fölénk rendelt hatalmat, pusztán azért, mert Isten ezt parancsolta.

Aki megtartja a tiszteletet akkor is, ha ezzel mások visszaélnek, kedvet talál Isten előtt.

"De ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök. Ez kedves dolog Istennél" (1. Pét. 2:20,).