Miféle tudomány?
Ha meg szeretnénk érteni, mi is a tudomány beszéde, a legmegfelelőbb megközelítésnek az tűnik, ha feltesszük a kérdést: Miféle tudományról van itt szó? Mit ért Pál tudományon? Ezen a helyen nem bocsátkozik részletekbe, mivel máshol rengeteget beszél róla. Ez az egyik kedvenc témája, és minden esetben a Szentírás által nagyra értékelt tudományról szól, ami nem a Biblia elméleti ismerete, hanem az értelem. A Zsoltár 119,99-ben szerzője úgy nyilatkozik, hogy értelmesebb, mint a tanítói - azaz mélyebb érzéke van az igazsághoz. A hitetleneknek nincs „ilyen tudásuk", mert bizonyos dolgok csak a hit és szeretet közvetítésével juthatnak el hozzánk. A hitetleneknek ez épp olyan bolond és lehetetlen dolognak tűnik, mint ahogy Viktória királynő a mikrochip technológiáról vélekedhetett volna. „Nem használt nekik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, akik hallották." (Zsid 4,2) Hit hiányában a kemény agymunka soha nem lehet elegendő.
Azon órában örvendeze Jézus szellemében és monda: Hálákat adok néked Atyám, mennynek és földnek Ura, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és a kisdedeknek megjelentetted. ...senki nem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni. (Lk 10,21-22)
További fontos tény, hogy János evangéliuma soha nem a „tudomány", hanem mindig a „tudás" szót használja. János szerint az igazi tudás soha nem valami lerögzített ismeret, mint a modern adatbankok tartalma. A statikus főnévvel ellentétben ez az igenév valami jelenleg is folyamatban lévő, dinamikus „megismerést" fejez ki. Egy csoportba sorolható az „élés", „szeretés", „látás", „hívés" élményeivel. Ez segít megtalálni a helyes választ: az igazi tudás a „folytonos megismerés", mint ahogy egy családtagunkat vagy barátunkat ismerjük. Ilyen vonatkozásban kell tehát értenünk a tudomány beszédét.
Tudás és hatalom
A Máté 22,29 újabb támpontul szolgálhat: „Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát." Ez a kijelentés bizonyára megdöbbentette a szadduceusokat, akik a Tóra (a Törvény Könyvei) szakértőinek tartották magukat, annak jelentős részét kívülről is megtanulták, és ezáltal reméltek örök életet. Jézus pontosan azt alkalmazta rájuk, amivel ők kárhoztatták az egyszerű embereket, mondván, hogy átkozottak, mert nem ismerik a törvényt. Jézus megmutatta nekik a tudás titkos alapelvét: „Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van- é..." (Jn 7,17). Manapság sok egyházvezető tagadja mind a Szentírást, mind az Isten hatalmát - idáig még a farizeusok sem mentek el. A természetfeletti ajándékokat természetes tehetségnek, a nyelveken szólást nyelvészeti adottságnak, az isteni tudományt képzettségnek, a bölcsességet pszichológiának állítják be (2Kor 3,14). Eleve kudarcra ítéli azonban magát mindaz, aki egy csodakönyvet a csodákba vetett hit nélkül tanulmányoz.