"És parancsola a király, és elõhozák azokat a férfiakat, a kik Dánielt vádolák, és az oroszlánok vermébe vettetének mind õk, mind fiaik és feleségeik; és még a verem fenekére sem jutának, a mikor rájok rontának az oroszlánok és minden csontjokat összezúzták."
Az oroszlánok igen éhesek lehettek, hiszen az angyal egész éjjel nem engedte őket enni. Vad dühvel vetették hát magukat Dániel ellenségeire, mikor a király azokat dobatta a verembe.
Ebből az a tanulság, hogy ha olyan emberek, akik nem hisznek Jézusban, csapdát is vetnek a keresztényeknek, a vége az lesz, hogy saját csapdájukban fogatnak meg. Ki gondolta volna előre, hogy a cselszövők maguk kerülnek az oroszlánok vermébe, ahová Dánielt szánták? Vagy gondoljunk csak Eszter könyvére! Ki gondolta volna, hogy Hámánt akasztják fel arra az akasztófára, amelyet ő maga készített Márdokeusnak?
Ebből is látszik, hogy azoknak, akik az Úrban hisznek és Őbenne bíznak, nincs mitől félniük. Ha megőrizzük hitünket, még ha a halál árnyékának völgyében járunk is, az Úr vesszeje és botja fog vigasztalni minket, és ő asztalt terít nekünk az ellenségeink előtt (lásd Zsolt 23). Mivel Isten velünk, ki lehet ellenünk?
Dárius király hite (6,25-28)
"Akkor Dárius király ira minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, a kik az egész földön lakozának: Békességtek bõséges legyen!
26 Én tõlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert õ az élõ Isten, és örökké megmarad, és az õ országa meg nem romol, és uralkodása mind végig [megtart;]
27 A ki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; a ki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.
28 És ennek a Dánielnek jó szerencsés lõn dolga a Dárius országában és a persa Czírus országában."
Dániel megszabadulása az oroszlánok verméből olyan nagy hatással volt Dárius királyra, hogy azonnal kiadott egy rendeletet az egész birodalom minden népének. Ez a rendelet tulajdonképpen egy csodálatos hitvallás, hasonló ahhoz, amelyet korábban Nabukodonozor, Babilon királya tett Isten nemcsak Júda és Izrael Istene, hanem az egész emberi történelmet kezében tartó Úr.
Dárius nem találkozott Istennel, de találkozott Dániel Istenével. Éppúgy, ahogy annak idején Nabukodonozor sem látta Istent, de látta Sidrák, Misák és Abednégó Istenét.
Ez ma is éppen úgy működik. Sok ember semmit nem tud Istenről, de sokat megtudnak a te Istenedről. Ők Istent a te szavad és viselkedésed alapján képzelik el. Úgy kell élned tehát, hogy ahogyan Dárius király Istent Dániel Istenének nevezte, a környezeted a te Istenedről beszéljen. Mutasd be nekik Istent úgy, hogy azt kelljen mondanunk: "Félnünk kell ennek az embernek az Istenét!” Bár Babilon meghódította Júdát, és népének nagy részét fogságba vitte földjére, Babilon királyai és királyságai letérdeltek foglyaik Istene előtt, és alárendelték magukat Neki. Hasonló módon a szellemünkben lakozó hitnek nagyobb hatalma van, mint az atom- vagy hidrogénbombának. Mi is Dániel Istenét szolgáljuk.
Lehet hogy Korea földrajzi szempontból kedvezőtlen fekvésű, de amíg Korea Dániel Istenét szolgálja, a Mindenható Isten velünk van, és nincs mitől félnünk. Sidrák, Misák, Abednégó Istene, Dániel Istene, Pál apostol Istene a mi Istenünk, velünk van mindnyájunkkal. Az oroszlánok szája nem tud elnyelni bennünket!
"31 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
32 A ki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
33 Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
34 Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sõt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:
35 Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?"
(Róm 8,31-35)
