David Wilkerson - Ha elfordultál az Úrtól 2.

A zsidókhoz írt levél erre figyelmeztet: “Vigyázzatok testvéreim, senkinek ne legyen közületek hitetlen és gonosz szíve, hogy elszakadjon az élő Istentől. Sőt buzdítsátok egymást minden egyes napon, amíg tart a ma, hogy meg ne keményedjék közületek valaki a bűn csábításától.” (Zsidók 3:12-13)

Kedvesem, a zsidó levél alapján figyelmeztetlek. Korábban ezt olvashatjuk ebben a fejezetben: “Ezért, amint a Szent Szellem mondja: Ma, ha az Ő szavát halljátok, ne keményítsétek meg szíveteket, mint az elkeseredés napján a pusztában,...” (3:7-8) “...ragaszkodjunk hitvallásunkhoz.” (4:14)

A hitünkhöz való ragaszkodás döntő dolog, mert a hitetlenség bűne keményít meg leginkább. Izrael megkeményítette szívét “az elkeseredéskor, a kísértés napján a pusztában...” (3:8) Ez Izrael nehéz próbatételének idején történt, amikor hatalmas nehézségeken mentek keresztül. Azokban az időkben úgy tűnt, hogy Isten ígéretei nem válnak valóra. Amikor úgy látszott, hogy Isten többé nem válaszol sírásukra, ellene fordultak. A mai nemzedék keresztényei között is valami hasonló történt. Beszéltem olyan hívőkkel, akik valaha lelkesek voltak, de most már megkeményítették a szívüket. Ezek az emberek valamikor hűségesen követték az Urat. Hittek az Igében, életüket a bibliai igazságra alapozták, szívük lángolt Jézusért. Aztán egy törés következett be az életükben és elkeseredésükben az Úrhoz kiáltottak, de imáikra nem jött válasz, legalábbis az ő időrendjük szerint. Haragjukban Istent hibáztatták: “Nem tetted meg amit kértem!” És ma hallani sem akarják, amit mondok nekik.
Mások elestek istentelen barátokkal való kapcsolataik miatt. Isten kegyelme még mindig elérhető számukra, meghosszabbította kegyelmét, de idővel a bűn élvezete megkeményítette szívüket.

Isten segítsen minket ezekben a bizonytalan időkben, hogy halljuk hangját, hogy egyikünk se keményítse meg szívét a megpróbáltatás idején! Talán azt gondolod, hogy soha nem fogod megkeményíteni a szívedet. De biztos, hogy nehéz idők és megpróbáltatások jönnek mindazokra, akik Jézust követik; senki nem lesz kivétel. Ezért, “Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket!” (4:7)

Itt az idő, hogy kibéküljünk Istennel, mert a jelen nemzedék elvesztette az Isten iránti tiszteletet.

A romláshoz vezető út ez: amikor nincs többé Istenfélelem a földön. A Szentírás újra és újra beszél az Isten iránti félelemről; “Ne tartsad bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat.” (Példabeszédek 3:7) “Aki féli az Urat, gyűlöli a rosszat” (8:13) “Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt;az Úrnak félelme távol tart a rossztól.” (16:6)

Évekkel ezelőtt meghívást kaptam a Yale Egyetemre. Amikor megérkeztem, figyelmeztettek, hogy egy csoport demonstrálni fog és meg fogják zavarni előadásom. Amint kiléptem a pódiumra, láttam néhány tiltakozót, kezükben táblákat tartottak. Beszédem címe aznap este ez volt: “A Pokol: Hogyan néz ki és ki fog oda menni.” Pontosan azt prédikáltam amit Jézus is mondott: “...ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.” Amint beszéltem, halálos csend volt az előadóteremben. A meggyőződéstől a levegő egyre nehezebbé vált. A beszéd után mindenki csendben hagyta el a termet. Soha nem fogom elfelejteni azt a napot. Igazi istenfélelem töltötte be azt a helyet, egy tiszteletteljes félelem még azok közt is, akik az evangélium ellen voltak. A New York Times egyik jól ismert írója írt az eseményről. Később elmondta nekem: “Az előadóterem olyan csendes volt, hogy a tollam hatott hangosnak.”
Amint átsétáltam az előcsarnokon az előadás után, néhány tüntető még mindig ott áll táblákkal a kezében. Amikor megláttak engem, elfordultak. Nem tudtak magyarázatot adni Isten magasztosságára és szentségére amelyet nemrég megtapasztaltak.

El kell mondanom azonban, hogy az istenfélelem napjai elmúltak. Ma Sátán a megelégedettség evangéliumát szabadította a népre. A földalattin fizetett hirdetések harsogják: “Nincs Isten - érezd jól magad!” A Londoni buszon is olvashatjuk: “Nincs Isten - Bulizzunk!”
Miért léteznek ilyen kijelentések Istenről időről időre? Mert az emberiség soha nem volt képes lerázni magáról a bűn következményeitől való félelmet. A világot gyötri az Ítélet Napjának valósága, a végleges elszámolás ideje és a szó szerinti pokol. A Szent Szellem hűségesen figyelmeztet minden nemzedéket, mindegy milyen mélyre bukottak. És most is beszél.