2016. 05. 29. Vidám Vasárnap - Házasság és a család

Reinhard Bonnke - A Szellem ajándékai - A tudomány beszéde 6.

A prófétikus szolgálat

A következőkben néhány modern kifejezés - mint a „prófétikus Egyház" és a „prófétikus szolgálat" - használatával és helyénvalóságával szeretnénk foglalkozni. Nem igeellenesek ezek a kifejezések, hiszen minden szol­gálatnak szükségszerűen „prófétikusnak" kellene len­nie, érdemes azonban elgondolkozni azon, nem volna-e biblikusabb „az Isten Igéje Egyházról" illetve „az Ige szolgálatáról" beszélni. Az Újszövetségben mindig ez az Egyház-kép bontakozik ki előttünk - „az igazságnak oszlopa és erőssége". Az Apostolok Cselekedeteiben az Egyház kiterjedésével kapcsolatban többször is azt ol­vassuk, hogy „az Isten Igéje pedig növekedett és terjedt". Ahogy már mondtuk is, a prófécia nem működhet a tanítás rovására. A prófétálás hullámain lebegő gyülekezetet szükséges az Isten Igéjének kősziklájához lehorgo­nyozni. „Hirdesd az Igét!"

Fentebb röviden már utaltunk arra, hogy bölcsesség vagy tudomány beszéde jöhet Isten Igéjének hirdetésén keresztül is. A Jézus által is oly nagyra értékelt - „régi és új kincsként" jellemzett - tudást Isten Igéjének tanítója, illetve prédikátora hozza elő (Mt 13,52-az angol fordítós alapján). Lehet, hogy ez önmagában nem tűnik természetfelettinek, az Ige azonban mindig az, noha külsőleg ez nem feltétlenül érzékelhető. A helyzetünkre hajszálpontosan vonatkozó tudomány beszéde gyakran a megszokottnak tűnő prédikáción keresztül érkezik hozzánk.

Isten Igéje mindig aktív. A Szent Szellem hangját gyak­ran azért vétjük el, mert a pulpitusról jövő beszédet nem nyitott szívvel, hanem kritikusan hallgatjuk. Kinek az esetében volna inkább valószínűsíthető, hogy Isten a tudomány beszédén keresztül szól hozzá, mint annál az embernél, aki szolgálatát az Igében keresi?

Tudomány és nyilvános szolgálat

Vannak „prófétikus szolgálatukról" ismert emberek, akiknél gyakran működnek a prófétikus ajándékok, különösen a tudomány beszéde. A következő észrevételek egyúttal a próféta és a prófétálás egész kérdéskörét érin­tik.

A tudomány beszéde-típusú szolgálatot egyfajta újításként kell tekintenünk, noha az, hogy új, önmagában nem jelenti azt, hogy el is kellene vetnünk. Az alapkérdés az, hogyan kell egy prófétának tevékenykednie - ami viszont már átvezet a bölcsesség témájába. Nagyon egy­szerűen fogalmazva, egy módszertani kérdésről van szó. A mi, azaz a többiek feladata abban áll, hogy ítéletet gyakoroljunk: megtartsuk azt, ami jó, a többivel pedig ne foglalkozzunk.

Korunk tudomány beszédével szolgáló prófétái rendszerint nyilvános hangsúlyt adnak szolgálatuknak. A leginkább bevett gyakorlat az, hogy egy gyülekezetben előrehívnak személyeket, és prófétálnak felettük. Egyet­len újszövetségi szereplő életében sem látunk példát ar­ra, hogy valami ilyesmi - akár alkalmanként, akár rend­szeresen - szolgálatának része lett volna, másrészt több bevett egyházi gyakorlat ugyancsak nem lelhető fel az Újszövetségben. Megfelelő kritérium ezen a területen csak a kölcsönös tisztelet és bölcsesség lehet.

Felmerül azonban néhány jogosnak látszó kérdés. Helyénvaló-e egy prófétikus szolgálatot hirdetni, illetve reklámozni? Vajon a Szent Szellem köteles az ilyen elvárácsoknak mindig engedelmeskedni? Ki garantálhatja, hogy Ő mindig azt fogja tenni, amit a reklám alapján a nagyközönség elvár Tőle? A válasz az - ahogy korábban rámutattunk-, hogy nem beszélhetünk kimondottan ajándékról, csak a Szent Szellem megnyilvánulásairól Isten akarata szerint. A szóban forgó ajándékok egyike sem tekinthető független, a használó akarata szerint működtethető képességnek - miként a hangszeres tudás -, amit előre ki lehetne hirdetni.

Sokakban felmerült a következő kérdés is: Helyes-e, hogy embereket a gyülekezet nyilvánossága előtt vizsgálódás tárgyává teszünk - történjen bár a Szent Szellem segítségével vagy anélkül -, hacsak nem Isten kimondott vezetése alapján? Természetesen amennyiben egy egész közösséget érintő bűnös cselekedetről, úgynevezett Ákán bűnéről van szó, Isten akarata lehet annak nyilvánosságra hozása.
Viszont, ha emberek életének titkai jutnak tudomásunkra, vajon feltétlenül nyilvánosságra is kell hoznunk azokat? Ha Isten ránk bíz egy titkot, azt vajon nem sze­mélyes tanácsadás keretein belül az illetővel kellene c megtárgyalnunk? Senkinek semmi haszna nem szárma­zik abból, ha egy egész gyülekezetnek tudomására hoz­zuk, hogy egy illető keresztény házassága válságban van, vagy hogy ez és ez a gyengéje, de még az sem, ha pozitív tulajdonságait tesszük közhírré. Bőséges alapanyagot szolgáltathat viszont a pletykák számára, illetve az adott személy rossz hírbe keveredésének előmozdítója lehet!

Ha a kijelentés valóban fényt derít egy illető személy hibájára, a Szentírásból megtudjuk, mi a teendő. „Mégha előfogja is az embert valami bűn, ti szellemiek igazítsátok útba az olyant szelídségnek szelle­mével, ügyelvén magadra, hogy meg ne kísértessél te magad is." Nem az egész gyülekezetet kell informálnunk tehát - ezzel szinte bizonyosan csak az ördög, testvéreink vádlója munkáját segítenénk elő a gyülekezet szétszakí­tásában. Az Egyházon belüli eljárási módokkal kapcso­latosan mind Krisztus, mind az apostoli levelek pontos útmutatást adnak. Az ilyen személyes kijelentés valódi célja az lehet, amit az I.János 5,16-ban olvasunk, hogy imádkozzunk bűnbe esett testvéreinkért, vagy ahogy a Galata 6,2 buzdít, hogy egymást terhét hordozzuk.

Felmerül még egy kérdés: A „prófétikus szolgálat" kifejezés kizárólag a tudomány beszédével szolgálókra vonatkozik? Az Ige szolgálata nem épp úgy "prófétikus szolgálat"-e? Hiszen maga az Ige mindig prófétikus! Gyakori, hogy nagy próféták egyúttal nagy prédikátorok is.

Az emberi természetnek csak felületes ismeretéből is arra következtethetünk, hogy az az ember, aki úgy érzi, elvárják tőle, hogy „prófétikusan" szolgáljon, nyomást fog érezni magán, hogy nem szabad hibáznia, holott valójában csak annyit tud tenni, amennyit a Szent Szellem megenged neki. Többek között Bálám jó bibliai példája annak a prófétának, aki előre megírt forgatókönyv elvá­rásai alapján próbált működni. A történet tanúsága sze­rint komoly problémába került.

Jelentős esélye van annak, hogy egy közösség elvá­rásainak megfelelni próbáló személy nem a Szent Szellemtől, hanem saját képzeletéből származó kijelentéseket fog megosztani. Szívből kívánjuk, bárcsak ne így lenne, de sajnos sokan éltek már át keserű csalódást „az Úrtól származó" - nem egyszer igen jeles és emlékezetes alka­lommal elhangzott - kijelentések bűvölete után. Mindez azonban semmit nem von le annak a ténynek a valóságá­ból, hogy Isten szolgái igenis kapnak kijelentéseket a Szent Szellem által.

Az elmondottakkal nem ítéletet akarok gyakorolni, csupán olyan gondolatokat felvetni, melyek letisztulásá­hoz alighanem több idő és további tanulmányozás szük­séges. Sajnálatos módon nagyon sok állítólagos tudo­mány beszéde hangzott el, melyek annyira személyes dolgokról szóltak, és oly kevéssé érintették az Egyházzal vagy az Igével, sőt egyáltalán az Isten munkájával kap­csolatos témákat, hogy az egész olyan felhangokat ka­pott, mintha valamiféle „karizmatikus jövendőmondásról" lenne szó. Pedig ez az ajándék, ha helyesen használ­juk, felbecsülhetetlen értékű lehetne.

Azt is hozzá kell tennünk, mind a célt tévesztett próféciákkal, mind a célt tévesztett tudomány beszédei­vel kapcsolatosan, hogy az ember esendőségével minden esetben számolnunk kell. Néhány ilyen eset nem is érvénytelenít egy szolgálatot, hacsak nem válik túlságosan gyakorivá. Kizárólag Isten Igéje tévedhetetlen. Még Agabus - akit pedig a Szentírás keresztény prófétának nevez - sem volt teljesen precíz egyik kijelentésével kapcsolatosan. Azt mondta, hogy a zsidók meg fogják kötözni Pált Jeruzsálemben, és át fogják adni a pogányoknak (Csel 21,10-11). A későbbiekben azt látjuk, hogy az események nem pontosan így alakultak. Az Apostolok Cselekedete­iben szereplő más prófétáknak is megvoltak a maguk korlátai. Apróbb hibák tehát becsúszhatnak, bizonyos súlyos vagy teljes pontatlanságok azonban, valamint olyan hangzatos és nagyszabású kijelentések, melyekkel a fél világot telekürtölték - s végül is zagyvaságnak bizonyultak - a merő szószátyárkodás rossz hírébe keverték ezt az ajándékot, és jogossá tették a kérdést, hogy az érintett személyek vajon valóban próféták-e, vagy sem?

Korábban rámutattunk, hogy a böl­csesség és a tudomány egymás kiegészítői. A tudomány beszéde gyakran megkívánja, hogy legalább kissé kiegészítse a bölcsesség beszéde. Nagyon hasznos lehet, ha egy gyülekezet szellemi állapotára fény derül a Szent Szellem segítségével: az e téren szolgálóknak mindenesetre ajánlatos megfigyelniük, hogyan alkotott véleményt Krisztus a Jelenések könyvében a hét ázsiai gyülekezet­ről. Mondanivalójába mindig belefoglalta a szellemi ta­nácsadás és bölcsesség megjegyzéseit.

ELIZABETH MITTELSTAEDT - CSODÁLATOS VEZETÉS 1. részlet

Lídia: Váratlan találkozás
Mi történik, ha egy nő megnyitja a szívét és az otthonát?

Amíg fiatalok vagyunk, a jövő felé tekintünk. Arra vágyunk, hogy valamit létrehozzunk. Idősebb korunkban visszatekintünk arra a múltra, amit örökségül hagyunk másokra. És az életünk delén? Akkor mind a két irányba vetünk egy-egy pillantást. Nemrégiben olvastam az életpálya-erényekről és a méltatott erényekről. Az első csoportba azok az erények tartoznak, amelyeket az önéletrajzodban sorolsz föl, ha el akarsz nyerni egy állást; olyan tulajdonságok, amelyek a munkaerőpiacon számítanak, és amelyek hozzájárulnak a külső sikereidhez. A második csoport azokat jelöli, amelyeket a halotti búcsúbeszédedben sorolnak fel: ezekből olvasható ki leginkább a jellemed. Ez a két erénytípus két olyan kérdésre ad választ, amelyeket magunknak is fel kell tennünk: „Mit teszek?” és „Ki vagyok?”

Könnyen megeshet, hogy az egyiket előbbre helyezzük a másiknál. A társadalom, amelyben élünk, arra ösztönöz, hogy azon törjük a fejünket, hogyan tudjuk a karrierünket építeni; azzal a kérdéssel azonban sokszor magunkra maradunk, hogy miként ápoljuk belső életünket. Más szavakkal: a mi kultúránkban a tettek elsőbbséget élveznek a jellemünkkel szemben. Legendásan hosszúak az önéletrajzaink, és igen rövid a méltatásunk.
Isten nem akarja, hogy fontosabbnak tartsuk a tetteinket a jellemünknél, vagy a jellemünket a tetteinknél. Mindegy, hol ütjük fel a Bibliát, a jellem és a cselekedetek mindenütt elválaszthatatlanok egymástól.
Nézzük most először Lídia életét. Ki volt ő? Mit cselekedett? Feledhetetlen örökséget hagyott hátra – nem csupán a családja, hanem egész Európa számára.
***
Teológiai tanulmányaim során Ingridet, az osztálytársamat és engem egyaránt elbűvölt az ősi Macedónia. Az Apostolok cselekedeteivel foglalkoztunk, és azzal a sok csodával, melyeket Pál apostol a missziós útjai során véghezvitt ebben a térségben. Annyira föllelkesedtünk, hogy elhatároztuk, elutazunk oda, és saját szemünkkel nézzük meg ezt a történelemmel átitatott térséget.
Így történt, hogy 1970-ben a nyári szünetben vonatra ültünk, és nekivágtunk a hosszú útnak. Amikor megérkeztünk Macedóniába, egy kempingben szálltunk meg – diákként csak erre futotta a pénzünkből.
Másnap reggel nagyon korán fölkeltünk, és kimentünk az utcára, abban a reményben, hogy összefutunk majd keresztényekkel. Sajnos, senkit nem találtunk. Egy idő múlva leültünk pihenni egy fa alá egy szabad strandon. Fáradtak, éhesek és csalódottak voltunk. Ingrid elővette a gitárját, és énekelni kezdett. Hamarosan több fiatal sereglett körénk, és tudtunk velük beszélgetni az életünkről.
Míg ott ültünk és beszélgettünk, azon gondolkodtam, hogy vajon Pál is hasonlóan érezte-e magát, miután követte azt a látomást, amelyben Isten Macedóniába hívta. Amikor megérkezett, nem tudta kivel és hol fog találkozni. De a folyónál Pál és az útitársai egy nőkből álló csoportot találtak, akik imádkozni jöttek össze szombaton. Odaültek közéjük, és beszélgettek velük. Ekkor ismerkedtek meg egy Lídia nevű bíborárussal.

Lídia – egy sikeres üzletasszony

Az első dolog, amiről Lídiával kapcsolatban beszámol a Biblia, hogy bíborkelmével kereskedett. Jól ismerte az áruját, mert a kis-ázsiai Thiatirából származott, ami ma Törökországhoz tartozik, és kb. 480 km-re van Filippitől, ami viszont a mai Görögországban található. A Tirusz városából származó nők értettek hozzá, hogyan állítsanak elő bíbort az úgynevezett bíborcsigákból. A közeli Hermus folyó vize kiválóan alkalmas volt a kelmék színezésére.
Nem létezett pompásabb színárnyalat a Thiatirából származó karmazsin- és bíborvörös színnél. A bíbor, ami hagyományosan a királyok színének számított, nem volt olcsó. Mivel egyetlen gramm festékhez mintegy 800 darab csigára volt szükség, a bíborszövet nagyon keresett volt a gazdagok körében, és státuszszimbólumnak számított. Ezenkívül a hivatalos tóga alkotóeleme is volt, amit a római tartomány tisztségviselői hordtak.
Lídia cégének központja minden valószínűség szerint Thiatirában volt, és Filippiben egy leányvállalatot alapított. Lídia kétségtelenül jó üzleteket köthetett ebben a feltörekvő kereskedővárosban. Vevőköre nagyrészt befolyásos, részben zsidó, részben pogány származású emberekből állt. Akár zsidó vállalkozókkal is alkudozhatott bíborszínű, kék-lila és skarlátpiros kelmebálákról, amikből Jeruzsálemben templomfüggönyök, papi köntösök készültek.
Történészek úgy vélik, hogy Lídia özvegy volt, aki bátran továbbvitte férje üzletét, hogy ezzel biztosítsa a saját és gyermekei megélhetését. Kétségtelen, hogy sikeresen megállta a helyét a férfiak világában egy olyan időszakban, amikor a nőket másodrendűeknek tartották. Gyanítom, hogy az üzleti sikere arra vezethető vissza, hogy erős jellemű, őszinte asszony volt, aki embertársai szimpátiáját és bizalmát élvezte. El tudom képzelni, hogy milyen méltósággal és kecsesen viselhette maga is az értékes kelméket, és ezzel csinálhatta a legjobb reklámot az üzletének.
Akkoriban Filippi olyan helynek számított, mint a mai divattervezők fellegvárai – Párizs, Milánó, New York. Ezek a városok a legújabb divatirányzataikról ismertek. Van, aki személyre szabottan, divattervezővel készíttet ruhát magának, hogy biztosan egyedi darabot viselhessen. Ez esetben tudja, hogy az adott ruhadarabot külön neki tervezték és készítették – és ettől annyira drága. Akkoriban ugyanilyen drágák voltak Lídia bíborkelméi, melyeket a divatszalonjában készített.
***
Első szakmámban varrónőként és divattervezőként gyakran elképzeltem, hogy néz majd ki egy terv, ha elkészül. Megtanultam gondosan kiválasztani a mintához illő anyagot, amiből gyönyörű, egyedi darab lesz. Egy különleges ruha, ékszer, vagy egy barátnőnk művészi, kézzel írt üdvözlőkártyája – mindezek azt éreztetik velünk, hogy páratlan, értékes és szeretetre méltó emberek vagyunk. Tudod, hogy te is egy ilyen egyedi mesterműve vagy Istennek? Teremtőnk mindannyiunkat gondosan megtervezett, egyedi darabként alkotott meg. Isten nem ismétli önmagát. Minden ujjlenyomat különböző, és a világon nincs még egy olyan nő, mint amilyen te vagy.
Az efezusiakhoz írt levél második fejezetének 10. versében az eredeti görög szöveg a poieme szót használja, ami azt jelenti: alkotás. Ebből a szóból származik az angol poem (költemény) szó is. Te egy költemény vagy! Isten egy olyan költeménnyel ajándékozott meg téged, amit neked kell megírnod, kimondanod és megélned. Ez az életed célja!
Különleges ember vagy, akit Isten saját dicsőségére alkotott: ezért vállald az elhívásodat, és szenteld oda magad a feladatra, hogy azzá a költeménnyé légy, aminek Isten megteremtett. Tanuld meg oly módon vállalni a szépséged és egyediséged, ahogy azt Lídia tette a saját nehézségei és lehetőségei közepette. Alkotónknak nagy örömöt szerez, ha azt látja, hogy tervei merészen és könnyed eleganciával bontakoznak ki!
Mi a te költeményed? Hogyan tudod megélni azt az egyedi erőt és szépséget, amit Isten beléd helyezett?

Az Immanuel Kiadó engedélyével.

http://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/product&product_id=7275&search=csod%C3%A1latos

Dr. Tóth Tibor - Tudományos tény-e az evolúció? 5.

3. A teista evolúció

A „teista evolúció" elnevezéssel azokat a filozófiai-világnézeti eszmerendszereket szokás egybefoglalni, amelyek megkísérlik, hogy a Biblia Is­tenét (a keresztény hitet) és a fejlődés-elméletet egy kompromisszumos gon­dolati konstrukció keretében összekapcsolják. Feltételezik, hogy Isten az evolúció okozója, ezáltal az ateista evolúció leggyengébb láncszemét, a józan ész számára teljesen felfoghatatlan „ősnemzést", az élettelen anyagból természetes úton, magától létrejövő élet problémáját kiiktatják; ezután az evolúciót magát Isten munkamódszerének elfogadva minden olyan ponton Isten természetfeletti beavatkozását tételezik fel, ahol az ateista evolúció magyarázata hiányos, nem meggyőző vagy bizonyítottan hibás.

Ez a megközelítés jóllehet kényelmes, látszólag illeszkedik a keresztény hithez és „rugalmas lavírozást" tesz lehetővé mind a kemény ateizmus, mind a megalkuvás nélküli bibliai teremtéshit követői felé, valójában reménytelen zsákutca.

Ezt az állításunkat a következőkkel indokoljuk:

(1) A teista evolúció és az ateista evolúció között kibékíthetetlen ellentmondást állandósít, hogy az előző elfogadja, az utóbbi elutasítja Istent, mint a térben és időben létező világ Teremtő­jét. Ebből számtalan további, feloldhatatlan ellentmondás következik, elég ha a csodák és általában a természetfeletti jelenségek különböző megítélését állítjuk szembe egymással.

(2) A teista evolúció és a bibliai keresztény hit (valamint a ráépülő teremtési elmélet) között szintén kibékíthetetlen ellentmondások feszülnek. Ezek vilá­gos felismeréséhez elegendő a teista evolúció két, talán legismertebb képvi­selőjének, Pierre Teilhard de Chardin jezsuita lelkésznek és az őt fenntartás nélkül követő és dicsőítő J. Illies biológusnak néhány publikációját áttekinteni. Miután Illies a természettudós, számunkra főként az általa kifejtett „ta­nok" félreérthetetlenek. Szerinte ugyanis:
„Az élő anyag e fejlődésének csúcs­pontján végül is egy olyan élőlény ke­letkezik, amelyben kezdetét veszi a fölfelé fejlődés világfolyamatának új, harmadik szakasza; előáll az ember, pontosabban a még állati előember vagy bárhogyan nevezzük ezt az élő­lényt, amely néhány millió évig tartó 'állat-ember átmenet' alatt megtette a legvalószínűtlenebb, legváratlanabb fejlődési lépést, az emberré válást..."

E kijelentések durván semmibe ve­szik a Biblia alapvető tanításait. Meseszerű történetté degradálódik a terem­tési beszámoló, hiszen Illies azt állítja, hogy „Nem csupán Isten akarta, ha­nem az Ő megbízásából maguk az élő szervezetek is akarják az evolúciós változást... A teremtmények az isteni üdvtervben lévő evolúcióban való köz­vetlen együttműködés szerepét kapták." Az isteni üdvterv ilyen sajátságos átértelmezése után Illies könnyedén kijelenti, hogy Ádámnak „állatszerű anyja volt". Ehhez a kijelentéshez képest már egyáltalán nem meglepetés az sem, amikor Illies egy másik írásában a hat napos teremtéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy ha ez igaz len­ne, akkor „... egyszerűen hamisnak bi­zonyulna minden jól megalapozott is­kolai tudásunk". Vagyis az iskolai tu­dás a Bibliával szemben felléphet az igazság tekintélybélyegével: ez Illies nyilvánvaló üzenete.

A teista evolucionisták - mint röviden érintettük - az ellentmondások széles frontján ütköznek a Biblia tanításaival vagy igen gyengén támaszkodnak a bibliai kijelentésekre.

Forrás: Új Exodus Magazin, 1991. 3. évf. 3. sz.

Zsoltárok Könyve 25:11-22.

11. Neved kedvéért, oh Örökkévaló, bocsásd meg bűnömet, mert nagy az.
12. Ki az a férfi, a ki istenfélő? Azt igazítja azon útra, melyet válasszon.
13. Lelke jólétben marad és magzatja bírni fogja az országot.
14. Az Örökkévaló titka az ő tisztelőinél van, és szövetségét tudatja velük.
15. Szemeim mindig az Örökkévalóra néznek, mert ő húzza ki a hálóból lábaimat.
16. Fordulj hozzám és kegyelmezz nekem, mert magános és szegény vagyok.
17. Szívem szorongásai vajha tágulnának, szorúltságaimból vezess ki engem!
18. Lásd nyomorúságomat és szenvedésemet és bocsásd meg mind a vétkeimet.
19. Lásd ellenségeimet, hogy sokan vannak, és erőszakot tevő gyűlölettel gyűlölnek engem.
20. Őrizd meg lelkemet és ments meg engem, ne szégyenüljek meg, mert benned van menedékem.
21. Gáncstalanság és egyenesség óvjanak meg engem, mert téged reméllek.
22. Váltsd meg, Isten, Izraélt mind a szorongásaiból!

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Mitől függ, hogy mennyire tölt be a Szent Szellem? - Németh Sándor válaszol

Oral Roberts - Isten természetfeletti nyomkövető rendszere 2.

Körülbelül félúton a lovak megálltak és nem voltak hajlandók továbbmenni egy tapodtat sem. Miért? Mert az ő nyomkövető rendszerük nem olyan tökéletes, mint a szarvasé. Az ő hátsó lábaik eltévesztik a helyet és kb. 3-4 hüvelykkel arrébb ér földet a mellső lábuk. Azok a lovak ösztönösen érezték, hogy túlságosan veszélyes volt számukra, hogy megmásszák a meredek lejtőket a magas helyek elérésének érdekében. Tehát lefékezték magukat és vissza kellett fordulnunk a hegyről, anélkül hogy egy lövést is leadtunk volna! Ezen az élményen keresztül felfedeztem valami nagyon rendkívülit a szarvastehénről. ENNEK A SPECIÁLISAN MEGALKOTOTT TEREMTMÉNYNEK NEM KELL MEGÁLLNIA SEHOL! Tud futni a legádázabb viharos szélben, magas és alacsony helyeken keresztül tökéletesen koordináltan átugorva a sziklákat és köveket tudva, hogy a nyomkövető rendszere annyira hibátlan, hogy nem fog megbotlani! Először is EZÉRT tud futni EGYEDÜL és másodszor LENDÜLETTEL.

Valójában, ha belegondolsz a lendület a keresztény élet titka, mert Isten nem azért teremtett bennünket, hogy magunkba roskadva éljünk, és hogy az ördög maga alá gyűrjön minket. Azért hozott létre bennünket, hogy a legmagasabbra emelkedjünk, szálljunk a széllel és fej legyünk, ne farok! (lásd 5 Mózes 28:13) Isten belénk épített egy nyomkövető rendszert, hogy meg tudjuk futni a pályánkat hittel, reménységgel és bizalommal, nem a félelemben kuporogva, hogy elbotlunk vagy hogy az ellenség letarol bennünket. Rakott belénk egy belső nyomkövető rendszert, amely a Szent Szellem által ad egy TERMÉSZETFELETTI LENDÜLETET – azt a féle lendületet, amit a szarvastehén birtokol az egyedi nyomkövető rendszerén keresztül! Barátom, ahogy itt fekszem a kórházi ágyon, élet és halál között lebegve, a tehetetlenség szörnyű érzésével beborítva A LENDÜLETEM MEGDÖBBENTŐ AKADÁLYHOZ ÉRKEZETT! 

De az Úr egy igét adott nekem a 18. Zsoltárban, és mint a villám, a zsoltár hatalmas erővel nyúlt bele a tudatomba: 33 Az Isten, a ki felövez engem erõvel, és tökéletessé teszi útamat “ A szellememben hirtelen újra erőre kaptam. Ó mennyire vágyódott a szívem arra, hogy az arcomat a széllel szembe fordítsam és FUSSAK VELE! A szellemem száguldott bennem, készen arra, hogy Isten lendületével fusson, felnézve Rá, hogy magas helyekre állítson engem! 

HOGYAN TUDJA AZ ÖRDÖG “DÜHE“ MEGHIÚSÍTANI A LENDÜLETED 

Van egy klasszikus sztorim, ami éveken keresztül a szívemben élt és egy telivér versenylóról szól, akit Man O’ War-nak hívtak és egész Amerikai szívét megdobogtatta sok évvel ezelőtt. Lexingtonba, Kentucky államba utaztam, ahol ezt a nagyszerű versenylovat eltemették és megnéztem a szobrát – egy mély, gazdag vörös szín - ami egy nemes lelkű ló képe repülő sörénnyel és farokkal. Samuel D. Riddle volt Man O’ War tulajdonosa, és amikor meglátta ezt a csikót ezzel a mély, gazdag vörös színnel, ahogy felrúgta és átszáguldott a legelőn olyan erővel, amelyet még sohasem látott azelőtt, odakiáltott a lovászaihoz: „Nézzétek azt a csikót! Gondoskodjatok arról a csikóról! Man O’ War-nak fogom hívni!„ Az egész verseny karriere alatt egyetlen egy versenyt veszített csak el. Olyan hihetetlen lendülete volt, hogy egyszer áttörte a start kaput és soha nem tört meg az ereje, amíg át nem száguldott a célvonalon. Amikor végigvágtatott a pályán repülő farkával és a sörényét csapkodta a szél, nem volt egyetlen ló sem, aki csak az árnyékába érhetett volna! Villámgyorsan futott, versenyt verseny után nyert meg, néha egészen 10 testhosszal és Amerika legnépszerűbb versenylova lett belőle. Man O’ War verseny karrierjének a vége felé egy verseny alkalmával az összes többi ló tulajdonosa a lovászfiúkkal és a zsokékkal üzletet kötöttek, hogy mikor körülbelül 200 yardra lesznek a céltól, be fogják keríteni Man O’ War-t, és megtörik a lendületét, mielőtt az utolsó körben rátesz a sebességére. Tudták, hogy az egyetlen módja a nagyszerű versenyló első helytől való megfosztásának, hogy ha megtörik a lendületét és így is tettek!

Fordította: Nagy Andrea

Derek Prince: A lelki pótszerek

Először is nézzük meg az imádást. Mi az a lelki jellegű viselkedés, ami átveheti ennek helyét? A válaszom erre a szórakoztatás. Úgy vélem, a keresztények nagy része nem tud különbséget tenni a szórakoztató és az igazán Istent imádó zenét illetően. A Tennessee állambeli Nashville egyházzenei produkciós tevékenységeire súlyos felelősség nehezedik e téren. Mivel rengeteg dollárt akartak keresni rajta, az egyházi zenét elüzletiesítették, egészen addig a pontig, hogy már csak a szórakoztatási célok kezdtek el számítani. Ám az imádás nem szórakoztatás! A szórakoztatás az, amikor te akarsz kapni. Az imádás az, hogy te adsz Istennek.

A következő a kijelentés. Nos, az átélt élményeim miatt ez megint csak igen szubjektív dolog számomra. Lehet, hogy te nem élted át ugyanazokat, mint én. Mindenesetre a helyettesítőszer itt a manipuláció. Ilyen körülményekre gondolok, mint pl. a következő. Éppen egy alkalmon veszel részt, és az igehirdető azt mondja: „Itt van közöttünk ma este 10 olyan ember, akik mindegyike 1000 dollárt készül adakozni". Ez vajon kijelentés? Talán. De ha nem, akkor mi? Manipuláció.
Van egy üzletemberként dolgozó svéd barátom. Ő mesélte, hogy egyszer részt vett egy hasonló alkalmon. Az igehirdető itt is anyagi természetű felhívást intézett a hallgatókhoz, és a barátom adott is 1000 dollárt. Útközben hazafelé aztán végig saját magát hibáztatta. Felismerte, hogy mesterien manipulálták. A felesége így reagált: Ha én adakoztam volna ugyanezt az összeget, nagyon megharagudtál volna rám".

E téma kapcsán mellesleg nem is annyira a pontos terminológiahasználaton van a hangsúly. Egyszerűen csak rá szeretnélek ébreszteni arra, hogy nagy különbség van a szellemi és lelki dolgok között. A saját túlélésed miatt szükséges meglátnod ezt. Alapvető fontosságú, hogy meg tudd különböztetni a kettőt. Amikor megérted a fogalmakat, sokkal könnyebben meg tudod ítélni a különbségeket.
Vegyük például a megkülönböztetés szellemi cselekedetét. Mi ennek a lelki pótléka? A kritizálás. A lelki emberek kritizálóak.
Mi a helyzet a meggyőzés terén? A legtöbb ember nem is gondolná, hogy mi ennek a helyettesítője - de nekem ez az egyik állandó, kedvenc vesszőparipám. A válaszom tehát: a bűntudat. Erős meggyőződésem, hogy a Szent Szellem soha nem azt akarja elérni, hogy bűnösnek érezd magad. Meggyőz a bűneiddel kapcsolatban; elmondja, mit tettél rosszul; megtérésre hív. De mihelyst megtérsz, az egész ügy lezárul. Ami engem illet, én megtanultam, hogy különösen nagy gyanakvással fogadjam azokat, akik bűnösség-érzést váltanak ki bennem. A céljuk ugyanis sokszor a manipulálás. Mert tudod, pusztán bűntudattal az ügy soha nem rendeződik el. Eleget tettem-e? Többet kellett volna tennem? Mit mondtam? Valami mást kellett volna mondanom? Az önostorozásnak soha nem szakad vége.
És mi a helyzet az együttérzés terén? A hamis lelki alternatíva az én terminológiám szerint a szimpátia, a rokonszenv. Sokan szeretik, ha szimpátiaérzettel viseltetnek feléjük, de együttérzést már nem akarnak. Az együttérzés erőteljes, és változást követel. Azt mondja: „Igenis tudsz változni!" A szimpátia viszont így szól: „Ó, te szegény! Odaülök melléd, és rokonszenvezek veled. Táplálom az önsajnálatodat."

Látod-e már, hogy mindig a lélek bizonyul a fő problémás területnek? A lélek lázadása az, amely minden emberi probléma alapvető oka. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy óvatlanok legyünk. A Sátán állandóan e területet veszi célba, ezért biztosak lehetünk abban, hogy bennünket is megkísért a lélek területén.

Idézet 'Derek Prince Számítasz Istennek' c. könyvéből

http://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product%2Fproduct&manufacturer_id=1753&product_id=7209

Rodney H. Browne - A csoda, amire szükséged van, benned van

Alapigék:
2 Királyok 6:1-7.
És mondának a próféták fiai Elizeusnak: Ímé ez a hely, ahol nálad lakunk igen szoros nékünk; 2 Hadd menjünk el, kérlek a Jordán mellé, hogy mindegyikünk egy-egy fát hozzon onnét, hogy ott valami hajlékot építsünk magunknak, amelyben lakjunk. És monda: Menjetek el! 3 És monda egy közülük: Nyugodj meg rajta és jöjj el a te szolgáiddal. És monda. Én is elmegyek. 4 És elméne velük. És mentek a Jordán mellé és ott fákat vágtak. 5 És történt, hogy mikor egy közülük egy fát levágna, a fejsze beesék a vízbe. Akkor kiálta és monda: Jaj, jaj, édes uram! Pedig ezt is kölcsön kértem! 6 És monda az Isten embere: Hová esett? És mikor megmutatta néki a helyet, levágott egy fát és utánadobta, és a fejsze feljött a víz színére. 7 És monda: Vedd ki. És kinyújtván kezét, kivevé azt.

Elizeus a kenet kettős mértékét kapta Illéstől
Elizeus - Jehova üdvösség
Az üdvösség jelentése a héberben: felszabadulni egy korlátozott körülményből, illetve korlátozott létformából

1. Isten életünk következő szakaszába visz bennünket
a. A változás elkerülhetetlen, de a növekedés szándékos.
b. Ahhoz, hogy a következő szakaszba lépj, fel kell építened azt.
c. A természetesből a természetfölöttibe lépni.

2. Törj ki a korlátaidból
Ézsaiás 54:1-3. Ujjongj te meddő, ki nem szültél, ujjongva énekelj és kiálts, aki nem vajúdtál, mert többek az elhagyottnak fiai a férjnél való fiainál, azt mondja az Úr. 2 Szélesítsd ki a sátorod helyét, és hajlékaidnak kárpitjait terjesszék ki; ne tiltsd meg; nyújtsd meg köteleidet és erősítsd meg szegeidet.

a. Ujjongj, te meddő
b. Szélesítsd ki lakhelyedet
c. Terjeszkedj
d. Ne fogd vissza magad
e. Hosszabbítsd meg
f. Erősítsd meg

Isten ígéretei
3 Mert mind jobb-, mind balkézre kiterjedsz, és magod népeket vesz örökségbe, és puszta városokat megnépesítenek. 4 Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.

a. Ki fogsz terjedni
b. Birtokold a népeket
c. Foglalj területeket
d. Nem fogsz szégyent vallani
e. Elfelejted a múltadat

"Mert férjed a te Teremtőd, seregeknek Ura az Ő neve, és megváltód Izraelnek Szentje az egész föld Istenének hívattatik." (5.v.)

3. Mindenkire szükség van
2 Királyok 6:2. Hadd menjünk el, kérlek a Jordán mellé, hogy mindegyikünk egy-egy fát hozzon onnét, hogy ott valami hajlékot építsünk magunknak, amelyben lakjunk.
b. Lukács 9:62 És monda néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.

4. Használd a kenetet
a. Ne építsd a kenet nélkül
2 Királyok 6:3
3 És monda egy közülük: Nyugodj meg rajta és jöjj el a te szolgáiddal. És monda: Én is elmegyek.

II. Mózes 33:15
15 Monda Néki Mózes: Ha a Te orcád nem jár velünk, ne vigyél ki minket innen.

b. Maradj a kenet alatt
1 János 2:27
27 És az a kenet, amelyet ti kaptatok Tőle bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem amint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne.

c. A kenet előkészíti a csodát a számodra!
2 Királyok 6:6-7
6 És monda az Isten embere: Hová esett? És mikor megmutattanéki a helyet, levágott egy fát és utánadobta, és a fejsze feljött a víz színére. 7 És monda: Vedd ki. És kinyújtván kezét, kivevé azt.

5. A hit megvallása
a. A csoda, amire várok csak egy karnyújtásnyira van tőlem.
b. Ami rosszat az ördög eltervezett, az Úr jóra fordítja.
c. Kinyúlok, és megragadom azt!

Vitaest

A Református Egyetemi Lelkészség és a MEKDSZ szervezésében került megrendezésre egy vitaest a különleges szellemi ajándékokról (prófétálás, nyelveken szólás, gyógyítás)
Vitapartnerek voltak:
Szabó László, református lelkész
Ruff Tibor, Hit Gyülekezete lelkész
Szalai András, metodista lelkész
Moderátor : Márkus Tamás, református egyetemi lelkész

Zsoltárok Könyve 25:1-10.

1. Dávidtól.
Hozzád, Örökkévaló, viszem lelkemet.
2. Istenem, tebenned bízom, ne hagyj megszégyenülnöm, ne újjongjanak ellenségeim rajtam!
3. Nem is szégyenülnek meg a téged remélők mind; megszégyenülnek a léhán hűtelenkedők.
4. Útjaidat, oh Örökkévaló, tudasd velem, ösvényeidre taníts engem;
5. járass igazságodban és taníts engem, mert te vagy üdvösségem Istene, téged reméllek egész nap.
6. Emlékezzél meg irgalmadról, oh Örökkévaló, és kegyelmeidről, mert öröktől fogva valók.
7. Ifjúhorom vétkeire és bűntetteimre ne emlékezzél; kegyelmed szerint emlékezzél te rólam jóságod kedvéért, oh Örökkévaló!
8. Jóságos és egyenes az Örökkévaló, azért útba igazítja a vétkeseket.
9. Járatja az alázatosakat a jog szerint és tanúja az alázatosokat az ő útjára.
10. Mind az Örökkévalónak ösvényei szeretet és igazság azoknak, kik megtartják szövetségét és bizonyságait.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Így győzd le a szexuális bűnöket!

11 jó tanács azoknak, akik mindig elesnek a kísértésben

Szinte nincsen olyan fiatal, akinek ne akadt volna már gondja a szexuális kísértésekkel. Az Istennek és a Bibliának határozott az álláspontja a kérdésben, mégis úgy tűnik a valóságban piszkosul nehéz megállni, hogy az ember megmaradjon tisztán.

Igen, állandó a kísértés, a filmek, zenék, könyvek, plakátok, dumák mind-mind arról szólnak körülöttük. A szexről, arról, hogy ez mennyire természetes, hogy az ember házasság előtt is féktelenül tomboljon és élje ki minden vágyát, ami csak eszébe jut.
A Biblia viszont egyértelműen azt mondja, hogy a szex egy férfi és egy nő közötti örök szövetségben megengedett és jó dolog.

S NYILVÁN, HA VALAKI, ISTEN TUDJA, HOGY MI A LEGJOBB NEKÜNK.

Nem szivatásból tilt el minket dolgoktól, hanem mert tudja, hogy mi van a hasznukra és mi az, ami káros nekünk. Azoknak, akik már megelégelték a szüntelen küzdelmet és azoknak, akik megelőznék a bajt, 11 eszköz, hogy eredményesebben küzdj ezekkel a kísértésekkel.

1. Már gondolatban vedd fel a harcot!

Sokszor az ember csak akkor kap észhez, ha már megtörtént a baj. S akkor kezdi el ostorozni magát, amikor már elkövette a bűnt. De tudnod, kell - nem úgy kerül az ember bűnbe, hogy a legjobb állapotában egyszer csak zuhan egy óriásit.

A bűn elkövetéséhez egy út vezet. Ahogyan az Ige is mondja: "a kívánság megfoganván bűnt szül". Nem a kívánság a bűn, hanem ha az ember hagyja azt érlelődni. Nem véletlenül, mondja Jézus már azt is házasságtörésnek, ha valaki "úgy" néz egy nőre.

Ha az ember már a gondolatain is elkezd uralkodni, és nem engedi, hogy bizonyos képzelgések és fantáziálgatások megfoganjanak.

HISZEN MINDEN CSELEKEDET A SZÍVÜNKBŐL, A GONDOLATAINKBÓL SZÁRMAZIK.

Ha felvesszük a harcot már magunkban, a belsőnkben, akkor sokkal eredményesebbek lehetünk a szexuális bűnökkel szembeni harcban.

2. Imádkozz minden nap!

Attól keresztény és hívő valaki, hogy rendszeres és személyes kapcsolatban van Istennel. Beszélget vele, imádkozik hozzá és olvassa beszédét. Nem azért, mert ez a kötelező és ez a szabály, hanem mert ez a legjobb számunkra.

A Bibliának az olvasása számtalan munkát elvégez bennünk (megtisztít, megszentel, győzelmet ad a bűn fölött, győzelmet a Sátán fölött)! Az ima erejét sem szabad lebecsülni.

AZ EMBER KÉPES A BESZÉDÉVEL MEGERŐSÍTENI MAGÁT ABBAN, HOGY ISTENFÉLŐ MÓDON ÉLJEN, ÉS ELLENÁLLJON A BŰNNEK.

Vedd úgy, mint a kajálást. Ha nem eszel egy nap, piszkosul szenvedsz pár óra elteltével. Ha napokig nem eszel, beledöglesz. Enni kell. Hidd el, egy idő után nagyon fogod élvezni.

3. Kerüld az olyan helyzeteket, amikor könnyen kísértésbe eshetsz!

Sokszor az ember maga alatt vágja a fát. Ami energiát belefektet az egyik oldalon, a másikon hagyja simán elveszni. Vannak olyan helyzetek, amikor sokkal intenzívebbek a kísértések, mint amúgy.

Legyen akár valami idétlen film megnézése, egy magazin olvasgatása, vagy édes kettes randevú a mozi utolsó sorában. A lehetőségek tárházát hosszan lehetne folytatni. Lehetne most szabni bizonyos extra szabályokat és korlátokat, de nem lenne semmi értelme.

MINDENKI ISMERI MAGÁT, TUDJA, HOGY MI A GYENGE PONTJA, MELYEK AZOK A SZITUK, AMIKOR MINDIG ELŐJÖN A ROSSZ ÉNE.

Tessék az ilyen helyzeteket elkerülni, egy nemesebb cél érdekében.

4. Tudd, hogy Isten mindig lát!

Az ember szeretné titokban tartani, ha valami bűnt követ el. Általában olyankor teszi ezeket meg, amikor senki nem látja. Tudd meg, hogy Isten mindig lát!

AZ ISTEN ELŐL AZ EMBER NEM TUD ELBÚJNI, NEM TUD TITOKBAN TARTANI SEMMIT.

Megpróbálhatja, de csak magának árt vele. Isten látja minden tettünket és cselekedetünket, még azokat is amiket a négy fal között koromsötétben követünk el.
Úgy viselkedjünk egész nap, hogy bármit, amit teszünk - azzal el tudjunk számolni Isten előtt is.

5. Használd a fejszét!

Hogy mit? A Biblia írja azt, hogy amelyik tagod megbotránkoztat téged, azt vesd el magadtól, hiszen jobb csonkán bejutni a Mennybe, mint teljes épségben a Pokolban szenvedni. Az Ige elég egyértelmű és kemény hasonlattal szemlélteti üzenetének komolyságát.

SEMMI SEM ÉR ANNYIT, HOGY AZ EMBER ELVESZÍTSE AZ ÜDVÖSSÉGÉT.

Akármi, ami a botránkozást és a bűnt hozza az életünkbe, attól meg kell válnunk! El kell szakítanunk attól magunkat! Legyen akár Facebook, Instagram, internet, magazin, stb! Te tudod, hogy melyik az a tagod, amit nagyon a magadnak érzel, és valóságos kínszenvedés lenne azt levágni magadról, de meg kell tenni, hogy az ember "túlélje"!

6. Ne egyedül harcolj!

Az ember egyedül sokkal gyengébb, mint amikor van olyan barát, vagy mentor az életében, akivel összefoghat.

MÁSHOGY DÖNT AZ EMBER A KÉNYES ÉS KRITIKUS HELYZETEKBEN, HA TUDJA, HOGY VAN EGY OLYAN ISMERŐS, AKI BÁRMIKOR RÁKÉRDEZHET ARRA, HOGY HÁNYADÁN ÁLLSZ.

Kérd ki pásztor tanácsát, hogy mi az életedben az, amin változtatnod kell, hogy eredményes legyél ezen a területen is.

7. Figyelj rá, hogy mit viselsz!

Sok esetben az ember a viselkedésével és megjelenésével rántja magát olyan helyzetbe, amit pont kerülni akar.

Lányok, egyértelmű, hogy mindannyiotoknak az a szándéka, hogy csinos legyen, és megmutathassa valahogy a szépségét a nagyvilágnak. Azonban muszáj figyelembe venni, hogy az ezernyi hormontúltengésben szenvedő tinisrác és a számtalan perverz és szexéhes fazon is mind-mind látja a szépségedet, és elkezd gondolkodni, fantáziálni. Akkor is, ha ebbe nem szeretnél belegondolni - akkor is ez az igazság. Ez pedig kihat rád is. A rengeteg gondolat és beszéd. Nem kell prűdnek lenni, meg lehet találni a józan határokat.

Fiúk, az esetetekben talán nem az öltözködés az, ami miatt minden csaj hanyatt vágja magát. (Bár manapság már nem lehet tudni. Főleg ha a gyúrós képeiddel van tele az Instagramod.) Sokkal inkább a mértéktelen közvetlenségre kell odafigyelni. A sok bókolás és flörtölés bizony a lányoknak a képzeletét is beindítja, ami nem feltétlen jön jól neked akkor, amikor éppen a szexről akarod elterelni a gondolataidat.

8. Emlékezz a keresztre!

Talán sablonosnak és klisének hangozhat, de Jézus Krisztus keresztáldozata mindannyiunkat észhez kell, hogy térítsen. Istennek a Fia annak ellenére, hogy teljesen tökéletes és ártatlan volt, vállalta a kínhalált érted és értem.

SOHA EGYETLEN KÍSÉRTÉSBEN SEM BUKOTT EL, NEM KÖVETETT EL EGYETLEN BŰNT SEM, MÉGIS SZENVEDETT AZÉRT, HOGY NEKED ÉS NEKEM NE KELLJEN.

Felvette magára a bűneinket, hogy nekünk ne kelljen azokért meghalnunk és szenvednünk. Jusson ez mindig eszünkbe akkor, amikor éppen jön a kísértés, és nagyon azon vagyunk, hogy feladjuk.

9. Tudd, hogy Jézus visszajön!

Persze, akik nem hívők, nem hiszik, hogy Jézus valaha itt volt, és azt sem, hogy visszajön. De a Biblia beszél az elragadtatásról és Jézus visszajöveteléről. Beszél a Biblia apokaliptikus, kemény időszakról, amikor piszkosul nehéz lesz túlélni.

Jézus azokat viszi magával, akik az övéi, és akik az Ő szabályait betartják. Tegyünk tehát így.

10. Soha ne add fel a küzdelmet!

Az ember nem akkor veszít, ha elesik a bűnben, hanem akkor ha feladja a küzdelmet. Csatákat veszíthetünk, de a mindent eldöntő háborút nem. Akkor is fel kell állni, ha századszor, ezredszer kerülünk a földre.

AMÍG TARTANAK A MENETEK, ADDIG VAN ESÉLYÜNK GYŐZNI.

Az ember a küzdelemben egyre erősebb lehet, egyre többet tanulhat, és ha mindig kijavítjuk a hibáinkat, Isten segítségével bizony a szexuális bűnök felett is győztesek lehetünk.

11. Higgy a megbocsátásban!

Az egyik legnagyobb fegyver az ördög kezében, a vádlás és a kárhoztatás. Ezzel akar megbénítani minket, hogy feladjuk a küzdelmet, és ne harcoljunk a rossz természetünkkel. Ne dőlj be a Sátánnak!

NE HIDD EL, HOGY NEM VAGY ELÉG ÉRTÉKES! NE HIDD EL, HOGY AZ ISTEN GYŰLÖL AZÉRT, AMIT TETTÉL!

Isten szeret. Isten szereti a bűnösöket is. Isten a bűnt gyűlöli.
Ha lelkiismeret furdalásod van, az jó. Legyen is, ha bűnt követtél el. Juss el a bűnbánatig, és kérd Isten bocsánatát. Isten pedig hű és igaz, hogy megbocsásson.

Forrás: http://fullkontakt.blog.hu/2016/01/14/igy_gyozd_le_a_szexualis_bunoket

Derek Prince - Kibékülhet-e a Sátán Istennel? 2.

A kibékülés egyetlen alapja

Azok, akik azt mondják, a Sátán ki fog békülni Istennel, nem értik a megbékélés igei alapját. Az 1Pt 3:9-ben Péter azt mondja nekünk: „... az Úr...hosszan tűr értünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem, hogy mindenki megtérésre jusson.” Figyeljük meg, hogy Isten hosszútűrése „értünk”, az emberi fajért történik. Vegyük észre azt is, hogy a nagyszerű, változatlan, kizárólagos feltétel, amelynek alapján Isten kegyelme és megbékélési ajánlata fennáll: a megtérés. A megtérés kifejezi a bűn alázatos beismerését, egy teljes elfordulást a bűntől, és egy őszinte és visszafordíthatatlan alárendelést Istennek. Ahol nincs megtérés, ott lehetetlen a megbékélés.

A teremtett lények számára lehetséges a szándékos lázadás, amelyet követően azonban később nincs lehetőség megváltozni. Ebben az esetben a megtérés lehetősége többé nem áll fenn. A Zsidókhoz írt levél 12:17-ben olvassuk, hogy Ézsau „azután is, mikor akarta örökölni az áldást, megvettetett; mert nem találta meg a megbánás (megtérés) helyét”. Szó szerint „nem találta módját gondolkodása megváltoztatásának”. Ami az elsőszülöttségi jogot illeti, Ézsau visszafordíthatatlan döntést hozott. Ezután nem volt lehetősége visszatérni az áldásba, amit eljátszott.

Ugyanez a helyzet igaz örökkévaló módon a Sátánra és az angyalaira. Abban a kezdeti, Isten elleni lázadásban – az örökkévalóság teljes fényében és ismeretében – visszavonhatatlanul és visszafordíthatatlanul elkötelezték magukat. Akaratuk örökre, kibékíthetetlenül ellenséges és ellentétes lett a Mindenható Istennel. A Sátán képtelen a megtérésre, ezért számára nincs lehetőség a kibékülésre.

Krisztus az emberek helyettesítő áldozata lett, nem az angyaloké

A Szentírás világossá teszi, hogy Krisztus engesztelő áldozata kizárólag az ember érdekében történt. Jézus „az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1:29) „Ő engesztelő áldozat a mi vétkeinkért, … az egész világért is” (1Jn 2:2) Az angol minden esetben (ahogy a magyar is, két kivétellel – a ford.) a „világ” szóval fordítja le a görög koszmosz szót. Egy alapos vizsgálat megmutatja, hogy ez a görög szó, a koszmosz, az Újszövetségben mindenhol egyedül és kizárólagosan erre a Földre és a rajta lakó emberre használatos.

Az Újszövetségből három szakasz is idézhető ennek megerősítésére. A Rómaiaknak írt levél 5:12-ben Pál azt mondja, hogy „egy ember által jött be a világra [koszmosz] a bűn”. Ez az „egy ember” természetesen Ádám volt. A bűnt már a mennyben elkövette a Sátán és az angyalai, de ez a világon kívül esett meg. A bűn a világban a Földön élő emberrel kezdődött.

Ismét Péter második levelét olvassuk Istennek Noé napjaiban az ember feletti ítéletére vonatkozóan, amikor Isten „a régi világnak sem kedvezett, de Noét … megőrizte” (2Pt 2:5) és „amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatván elveszett” (2Pt 3:6). Mindkét esetben világos, hogy a világ az ember által lakott Földre vonatkozik. A Sátán és angyalai ebbe nem tartoznak bele.

Ebből következik, hogy amikor Jézus „a világ” bűneiért bűnhődött a kereszten a saját halála által, a Földön élő emberért bűnhődött, nem a Sátánért és angyalaiért. Ezzel párhuzamos a Zsidókhoz írt levél 2:14 és 16 kijelentése: „Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő [Jézus] is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt… mert nyilván nem angyalokat karolt fel, hanem az Ábrahám magvát karolta fel.” Jézus a teste természete által Ábrahám leszármazottja lett – és ezért Ádámé is. Ő volt „az utolsó Ádám”. Ő lett a kereszten bűnhődő helyettesítő az egész Ádámi fajért. Azonban nem kapott angyali természetet, és nem lett helyettesítő áldozat az angyalokért. Ezért nincs isteni igazságosságon alapuló megbocsátási ajánlat az angyalok számára. Sőt, Jézus kereszten történt halálának igazi célja nem az ördög megmentése volt, hanem ellenkezőleg, hogy „megsemmisítse… az ördögöt”. (Zsid 2:14) Mi lehet ennél világosabb?

Ezért Krisztus – amikor a korszak végén visszatér dicsőségben – úgy tárul elénk, hogy azt mondja a bal keze felől lévő „kecskéknek”: „Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.” (Mt 25.41) Ez az örök tűz, amit Gyehennának vagy tűz tavának is neveznek, „az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.” Ez a biztos, elkerülhetetlen, örök rendeltetési helyük. Mindamellett, a büntetésnek ez a helye nem az ember számára készült. Nem szükségszerű, hogy az emberi lények idekerüljenek. Amennyiben megtérnek és alárendelik magukat Istennek, Isten megkíméli őket. Számukra ez egy választási lehetőség – amennyiben el is fogadják azt. De a Sátán és angyalai számára nem létezik választási lehetőség.

Fordította: Marton Katalin

Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Természetfölötti jóakarat 16.

Krisztus személyes képviselője

Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.
II. Korinthus 5:20

Mint azt már megállapítottuk, Krisztus nagykövetei vagyunk, az Élő Isten Fiának személyes képviselői. Ez azt jelenti, bármit teszünk is, kiválóan kell megtennünk. Ez azt jelenti, bárhová megyünk, Jézus Krisztust képviseljük mindenki előtt, akivel csak találkozunk és kapcsolatba kerülünk. Ezért kell mindig királyi követekhez méltóan néznünk, beszélnünk, viselkednünk, cselekednünk. Ezért kell nagyon vigyázni magunkra, testünkre, elménkre, szellemünkre és mindenünkre, amink csak van.

Mint Krisztus követőinek, a ruhánk, a házunk, az udvarunk, az autónk legyen mindig tiszta, szép, rendezett. Mindent a tőlünk telhető legtökéletesebben végezzünk el. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenből a legjobbat kell birtokolnunk. Természetesen nem lehet mindenünk, ami másoknak van. De törekedjünk arra, hogy bármink, amink csak van, Krisztus dicsőségét hirdesse.

Ne feledd: rajtunk, személyes földi követein keresztül vonzza Jézus magához az embereket, rajtunk keresztül békíti meg az embereket Istennel.

Ebben a versben Pál azt mondja, mivel te is és én is részesülünk Isten jóindulatában, feladatunk és elhívásunk az, hogy segítsünk másokat is abban, hogy átvehessék azt az isteni jóindulatot, amelyben az Úr részesíteni akarja őket, ugyanúgy, ahogy velünk is megtette.

Ragyogj

És szóla az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Így áldjátok meg Izráel fiait, mondván nékik: Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad [legyen kedves, könyörületes veled]. Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon békességet néked [szíved és életed nyugalmát]
IV. Mózes 6: 22 – 26

Tudod, mit jelent az Úr orcája? Az Ő arca, egész valója. Ha valaki azt mondja neked: Világosítsa meg az Úr az ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad: Fordítsa az Úr az ő orcáját te reád, és adjon békességet néked (IV Mózes 6: 25-26), ez alatt azt érti „ Lássák meg az emberek, hogyan ragyog az Úr dicsősége rajtad illetve rajtad keresztül”.

Hadd buzdítsalak valamire. Amikor reggel nekivágsz a napodnak, fordulj az Úrhoz és kérd meg, hogy világosítsa meg az Ő arcát rajtad. Kérd meg, hogy fordítsa rád az arcát és adjon neked békességet. Kérd meg, hogy az Ő dicsősége ragyogjon rajtad, mint Mózesen. Ez a világosság ragyogjon az emberek előtt, hogy megláthassák és dicsőíthessék az Atyát, aki a mennyben van (Máté 5:16)

Ragyogni ugyanolyan egyszerű, mint a mosolyogni. Ez az egyik módja annak, hogy „felkapcsolod” Isten dicsőségét. Isten dicsőségének fénye benned van, de ha nem mutatod meg, nem hoz áldást másokra. Olyan izgalmas megfigyelni, mi történik, amikor rámosolyogsz az emberekre és kedves vagy velük. Mindig legyél kedves, amikor csak tudsz, mindenkivel, akivel csak tudsz. Ha így teszel, te is kedvességet kapsz, hiszen meg van írva, amit vet az ember, azt aratja is (Galata 6:7). Ha kedvesek vagyunk az emberekkel, viszonzásképpen mi is kedvességet kapunk tőlük.

Áldott légy, hogy áldás legyél

A záró fejezetben arra szeretnélek buzdítani, hogy imádkozz a természetfeletti jóindulatért. Imádkozz azért, hogy kedvességet kapj mindenkitől, akivel kapcsolatba kerülsz.

Bárhová is visz az utad, imádkozz, hogy kedvességre találj ott. És arról se feledkezz meg, hogy imádkozz másokért, hogy ők is részesedhessenek Isten jóindulatából. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy megáldja őt azért, hogy áldás lehessen (II. Mózes 12:2)

Például ha bemegyek egy étterembe, mindig hálát adok: „Uram, köszönöm, hogy kedvességet találok ezen a helyen. Kérlek, áldj meg, hogy áldás lehessek mindazoknak, akik itt vannak”. Általában sokkal jobb kiszolgálásban, jobb bánásmódban van részem, jobb ételeket kapok, mintha ezt nem tenném. Ha kipróbálod, és nem ezt tapasztalod, ne csüggedj. A Biblia azt mondja, a hívőket is érik próbák.

Velem is megesett már, hogy valahol imádkoztam azért, hogy kedvességet, jóindulatot találjak, de egyáltalán nem bántak kedvesen velem. De az esetek nagy többségében sikerrel járok a fenti igazság alkalmazásában. Meg vagyok arról győződve, hogy döntő fontossággal bír az, hogyan viselkedünk olyan helyzetekben, amikor nem azt kapjuk, amit vártunk, és befolyásolja azt, ahogyan ez a bibliai igazság működik az életünkben. Ha úgy látod, hogy a dolgok nem úgy működnek körülötted, ahogyan szeretnéd, csak imádkozz, kérd az Úr segítségét ahhoz, hogy el tudd viselni a próbákat, tudj megfelelően hozzáállni a helyzethez, az Ő dicsőségére.

Bárhol is vagy, kérd az isteni jóindulatot saját magad és a körülötted levők részére is. Ha így teszel, a természetfeletti jóindulat megnyugszik rajtad, áldott leszel és áldás leszel mások számára is.

Fordította: Berényi Irén

Idézet 'Derek Prince Számítasz Istennek' c. könyvéből

Kik okoznak szakadásokat a gyülekezetekben? A lelki emberek.

'Ezek zúgolódók, panaszkodók, akik a saját bűnös kívánságaik után járnak [más szavakkal: nem mondtak nemet a lelküknek]; hangzatos szavakat mondva jártatják szájukat; hízelegnek másoknak, csak hogy hasznot tudjanak húzni belőlük. Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk Jézus Krisztus apostolai előre megmondták. Azt mondták ugyanis, hogy az utolsó időkben gúnyolódok támadnak, akik a saját istentelen, bűnös vágyaik szerint élnek. Ezek érzéki emberek, akik szakadásokat okoznak; akikben nincsen Szent Szellem.'

Újra megkérdezem: kitalálod-e, milyen szó szerepel az eredetiben az „érzéki" helyett? Lelki. Kik okoznak tehát szakadásokat a gyülekezetben? A lelki emberek. Látjuk tehát ezen igeszakaszból, hogy a keresztények közötti szakadások forrása a lélek birodalmában helyezkedik el.

Amikor az ember lelkivé válik - azaz a lelke és teste többé már nincs alávetve a szellemének, illetőleg a Szent Szellemnek akkor történik az, hogy szakadások, viszályok, veszekedések, eretnekségek és mindenféle más egyéb, gonosz dolgok teret tudnak bennünk nyerni. A szellemnek már nem alávetett lélek kikerül a védelem alól, és fedetlenné válik. Ki lesz téve a gonosz - mind testi, mind démonikus - behatásoknak.

Mily döntő fontosságú tehát, hogy képesek legyünk megfelelően megítélni, melyek a szellemi, és melyek a lelki dolgok! Tudnunk kell meglátni a különbséget e kettő között. Hadd jegyezzem meg őszintén: a legtöbb keresztény, akikkel találkoztam, nem képes a megfelelő különbségtételre. Hagyják, hogy folyamatosan becsapja őket valamilyen lelki eredetű dolog, ami szelleminek álcázza magát. Úgy vélem, a lelki dolgok fő tevékenysége az, hogy az igazi (vagyis a szellemi) helyett valamilyen pótszert produkáljanak."

http://webshop.immanuel.hu/index.php?route=product/product&search=sz%C3%A1m%C3%ADtasz&product_id=7209

David Yonggi Cho - Dániel könyve 27.

Ítélet Dániel ellenségei fölött (6,24) 

"És parancsola a király, és elõhozák azokat a férfiakat, a kik Dánielt vádolák, és az oroszlánok vermébe vettetének mind õk, mind fiaik és feleségeik; és még a verem fenekére sem jutának, a mikor rájok rontának az oroszlánok és minden csontjokat összezúzták."

Az oroszlánok igen éhesek lehettek, hiszen az an­gyal egész éjjel nem engedte őket enni. Vad dühvel vetették hát magukat Dániel ellenségeire, mikor a király azokat dobatta a verembe.
Ebből az a tanulság, hogy ha olyan emberek, akik nem hisznek Jézusban, csapdát is vetnek a keresztényeknek, a vége az lesz, hogy saját csapdájukban fogatnak meg. Ki gondolta volna előre, hogy a cselszövők maguk kerülnek az oroszlánok vermébe, ahová Dánielt szánták? Vagy gondoljunk csak Eszter könyvére! Ki gondolta volna, hogy Hámánt akasztják fel arra az akasztófára, amelyet ő ma­ga készített Márdokeusnak?

Ebből is látszik, hogy azoknak, akik az Úrban hisz­nek és Őbenne bíznak, nincs mitől félniük. Ha megőrizzük hitünket, még ha a halál árnyékának völgyében járunk is, az Úr vesszeje és botja fog vigasztalni minket, és ő asz­talt terít nekünk az ellenségeink előtt (lásd Zsolt 23). Mivel Isten velünk, ki lehet ellenünk?

Dárius király hite (6,25-28)

"Akkor Dárius király ira minden népnek, nemzetnek és nyelvnek, a kik az egész földön lakozának: Békességtek bõséges legyen!
26 Én tõlem adatott ez a végzés, hogy az én birodalmamnak minden országában féljék és rettegjék a Dániel Istenét; mert õ az élõ Isten, és örökké megmarad, és az õ országa meg nem romol, és uralkodása mind végig [megtart;]
27 A ki megment és megszabadít, jeleket és csodákat cselekszik mennyen és földön; a ki megszabadította Dánielt az oroszlánok hatalmából.
28 És ennek a Dánielnek jó szerencsés lõn dolga a Dárius országában és a persa Czírus országában."

Dániel megszabadulása az oroszlánok verméből olyan nagy hatással volt Dárius királyra, hogy azonnal kiadott egy rendeletet az egész birodalom minden népé­nek. Ez a rendelet tulajdonképpen egy csodálatos hitval­lás, hasonló ahhoz, amelyet korábban Nabukodonozor, Babilon királya tett Isten nemcsak Júda és Izrael Istene, hanem az egész emberi történelmet kezében tartó Úr.

Dárius nem találkozott Istennel, de találkozott Dáni­el Istenével. Éppúgy, ahogy annak idején Nabukodonozor sem látta Istent, de látta Sidrák, Misák és Abednégó Istenét.
Ez ma is éppen úgy működik. Sok ember semmit nem tud Istenről, de sokat megtudnak a te Istenedről. Ők Istent a te szavad és viselkedésed alapján képzelik el. Úgy kell élned tehát, hogy ahogyan Dárius király Istent Dániel Istenének nevezte, a környezeted a te Istenedről beszéljen. Mutasd be nekik Istent úgy, hogy azt kelljen mondanunk: "Félnünk kell ennek az embernek az Istenét!” Bár Babilon meghódította Júdát, és népének nagy részét fogságba vitte földjére, Babilon királyai és királysá­gai letérdeltek foglyaik Istene előtt, és alárendelték magu­kat Neki. Hasonló módon a szellemünkben lakozó hitnek nagyobb hatalma van, mint az atom- vagy hidrogénbombának. Mi is Dániel Istenét szolgáljuk.

Lehet hogy Korea földrajzi szempontból kedvezőtlen fekvésű, de amíg Korea Dániel Istenét szolgálja, a Min­denható Isten velünk van, és nincs mitől félnünk. Sidrák, Misák, Abednégó Istene, Dániel Istene, Pál apostol Istene a mi Istenünk, velünk van mindnyájunkkal. Az oroszlánok szája nem tud elnyelni bennünket!

"31 Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?
32 A ki az õ tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem õt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?
33 Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;
34 Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sõt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:
35 Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétõl? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?"
(Róm 8,31-35)

Zsoltárok Könyve 24.

1. Dávidtól zsoltár.
Az Örökkévalóé a föld és teljessége, a világ és a benne – lakók.
2. Mert ő tengerek mellé alapította és folyamok mellé szilárdította meg.
3. Ki mehet fel az Örökkévaló
hegyére, és ki állhat meg az ő szent helyén?
4. A tiszta kezű és tisztúlt szívű, a ki hamisságra nem adta rá lelkét és nem esküdött csalás végett.
5. Áldást nyer majd az Örökkévalótól és igazságot üdvössége Istenétől.
6. Ez a hozzáfordúlóknak nemzedéke: az arczodat keresők Jákób. Széla.
7. Emeljétek, ti kapúk, fejeteket és emelkedjetek, ti ősrégi ajtók, hogy bevonuljon a dicsőség királya!
8. Ki az, a dicsőség királya? Az Örökkévaló hatalmas és hős; az Örökkévaló a harcznak hőse.
9. Emeljétek, ti kapúk, fejeiteket, emeljétek ti ősrégi ajtók, hogy bevonuljon a dicsőség királya!
10. Kicsoda az, a dicsőség királya? Az Örökkévaló, a seregek ura, ő a dicsőség királya! Széla.

IMIT fordítás. (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Legközelebb május 27-én pénteken lesz friss bejegyzés!

David Wilkerson - Ha elfordultál az Úrtól 3.

Ahol az Isten iránti félelem nem létezik, az emberek egy olyan evangéliumot találnak ki, mely kényelmes számukra. A világ egy olyan evangéliumot főzött ki, amelyben nincs Isten és így nincs menny és pokol. Nincs örök élet, semminek és senkinek nem kell számot adni.
Hol van Jézus ebben kényelmes evangéliumban? Részese, de az a Jézus egy másik Jézus! Egy "toleráns" személy, aki a tökéletes emberi szeretet megtestesítője. Minden vallást magába foglal, alkalmazkodik azokhoz akik a homoszexuális házasságot gyakorolják, azt hirdeti, hogy nincs jó és rossz. Nincsenek bűnösök ennél a Jézusnál - és így a bűnt meg sem említik, még kirívó magatartást sem. Az üzenete azt mondja, hogy nem kell megváltozni, mert semmi rossz nincs bennünk. Őbenne nincs ítélet vagy harag.

Pál ezt egy “másik evangéliumnak” nevezte. (Galata 1:6) És figyelmezetetett, hogy azok, akik ezt tanítják: “el akarják ferdíteni a Krisztus evangéliumát” (1:7) Látható, hogy az ilyen evangélium csábító és tetsző sokak számára. És sokan, különösen a fiatalok közül hallgatói lesznek. Ez megmagyarázza, hogy miért fogadja el egyre több fiatal a homoszexuális házasságot. Egyre több evangéliumi egyház is elfogadja ezt a nézetet. Pontosan úgy történik, amint Pál figyelmeztetett: “Akik az Isten igazságát hazugsággal cserélték fel ... Ezért Isten gyalázatos szenvedélyeknek szolgáltatta ki őket." (Róma 1:25-26).

A világ elhajíthatja a Bibliát és visszautasíthatja az igazi Jézust, Isten saját Fiát. Ugyancsak megtagadhatja a menny és pokol létezését. Mindig lesz olyan aki megtagadja Krisztus feltámadását, valamint a mi feltámadásunkat a halálból Isten hatalma által. Jézus maga mondta azonban, hogy a halál után lesz egy nap, az ítélet napja. Figyelmeztetett egy szó szerinti pokolra ahol sírás és fogcsikorgatás lesz. Mondta, hogy a pokolban a sötétséget még érezni is lehet, hogy a férgük soha nem szűnik meg, ami pedig nem más mint a lelkiismeret.

Láthatjuk, hogy ha egyszerűen kijelentjük, hogy nincs Isten, nincs pokol és nincs Ítélet Napja, nem változtat semmit a valóságon. Micsoda elképzelhetetlen borzalom az amikor valaki felébred a másvilágon és ráébred, hogy mindez igaz. Pál figyelmeztet: “A Szellem pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő szellemekre és ördögi tanításokra hallgatnak és olyanokra akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben.” (2Timóteus 4:1-2)

Ez világos figyelmeztetés Istentől mindazok számára akik elfordultak hitükben. Kegyelem-teljes hívó szó. Olyan, mintha egy hírnök állna a pusztulásba vezető széles út szélén és kiabálna: “Fordulj vissza, térj vissza, az út amelyen mész, egyenesen a pusztulásba vezet.” Ez az igazi szeretet és kegyelem üzenete.

Most van itt az ideje kibékülni Istennel, mert Jézus hamar visszajön.

Mindazok akik hisznek Jézusban, tudják szívükben, hogy az idő közel van. Krisztus beszélt erről. Az igaz, hogy nem tudjuk a pontos órát, hogy mikor fog vissza térni, hiszen Jézus maga is ezt állította. De rávilágított beszédében azokra a dolgokat amelyek meg fognak történni mielőtt visszajön: “Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszenek titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és azt mondják: Én vagyok!...És amikor háborúk és lázadások hírét halljátok, ne rettenjetek meg, mert ezeknek előbb meg kell történniük, de nem jön mindjárt a vég.” (Lukács 21:8-9)

“Azután így folytatta: “ ...nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, mindenféle nagy földrengések, járványok és éhínségek lesznek, rettenetes dolgok történnek és hatalmas jelek tűnnek fel az égen....és akkor meglátják az ember fiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.” (21:10-11, 27, kiemelés tőlem)

Mikor fogjuk Őt látni amint dicsőséggel eljön? Jézus azt mondta, akkor lesz ez, amikor: “az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek." (21:26) Egyes tanítók állítják, hogy ez megtörtént Jeruzsálemben i.sz. 70-ben. Azonban biztosan nem erről volt szó, mert a világ akkor nem látta Krisztust visszatérni a felhőkben hatalommal és nagy dicsőségben.

Az igazság az, hogy ez a fejezet az egyik legbiztosabb jele annak, hogy Jézus hamarosan vissza fog jönni. Csak gondolj napjaink megrázkódtatásaira. Az egész világot gazdasági, erkölcsi megrázkódtatások érik természeti csapásokon, terrorizmuson, nukleáris háborús fenyegetéseken keresztül. Mi a hatása ezeknek megrendítő eseményeknek? Semmi kétség: az emberek olyan félelemben élnek, mint még soha.

Reinhard Bonnke - A Szellem ajándékai - A tudomány beszéde 5.

Az ajándékok a gyakorlatban 

Gyakran halljuk, hogy az emberek azt mondják; „Kije­lentésem van az Úrtól". Ez könnyen lehetséges, de egyút­tal számos kérdést is felvet. Először is, hogy mik is való­jában ezek az újfajta „üzenetek" vagy „kijelentések az Úrtól"? A bölcsesség vagy a tudomány beszéde, a prófé­cia vagy az Újszövetség valamely más kategóriájába tartoznak?

Vagy egyszerűen csak szellemi gondolatok? Ilyenek mindnyájunknak eszébe ötlenek az Úr követése során. Nem látok semmi veszélyeset abban, hogy egy ember feláll a gyülekezetben és megosztja, amit kapott, vagy megmagyaráz egy képet, ami átvillant az elméjén. Abban sem látok kivetnivalót, hogy a gyülekezet kipróbált tagjai lehetőséget kapjanak az ilyen módon való szolgálatra. Egészen más dolog azonban az Istentől való eredeztetés tekintélyével felruházni az átfutó gondolat szintjét alig meghaladó jelenségeket. Mielőtt azt állítanánk, hogy az Úrtól való kijelentés birtokában vagyunk, jobb, ha meggyőződünk róla! Ha a próféciákat meg kell ítélni, mennyivel inkább egy puszta „üzenetet" vagy „kijelentést"? Azt is tegyük azonban hozzá, hogy sok ilyen eset semmiféle megítélést nem igényel, minthogy a legcsekélyebb esélye sincs a megtévesztésnek - lévén az egész nagyon is lapos és tartalmatlan, ha még oly fennkölt kifejezésekkel van is tarkítva, hogy „én, az Úr szólom ezeket néktek."

Mindazzal együtt, amit mostanáig az ajándékokkal kapcsolatosan megtanultunk, soha ne tévesszük szem elől, hogy semmiféle profetikus kijelentés soha nem veheti át az elsőbbséget magának az Isten Igéjének szolgálatával szemben. A prófécia nem helyettesítheti a prédikációt. Nemcsak inspirációkból él az ember, hanem Isten kenyerével, az Igével.
Ha valaki ezzel nem ért egyet, és azt szeretné, hogy az Egyház elsősorban profetikus legyen, vajon hogyan magyarázza azt, hogy Isten ezek mellé az ajándékok és megnyilvánulások mellé apostolokat, tanítókat, pásztorokat, evangélistákat adott az Egyháznak „a szentek tökéletesítése céljából, szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére"? A próféták nem sajátíthatják ki az apostolok, pásztorok, tanítók helyét. A Szent Szellem aján­dékai az Ige kiegészítőiként szolgálnak.

Végezetül két fontos kérdés. Először is, honnan tudhatja az illető, hogy „tudomány beszédének" birtokába jutott? A profetikus ajándékok működési módját közelebbről is meg fogjuk vizsgálni a későbbiekben, annyit azonban itt is elmondhatunk, hogy az Istentől származó késztetéseket az ember egyaránt tapasztalhatja szellemében, lelkében vagy testében. Megtörténhet, hogy az ese­ménnyel nem jár együtt különösebb „tapasztalat" - azaz szólhatjuk a tudomány vagy bölcsesség beszédét anél­kül, hogy észrevennénk, ahogy Kajafásról is olvassuk, hogy tudta nélkül prófétált (Jn 11,49-51). Ami neked csak egy odavetett megjegyzésnek tűnik, azt Isten felhasznál­hatja valaki szükségeinek a betöltésére. Egy baráti be­szélgetés során az egyik pásztor nevetve mondta a má­siknak; „Olyan sokszor megtaláljuk a módját, hogy a Szent Szellem nélkül cselekedjünk!" Ez a mondat barátjának egész életszemléletére drámai hatással volt.

A második kérdés, hogy lehet-e ezt az ajándékot tanulni vagy tanítani? Egy ajándékot nem lehet megtanulni, a megfelelő útmutatás azonban hasznos lehet. Szűkséges tanítani az ajándékokról, hogy ismét elfoglalhassák az őket megillető helyet az Egyházban, és hogy azok a tartózkodó emberek, akik mindeddig visszatartották az Isten által adott ajándékokat, felbátorodjanak - különö­sen a beszédajándékok esetében. Sokak számára szük­séges, hogy megfelelően tudják értékelni ajándékukat, és megértsék annak működését. Nem lehetetlen, hogy azok, akiknek megpróbálták „megtanítani" az ajándéko­kat, végül mégiscsak megkapják az igazit, de kizárólag a Szent Szellem által. A Szent Szellem rendszerint reagál a kereső és odaszánt magatartásra. Egyébként minden megtanult technika az marad, ami: a test cselekedete, nem pedig Isten Szellemének megnyilvánulása. Senki nem tud egy megnyilvánulást megtanítani neked, de mindnyájan haszonnal tanulhatunk róla.

A gyógyító mozgalom rövid története 4.

A szentség mozgalom hatása

A szentség mozgalom a bűntől való teljes megtisztulás szükségességét hirdette. En­nek érdekében a Szent Szellem személyével való szoros közösséget állították a hívők életének középpontjába, mivel a Szent Szellem teljessége biztosítja a megtisztulást és az erőt ahhoz, hogy uralkodjanak a bűn fölött. A szentség mozgalom képviselői azt állították, hogy a szentség, a kegyelemnek a megtérést és a bűnbocsánatot követő különálló valósága, amely Is­ten természetfölötti beavatkozásá­nak eredményeként jön létre. A szentség a bűn szellemi valóságá­tól való teljes szabadság és tiszta­ság belső megtapasztalását jelenti.

A gyógyító mozgalom szerint a betegség a bűn és a Sátán munká­jának a következménye. A szent­ség mozgalom szerint a megszentelődött hívő el van választva a bűntől és hatalma van a sátán fölött. Ebből következik, hogy akinek hatalma van a Sátán fölött és el van választva a bűntől, annak hatalma van a betegség fölött és el van választva a betegségtől is.

Ez a szentség és a gyógyítás, valamint a két mozgalom közötti kapcsolat alapja. Amíg a bűn szellemi valósága jelen van a hívő életében, addig az akadálya lehet a gyógyulásának. A gyógyulás úgy került összefüggésbe a bűnbocsánat és a szentség megtapasztalásá­val, mint a megváltásnak elvá­laszthatatlan része. Felfogásuk sze­rint a kettő mindig együtt jár, mert Jézus Krisztus egyszerre szerezte meg mindkettőt a kereszten. A szentségre a hívőnek törekednie kell, de azt nem a maga erejéből nyeri, hanem a Szent Szellem benne levő munkája eredményeként, Isten ajándékaként kapja, ami után vágyakoznia kell.

E mély belső megtapasztalás két formája szerint a szentség mozgalomnak két irányzata ala­kult ki. Az egyik irányzat szerint a szentség megtapasztalása egy pil­lanatban azonnal lejátszódik. En­nek az azonnaliságot hangsúlyozó irányzatnak a vezetői Charles G. Finney és Phoebe Palmer voltak. Ezzel szemben alakult ki a szentség mozgalom ún. Keswick-féle szárnya. Ez az irányzat a szentség megtapasztalásának fo­kozatosságát vallotta, amely a hí­vő életében levő bűnök felismeré­sével és elhagyásával fokozatosan valósul meg. Alapvetően innen ered a gyógyulás azonnali vagy fo­kozatos megvalósulásának teoló­giai különbözősége is. A szentség azonnali megtapasztalását vallók szerint a gyógyulásnak minden esetben azonnal be kell következ­nie. Ha ez nem történik meg, ak­kor ez vagy a beteg életében még meglevő bűnnek, azaz a szentség hiányának, vagy a beteg még gyenge hitének tulajdonítható.

A megszentelődés fokozatossá­gának álláspontján állók azt hir­dették, hogy ha Istentől hittel kér valaki gyógyulást, ő azonnal meg­adja azt, de a gyógyulás tényleges megvalósulása - a megszentelődéséhez hasonlóan - fokozatos is le­het.

A szentség mozgalom jelentősége hogy megteremtette a hitből való gyógyuláshoz szükséges erkölcsi-szellemi feltételeket, és a keresztény tökéletesség tanítása olyan elveket tartalmazott, amelyek a gyógyító mozgalom fejlődéséhez is szükségesek voltak. A szentség és a gyógyító mozgalom egyesülésével egyensúlyba és összhangba került az Egyház­ban a megváltás mindkét oldalának elfogadása. Európában a tradíciókhoz és üres formákhoz ragasz­kodó egyházak ellenállása miatt a gyógyító mozgalom súlypontja át­helyeződött Amerikába. Az euró­pai gyógyító szolgálatokkal való kölcsönös kapcsolat azonban mindvégig megmaradt. A két kontinens közötti ki­egyenlítődés akkor kezdődött meg, amikor William Boardman, a Keswick-féle szentség mozgalom akkori vezetője, 1875-ben véglege­sen Angliába költözött, kifejezet­ten azzal a céllal, hogy Európában is elindítsa a szentség mozgalmat.

Forrás: Új Exodus Magazin, 1992. 4. évf. 2. sz.

Dr. Tóth Tibor - Tudományos tény-e az evolúció? 4.

A darwinizmus százéves évfordulójának chicagói ünnepségén Sir Julian Huxley biológus kijelentette: „A darwinizmus az ésszerű viták köréből száműzte azt az elgondolást, hogy Isten az élő szervezetek teremtője. Darwin kimutatta, hogy nem volt szükség természetfölötti tervezőre. Miután a természetes kiválasztódás minden ismert életformára megpróbált magyarázatot adni, azok fejlődésében nem maradt már hely egy természetfölötti hatalom számára."

George Gaylord Simpson, a Harvard Egyetem őslénytanprofesszora a keresztény hitet nyíltan elfogadhatatlannak, „magasabbrendű babonának" minősíti. Idézzük: „Az ember egyedül áll a világmindenségben, és hosszú, öntudatlan, személytelen materialista folyamatok terméke, amely egységesen megérthető fejlődési lehetőségekkel rendelkezik. E lehetőségeket csak magának köszönheti és csak önmagának tartozik felelősséggel. Az ember nem egy ellenőrizhetetlen vagy kiszámíthatatlan erő teremtménye, hanem önmaga mestere. Sorsát saját magának kell eldöntenie és irányítania."

A Nobel-díjas Jacques Monod (1910-1976) a Teremtő helyett a véletlen szerepét abszolutizálja. Írásaiban az evolucionizmus magasztalása és az ember reménytelen, céltalan egyedüllétének, védtelenségének pesszimisztikus világképe keveredik. Így ír: „A puszta véletlen, semmi más, mint a véletlen, az abszolút, vak szabadság, mint az evolucionizmus csodálatos épületének az alapja..." Egy másik helyen pedig ezt mondja: "nincsen olyan terv, természetes erkölcs, természetes etika, természeti törvény, amelynek engedelmeskednünk kellene". Szerinte az embernek, mint a véletlen termékének „el kell ismernie totális elhagyatottságát, gyökeres idegenségét", aki érte­lem és cél nélkül „cigányként vándorol a világmindenség peremén."

W. J. Ouweneel súlyos kritikával ille­ti a modern evolucionizmust, megállapítva, hogy az „... nem tiszta tudo­mányos eredményekre épül, hanem az Isten által kijelentett igazsággal szembeni gyűlöletre. Ez igen fontos té­nyező, mert ha a neodarwinizmust (azt az elméletet, mely az evolúcióhitet tu­dományos alapokra igyekszik helyez­ni) tökéletesen megcáfolnák is, maga az evolúcióba vetett hit egészen biz­tos, hogy nem szűnne meg. Vagyis tu­dományos bizonyítékok nélkül is tovább hinnének benne."

Teljesen hasonló álláspontra jut Mo­re professzor is a „The Dogma of Evolu­tion" c. művében: „a mi evolúcióba vetett hitünk azon az ellenszenven ala­pul, amit az egyedi teremtés tanítása vált ki."

Werner Gitt az ateista evolucionizmust „tudományosnak álcázott ideoló­giának minősíti", amelynek minden változatát három fő ok miatt el kell utasítani.
Ezek az okok a következők:

(1) Az evolucionizmus értelmetlenségbe (kilátástalanságba) vezeti az em­bert;
(2) Az evolucionizmus eltávolítja az embert Istentől;
(3) Az evolucionizmus nem természettudományos.

Mindhárom megjelölt ok valós és rendkívül meggyőzően alátámasztha­tó. Maga Werner Gitt is ad egy eléggé részletes elemzést e témakörről és ne­ves szerzők (evolucionisták és teremtéshívők) tucatjainak véleményét ütközteti „Logosz vagy Káosz?" című kitűnő könyvében. Ebben a cikkben fő­ként a harmadik megállapítás hátteré­vel szeretnék foglalkozni, de ezt meg­előzően röviden szólni kell még az ún. „teista evolúcióról" és a bibliai teremtéshitről.

Forrás: Új Exodus Magazin, 1991. 3. évf. 3. sz.

Zsoltárok Könyve 23.

1. Zsoltár Dávidtól.
Az Örökkévaló a pásztorom, nincs hiányom.
2. Pázsitos réteken heverésztet engem, nyugodalmas vizekhez terelget engem.
3. Lelkemet felüdíti, vezet engem az igazság ösvényén, az ő neve kedvéért.
4. Ha járok is homálynak völgyében, nem félek bajtól, mert te vagy mellettem; botod és istápod – azok vigasztalnak engem.
5. Terítesz számomra asztalt, szorongatóimnak előtte, bekened olajjal fejemet, serlegem telistele.
6. Csupa jóság és szeretet követnek engem éltem minden napjaiban, és ülök az Örökkévaló házában hosszú életen át.

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Oral Roberts - Isten természetfeletti nyomkövető rendszere 1.

Amikor a próbák egymás után jönnek az életedben, mint az időjárási ciklonok, amik végigsüvítenek a prérin, vagy mint hullócsillagok, ahogy átszelik az egeket, akár mint kemény öklök ütése az álladon, amik kiütnek, és a földre kerülsz levegő után kapkodva. Ahogy ott fekszel a földön kiterülve a fájdalmas ütéstől, a kimerítő fájdalomtól, az egyedülléttől és semmilyen segítség nem tűnik fel a horizonton, ami segíthetne, hogy a lábadra állj vagy felemeljen a legmélyebb gödörből a legmagasabb egekig.

A földön eltöltött 75 évem alatt megmásztam a legmagasabb hegyeket és átvergődtem a legmélyebb völgyeken, de a második legnagyobb csapás, ami lesújtott rám (az első a tuberkulózissal való bunyóm volt) teljesen váratlanul ért. 1992. október 6-án amikor visszafelé hajtottam az autóval a szállodai szobámhoz, miután élőben prédikáltam a Trinity Broadcasting Networkon Tustinban, Kaliforniában, egy éles fájdalom szúrt a bal oldalamba, mintha kést döftek volna belém. Mire elértem a szobát, olyan fájdalmat éltem át, amit még soha azelőtt, majd hirtelen lezuhantam a padlóra, eszméletlenül egy masszív szívroham következtében. Drága feleségem Evelyn hallott engem és hívta a 911-et, majd a következő dolog, amit felfogtam, hogy a rohammentő a Hoag Memorial Kórházba szállított Newport Beach-ben, Kaliforniában. Egy röpke pillanatra úgy tűnt, hogy a természetfeletti nyomkövető rendszerem valahogy leszakadt Istenről és kiesett a lábam alól a talaj. Úgy éreztem a sötétségben tapogatózok, egy árnyékvilágban, ahol valahogy elvesztettem az irányt. A következő néhány magányos órában hol elvesztettem az eszméletem, majd hol visszatért és a testem megéledt, négyszer hoztak vissza a halál markából. Ez alatt az élmény alatt kaptam egy kijelentést Istentől, ami szokatlan módon segített nekem és hiszem, hogy a te életedben is felbecsülhetetlen értékkel bírhat. 

Tudom, ez az egyik legprofánabb dolog, amit Isten valaha mutatott nekem a magyarázattal való nyelveken szólással kapcsolatban, amit én ISTEN TERMÉSZETFELETTI NYOMKÖVETŐ RENDSZERÉNEK IS HÍVOK. Mit értek Isten természetfeletti nyomkövető rendszere alatt? A 18. Zsoltár 34. versében a zsoltáros Dávid rátapint a kérdés kulcspontjára: “Olyanná teszi lábamat, mint a szarvasé, és az én magas helyeimre állít engem.” Elmondom neked, amikor a szívroham leigázott és a testemet dühöngő szélként korbácsolta úgy éreztem, hogy a lejjebb vagyok az alföldnél – nem pedig Isten magas helyein. Szóval, hogy teljes egészében megértsd, hogy ez mit jelent a te életedre vonatkozólag, meg kell értened, hogy a szarvastehén, ahogy a zsoltárosban és a biblia más részeiben is le van írva, az egy nőstény gímszarvas és Isten különlegesen egyedi módon hozta létre ezt a teremtményt, nem úgy, mint minden más teremtményét. 

A tehénszarvas a legkorreláltabb az Isten által megteremtett állatok közül, mert van benne egy beépített speciális nyomkövető rendszer. A hátsó lábai olyan tökéletesen követik a mellső lábait, hogy amikor földet ér a mellső lábaival a hátsó lábai tökéletes harmóniában követik azokat és pontosan ugyanazon a ponton érik a földet még csak nem is egy centivel odébb. A szarvastehén teste, bensője, ösztönei, bármilyen elmével vagy intellektussal is rendelkezik, mind olyan tökéletesen van koordinálva, hogy biztos lábakon tud végig szökdelni a durva, egyenetlen terepen, ahogy a széllel versenyzik! Mindegy hogy az alföldön rohan át vagy felemelve fejét a magas helyek felé, meredek szakadékok szélein mászva, hegyek szegélyein átrepülve, éles kiugró kövek falai között keskeny hágókon át, vad fesztelenséggel ugrál a magas helyekre, ahova Isten állította és csakis egyedül Ő tudja oda állítani! Az ÚR ilyen csodálatos módon alkotta meg ezt a teremtményt, hogy gondot tudjon viselni a kicsinyeiről és speciális búvóhelyet találjon messze a veszélyektől, amik leselkednek rájuk, ahol álcázni tudja magát, ahol gondozni tudja a kicsiket és lehozni őket a hegyről. Ahogy felviharzik a magaslatok felé és viszi magával a kicsinyeit, nem ugrik a halálba, mert tudja, hogy a nyomkövető rendszere tökéletes. Arcát a széllel szembe fordíthatja, és vad fesztelenséggel futhat a magas helyek belső zugaiba, ahol elrejtheti a kicsinyeit és EGYETLEN ELLENSÉG SEM TALÁLJA MEG ŐT! Soha nem értékeltem teljesen mennyire létfontosságú az állatok nyomkövető rendszere, amíg el nem mentem az első szarvas vadászatomra Colorado-ba sok évvel ezelőtt. Még a szezon elején voltunk és gyorsan felfedeztük, hogy a szarvasok még magasan a hegy tetején voltak szóval béreltünk lovakat, hogy felvigyenek bennünket a meredek lejtőkön.

Fordította: Nagy Andrea

Zsoltárok Könyve 22.

1. A karmesternek. A Hajnal szarvasünője azerint. Zsoltár Dávidtól.
2. Istenem, Istenem, miért hagytál el engem, távol vannak segítségemtől kiáltásom szavai?
3. Istenem, nappal hívlak és nem felelsz, s éjjel, és nincs számomra csillapulás.
4. Pedig te szent v agy, .lakozol Izraél dicsérő dalai közt;
5. te benned bíztak őseink, bíztak és te kiszabadítottad őket.
6. Hozzád kiáltottak és megmenekültek, benned bíztak és nem szégyenültek meg.
7. De én féreg vagyok és nem férfi, emberek esúfja a népnek megvetettje.
8. Mind a kik 1átnak, gúnyolódtak rajtam, félrehúzzák az ajkat, fejet ráznak.
9. Hárítsd az Örökkévalóra! Majd megszabadítja őt, megmenti, mert kedveli őt.
10. Igen is, te vagy az, a ki anyaméhből kivontál, biztatóm anyámnak emlőin;
11. te reád vettettem születéstől fogva, anyám méhétől fogva Istenem vagy.
12. Ne légy távol tőlem, mert közel a szorongatás, mert nincs, a ki segít.
13. Környékeztek engem tulkok, sokan, Básán bikái hekerítottek engem;
14. fölnyitották reám szájuhat, akár széttépő és ordító oroszlán.
15. Mint a. víz, öntettem ki, szétváltak mind a csontjaim; olyan lett szívem, mint a viasz, elolvadt belsőmben.
16. Kiszáradt mint cserép az erőm, nyelvem oda tapasztva szájkapcsaimhoz: halál porába fektetsz engemet.
17. Mert környékeztek engem ebek, gonosztevők hordája körülfogott engem, mint oroszlán, kezeimen és lábaimon;
18. megazámlálhatom mind a csontjaimat: ők tekintenek, néznek reám.
19. Szétosztják maguk közt ruháimat, és öltözetemre sorsot vetnek.
20. Te pedig, Örökkévaló, ne légy távol, én erősségem, segítségemre siess!
21. Mentsd meg a kardtól lelkemet, ebnek hatalmától magános lelkemet.
22. Segíts meg engem oroszlán szájából és rémek szarvaitól – vajha meghallgatnál!
23. Hadd beszéljem el nevedet testvéreimnek, gyülekezet közepette dicsérlek téged.
24. Istenfélők ti, dícsérjétek őt, Jákób egész magzatja, tiszteljétek őt és remegjetek tőle, Izraél egész magzatja!
25. Mert nem vetette meg és nem utálta meg a nyomorúnak nyomorát és nem rejtette el arczát előle, és mikor fohászhodott hozzá, hallgatott rá.
26. Tőled való dicsérő dalom nagy gyülekezetben, fogadásaímat megfizetem azok előtt, kik őt félik.
27. Egyenek az alázatosak és lakjanak jól, dicsérjék az Örökkévalót, kik őt keresik éledjen fel szívetek mindétig!
28. Megemlékeznek róla és megtérnek az Örökkévalóhoz mind a föld szélei, és leborulnak előtted mind a nemzetek családjai.
29. Mert az Örökkévalóé a .királyság, s ő uralkodik a nemzeteken.
30. Ettek és leborúltak mind a föld kövérjei; előtte letér31. Ivadék fogja őt szolgální, elbeszélnek majd az Lrról a nemzedékneh;
32. jönnek majd és hirdetik igazságát a születendő népnek, hogy ő cselekedte!

IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)

Idézet

"Normális embernek kell megmaradni, még akkor is ha használ bennünket Isten. Fontos, hogy a keresztények, vezetők és emberek normálisak maradjanak azután is, ha a Szent Szellem rájuk száll, vagy karizmatikus megtapasztalásban van része. A keresztények a gyülekezetekben először normális emberek legyenek, ne természetfelettiek. Pl. 'álmokat láttam' vagy 'elmentem a harmadik égbe', 'János apostol elmondott minden mennyei titkot' stb. Ha nem maradunk meg normális embernek, nem tud használni bennünket Isten. A vallásos embereknek és vezetőknek a célja az, hogy: „magamra hívjam fel a figyelmet”.

A vallásos és „tényleges” karizmatikus emberek között a különbség az, hogy a vallásosak úgy pózolnak, mintha tekintélyes emberek lennének, a vallásos vezetők ezért nem akarnak a civil társadalom részévé válni.

MARADJUNK MEG NORMÁLIS EMBEREKNEK! NE VESZÍTSÜK EL AZ EMBERI GESZTUSOKRA VALÓ KÉPESSÉGEINKET! AKÁRMILYEN ÁLDÁS, VAGY SIKER, VAGY TISZTELETBEN VAN RÉSZED: MARADJ MEG NORMÁLIS EMBERNEK!!!

Fogadjuk el magunkat olyannak, amilyennek Isten teremtett, és ne akarjunk se többnek, se kevesebbnek látszani. De sokkal szerencsésebb, ha arra törekszel, hogy inkább kevesebbnek lássanak, különösen akkor, ha elkezdesz sikeres, és áldott lenni."

Németh Sándor

Jack Hayford - Isten dicséretének fontossága

"Jack Hayford tanított az Isten dicséretének fontosságáról a gyülekezet növekedésében. Tanításába saját tapasztalatait is beleszőtte. Régebben például meg volt győződve arról, hogy az istentiszteletnek ez a része kizárólag a hívők számára igazán jelentős és elsődlegesen az Egyház épülését szolgálja, később azonban be kellett látnia, hogy ahol lelkesen, szívből dicsérik, imádják Istent, ott nagyobb a számbeli szaporodás, nem beszélve a szeretet, öröm, békesség érzékelhető jelenlétéről. Erre a jelenségre a magyarázatot többek között a 22. zsoltár 4. verse adja, amelyben az áll, hogy Isten a dicséretek között lakozik. A dicséret, az Isten imádása a hívő életének elmaradhatatlan velejárója kell legyen.
Az ima legmagasabb foka ugyanis az, amikor az ember nem saját gondjait-kéréseit akarja közölni Istennel, hanem önzetlenül magasztalja az Úr kegyelmének dicsőségét. Ezáltal nyílik meg gyorsan az út Isten Szellemének jelenlétébe, mert Isten - ahogyan Jézus mondja a János 4,24-ben - szellemi lény, és szükséges, hogy Őt szellemben és igazságban imádják. A Zsidó levél a 15. részben beszél a „dicséret áldozatáról", mint újszövetségi áldozatról.

Jack Hayford szemléletesen mutatott rá a dicsőítésben rejlő és azáltal felszabaduló szellemi erő egyéb hatásaira is, mindenekelőtt arra, hogy Istennek állított trónszékünk egyúttal ország-világ tudtára adja az ördög vereségét és Isten uralmát a világmindenség fölött. Előrevetíti az Úr elsöprő győzelmét, a Sátánnak és fejedelemségeinek végső büntetését. Ez magyarázza a Szent Szellem rendkívül tiszta, érzékelhető jelenlétét a dicsérettől hangos gyülekezetekben.
A Sátán és démonjai ugyanis nem állhatják, elviselni sem tudják Isten rajtuk aratott diadalának ilyen hőfokú ünneplését, ezért az esetek túlnyomó részében nagy sietséggel hagyjak el az ilyen gyülekezetet, így az ott jelenlevő hitetlen emberek minden akadály nélkül döntésre jutnak és megtérnek.

Miért berzenkednek mégis sok helyütt az ellen, hogy felszabadult szívvel és „hallatós ajakkal" dicsérjék Istent? Jack Hayford szerint ennek egyszerű oka van: a kevélység! A tévesen értelmezett emberi méltóság, amely Mikálban is felháborodott, amikor meglátta az Úr ládája előtt táncolni Dávidot. Saul leánya gúnyos szavakkal illette férjét. Szerinte ez a magatartás csorbát ejtett királyi méltóságán. Dávid azonban nem hagyta félreértelmezni örömének ezt a fajta megnyilvánulását. Nagyon határozottan mutatott rá arra, hogy ez a legkevesebb, amit Istennek ajánlhat ő, aki a juhakol mellől emelkedett fel a királyi székbe, de akiről Isten maga mondta, hogy szíve szerint való férfiút talált benne. Dávid ugyanis felismerte, hogy Istennek inkább tetsző az ember szívbeli áldozata, mint ezer és ezer rituális, kötelességszerűen komoly istentisztelet. A Biblia azt mondja, hogy Dávid naponta hárfázott az Úrnak - ez kísérte életét a pásztorságból a Góliát legyőzésén át a királyságig. Lehetne-e jobban illusztrálni egy ember szellemi felemelkedését, amelyet törvényszerűen követett az egzisztenciális felemelkedés is? Dávid Szent Szellemtől ihletett költészete hervadhatatlan szépségben ragyog ma is a zsoltárok lapjairól. Szükséges-e még az Isten dicséretének indokairól beszélni?

Pál és Silás szabadulásukat a filippi börtönből ugyancsak egyszerű módon érték el. Igaz, „csak" énekelni akartak az Úrnak, mindenféle „hátsó szándék" nélkül, de Isten jelenléte betöltötte azt a valószínűleg föld alatti, nyomorúságos odút (hátborzongatóak az ókori és középkori börtönök korhűen megrajzolt képei), és a Szent Szellem ereje olyannyira felszabadult, hogy a föld megrendült, a börtönajtók megnyíltak, a börtönőr néhány perc leforgása alatt hitre jutott a Názáreti Jézusban, s Pál sorsa társáéval együtt száznyolcvan fokos fordulatot vett. Csodálatos üzenet van ebben a történetben, amely ugyancsak azt bizonyítja, hogy többről van szó, mint dalolgatásról, érzelmi, hangulati elemről: az Isten szerinti dicséret szellemi cselekedet, szellemi következményekkel."

Forrás: Németh S. Judit, Új Exodus Magazin, 1989.

Derek Prince - Kibékülhet-e a Sátán Istennel? 1.

Kedves Barátaim!

Mostani levelemben – úgy gondolom – Isten azt szeretné, hogy térjek vissza egy témára, amiről már írtam eredetileg, pár évvel ezelőtt.

Keresztényként gyakran nem veszünk tudomást arról, hogy mai világunkban észrevehetetlenül és folyamatosan támadási célpontjai vagyunk egy filozófiai irányzatnak, amit úgy hívnak: humanizmus. Ez úgy mutatja be az embert, mint az erkölcsi vagy szellemi igazság végső döntőbíráját, és egy végső, mindent átölelő megbékélésre tesz ígéretet Isten és a gonosz erői között. Ebbe a megbékélésbe – állítják – bele van vonva maga a Sátán, valamint az összes bukott angyal és démon, csakúgy, mint mindenki más, aki jelenleg ellenséges Istennel. Nem hagy helyet egyetlen teremtett lény visszavonhatatlan, végtelen büntetésének sem.

A megbékélésre helyezett hangsúly miatt ez az elmélet erőteljes vonzást gyakorol az őszinte és jó szándékú keresztényekre, mégis, a Szentírás eltorzításán alapul. Például az egyik szövegrész, amit általában figyelmünkbe ajánlanak, a Kolosszéiekhez írt levél 1:19-20, ami így hangzik: „Mert tetszett [az Atyának] hogy őbenne [Krisztusban] lakozzék az egész teljesség; és hogy őáltala békéltessen meg mindent magával, békességet szerezvén az ő keresztjének vére által; őáltala mindent, ami csak van, akár a Földön, akár a mennyekben.” A hangsúlyt arra a központi szókapcsolatra helyezi az elmélet, „hogy őáltala békéltessen meg mindent magával”. Holott megfigyelhetjük, hogy a „mindent” kifejezést azonnal szűkíti is a következő fordulattal: „ami csak van, akár a Földön, akár a mennyekben.” Ezért az itt leírt megbékélés egyedül azokra a dolgokra terjeszthető ki, amelyek a Földön vagy a mennyben vannak.

A tűz tava a megbékélés határain kívülre esik

Ez a szűkítés jelentőssé válik, amint megvizsgáljuk Isten utolsó nagy ítéletének leírását a Jelenések könyve 20:7-15-ben. A tizenegyedik versben azt állítja a könyv, hogy Isten jelenlétéből „eltűnék a föld és az ég”.Ezután a tizenötödik versben azt mondja, hogy „ha valaki nem találtatott beírva az élet könyvében, a tűznek tavába vetteték.” Ez azt jelenti, azután, hogy eltűnt a Föld és az ég, a tűz tava továbbra is a saját helyén található. Vagyis, a tűz tava sem a Földön, sem a mennyben nem helyezhető el, és ezért nem vonható be Kolosszé 1:20 által leírt megbékélés hatáskörébe. Így tehát a Kolosszé 1:20 alapján nincs ok azt állítani, hogy akit a tűz tavába vetettek, ezután valaha is kibékülhet Istennel.

Milyen hosszú az „örökkévalóság”?

Az érvelés másik irányvonala kifejezetten cáfol bármilyen végső, vég nélküli büntetésformát a görög aiónosz melléknév értelmezése alapján, amit rendszerint „öröknek” vagy „örökkévalóságnak” fordítanak. Azt állítják, hogy ez a görög melléknév egy görög főnévből, az aion-ból származik, amelynek a jelentése „korszak” (eon), és hogy a melléknév jelentése ezért „egy korszakhoz tartozni vagy egy korszakra kiterjedőnek lenni”. Más szóval amit aiónosz-nak neveznek, nem nyúlik át minden koron, hanem csupán egyetlen korszakot jelent.

Például ezt a magyarázatot alkalmazzák Jézus szavaira, amikor azt mondja: „és ezek [a gonoszok] elmennek majd az örök gyötrelemre (büntetésre); az igazak pedig az örök életre.” (Mt 25:46) Azt állítják, hogy az „örök gyötrelem” kifejezés nem jelent végső, vég nélküli büntetést, hanem csupán egy korszakon át tartót (és következésképpen végül befejeződőt). Viszont ha őszintén belegondolunk, az „örök élet” kifejezést ugyanígy kellene magyarázni. Bárki is komolyan elhiszi, hogy Jézus erre gondolt?

Épp ellenkezőleg, ez a vers pontosan arra szolgáltat bizonyítékot, hogy az aiónosz melléknév nem pusztán azt jelenti „egyetlen korszakon át tartó”, hanem inkább azt, „korszaktól korszakig” vagy „minden korszakon át”. Ez a jelentés ugyanaz, akár életre, akár büntetésre vonatkozik.

Ezt alátámasztja egy másik szókapcsolat előfordulása a Görög Újszövetségben, nevezetesen: eisz [tousz] aiónasz ton aiónion – azaz „[a] korszakok korszakáig”. Ez a szóösszetétel körülbelül hússzor fordul elő a Görög Újszövetségben, és rendszerint „örökkön örökké”-nek fordítják. A görög nyelv nem alkotott egyetlen fordulatot sem, ami erősebben kifejezi, hogy ami korszakokon át tart, kétséget kizáróan vég nélküli.

Szintén ugyanezt a fordulatot használja a Jelenések könyve 20:10, ami azt mondja, hogy az ördög, a Fenevad és a hamis próféta „kínoztatnak éjjel és nappal örökkön örökké”. Nem lehetséges ennél nyomatékosabban kifejezni, hogy a büntetésük teljesen és korlátlanul véget nem érő.

Fordította: Marton Katalin