2011. május 15., vasárnap

Kenneth Hagin: Bibliai hit -Mi a hit? 10.

Zsidó 11,1

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dol­gokról való meggyőződés.

A hit ad valóságot a reménylett dolgoknak. Látjátok, hogy a reménységnek nincsen tulajdonképpeni valósága. A hit ad valóságot azoknak a dolgoknak, amelyeket remélünk. Más szavakkal: Isten Igéje azt mondja, hogy a hit megra­gadja a remény irrealitásait és realitássá teszi azokat. Tudjuk, hogy a hit Isten Igéjéből nő ki, mert a Róma 10,17-ben ez áll: „Azért a hit hallásból van, a hal­lás pedig Isten Igéje által.” Egy másik fordításban azt olvassuk: „A hit egy meghatalmazó okirat, hogy az a dolog, amelyben erősen reménykedsz, végül is a tiéd lehet.” Hadd illusztráljam: reménykedsz abban, hogy lesznek anyagi ja­vaid, hogy eleget tudj tenni a fizetési kötelezettségeidnek. De a hit adja a bizo­nyosságot, hogy meglesz a pénzed, amikor kell. Reméled, hogy lesz elég testi erőd, hogy el tudd végezni a munkád, de a hit azt mondja: „Isten az életem erőssége [ereje], kitől féljek?” Más szavakkal: a hit mindig ugyanazt mondja, amit Isten Igéje.

A hitetlenség tulajdonképpen Isten Igéje ellen foglal állást. Szomorú, hogy na­gyon sok hívő beszél hitetlenül, és ezáltal tulajdonképpen szembekerül Isten Igéjével. Ugyanakkor viszont csodálkozik, hogy az Ige nem működik az életé­ben. Nem is fog működni, ha ellene tevékenykedsz, ellene foglalsz állást. Ha azt akarod, hogy Isten Igéje működjön számodra, akkor mellé kell állnod. Leg­jobb módszer, hogy megállapítsuk, egy dolog valójában mi is, ha azt határoz­zuk meg előbb, hogy mi nem. Amikor meghatározod, hogy „mi nem” az a do­log, azonnal világosabban kezded látni a körvonalait. Ezt követjük ezekben az esetekben is.

Először tehát: a hit nem reménység. Ezt fejtettem ki az előző fejezetben. Még­is, amikor megkérdezek embereket, mielőtt imádkozom értük:

- Meggyógyulsz? Betöltekezel Szent Szellemmel, amikor rád teszem a ke­zem és imádkozom?

A legtöbbször azt mondják:

- Igazán remélem, Hagin testvér.

Erre mindig azt válaszolom:

- Nem, nem, biztosan nem; mert ezeket hit, és nem reménység által kaphatod meg Istentől.

Mások meg azt mondják:

- Nagyon akarom.

Akarhatsz egy új Cadillac-et is, de ez nem jelenti azt, hogy meg is kapod.

Látjátok, a puszta akarás még nem végzi el a munkát. Ha csak akarnunk kelle­ne ahhoz, hogy kapjunk valamit Istentől, akkor már mindenünk meglenne, azonnal megkapnánk. De nem a reménység, sem nem az akarás, hanem a hit az, amely elvégzi ezt a feladatot.

Isten nem ad neked semmit, amikor reménykedsz. A Bibliában sehol sem mondja Isten, hogy amikor imádkoztok, reménykedjetek, és megkapjátok. El­lenben azt mondja a Márk 11,24-ben: „...Amit könyörgéstekben kértek, higyjétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.”

Azaz, amit könyörgéstekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek. Te­hát nem reménységről van szó, hanem hitről.

Szeretném megvilágítani a két dolog közötti különbséget, hogy megtudd, hi­szel-e vagy reménykedsz. Pontosan meg lehet ezt állapítani, mert a reménység jövő idő, mindig a jövőbe néz. Az Egyházról áldott reménységünk van, de lát­juk, hogy ez a jövőre szól. Krisztus visszajövetele, az elköltözött szentek feltá­madása, az élő szentek elragadtatása, mind-mind jövő a számunkra. De ha gyó­gyulást keresel, az már nem a jövőre szól; nem a jövőben akarsz meggyógyulni, hanem már most, különösen, ha erős fájdalmaid vannak. Ha a Szent Szellemet kívánod; nem a jövőben akarsz betöltekezni azzal, mert amed­dig halogatod, az addig a jövőben van, és ott is marad. Most akarod ezeket. Ha a megtérés van napirenden; nem a jövőben akarsz megtérni. Lehet, hogy már túl késő lesz. Beszélgettem emberekkel a megtérésről, és volt olyan, aki azt mondta; reméli, hogy egyszer megtér. De könnyek között mondhatom, hogy néhányan közülük már a pokolban vannak. Megtérés nélkül hagyták el ezt a vi­lágot, mert az a megtérés, amelyet csak remélnek, sosem válik valóra.