2011. május 27., péntek

D.Wilkerson: A látás (1974) 5.

Bajban lesznek a „pozitív gondolkodásmód” szószólói

Akik azt prédikálják, hogy minden sikerünk a pozitív gondolkodásmód eredménye, rájönnek majd, hogy van az éremnek egy másik oldala is. A komoly veszteségek, lehetetlen helyzetek és kudarcok sok jóhiszemű embert megingatnak majd abbéli – téves
– meggyőződésében, hogy sikereiket és anyagi jólétüket saját pozitív gondolkodásuknak köszönhetik.
Jézus Krisztus maga is a helyes gondolkodásmód mellett foglalt állást. Isten azt mondja az Igében, hogy „nem a félelemnek lelkét” kaptuk, hanem „az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” De sajnos sokan az elme hatalmát kezdték el dicsőíteni. Azok, akik a bibliai tanítással összhangban beszélnek a pozitív gondolkodásmódról, olyan igazságokat
kínálhatnak fel embertársaiknak, melyek az eljövendő válság idején is meg fogják tartani őket. Ám azokról, akik minimálisra csökkentik Isten szuverenitását, és gondolati folyamatokra cserélik fel az elengedhetetlen szívbéli megújulást, kiderül majd, hogy hamis tanítók. A pozitív gondolkodás Isten szerinti életvitel nélkül nem képes reményt
adni a világmérető és magánéleti válságok idején.

Amikor kedvezőek a gazdasági körülmények, és minden a legnagyobb rendben van, bárki szónokolhat a pozitív gondolkodás mellett, ám hogy valójában mi is az igazság, csak akkor látszik meg, amikor elkezdenek szétesni a dolgok, és minden balul sül el – és amikor egyedül egy természetfeletti beavatkozás segíthet. Az emberiség komoly gazdasági hanyatlásnak néz elébe, és ezt a tényt bizony a világ összes pozitív gondolata sem képes megakadályozni. Nincs az a prédikátor, filozófus vagy író, aki meg tudná változtatni a dolgok Istentől rendelt menetét.

Még több zavargás és tüntetés

A zavargások és tüntetések, a hatvanas évek fosztogatásai és zendülései ma már történelemnek számítanak, pedig az efféle események korántsem a múltéi csupán – újabb hullámuk várható. Ezúttal Puerto Ricoiakat, kubaiakat és mexikóiakat látok elsősorban.
A közelgő gazdasági zűrzavar egy újabb tüntetés-, zavargás- és polgári rendbontáshullámot indít majd útjára.
Csökkenteni és szűkíteni fogják a szociális segélyprogramokat, ami a kisebbségi csoportokra lesz leginkább kihatással. Ezek a csökkentések számos kormányprogram megszűnésével egyetemben széleskörű munkanélküliséghez vezetnek az ilyen csoportok
körében.
Soha nem hittem benne, hogy a városaink utcáin látott erőszakban, vérontásban és zavargásban kimerült volna a gonoszság tárháza. A leghatározottabban ellenzem az efféle cselekedeteket, és imádkozom, hogy Isten óvjon meg bennünket mindettől, de
tudom: a legrosszabb még csak ezután jön – s ez a meggyőződésem szilárdabb, mint valaha.

Azt is látom továbbá, hogy Dél-Amerika számos nagyvárosában is komoly zavargások lesznek. A következő évtized folyamán Dél-Amerika puskaporos hordóhoz válik hasonlóvá, amelynek a robbanása minden irányban beteríti a nemzeteket.