Imádkoznak, imádkoznak és imádkoznak, de soha nem látják magukat úgy, mint akiknek a kérése már meghallgatást nyert. Csak azt látják, hogy minden egyre rosszabb és rosszabb, hitetlenségben járnak, és ezzel lerombolják az imájuk hatását. Értelmedet fordítsd az imaválaszra, és erősítsd meg magad folyamatosan, még az ellentmondó bizonyítékokkal szemben is. Isten meghallgatta az imádat, mert ezt is az Ige garantálja: „Ne távozzanak el (az én igéim) a te szemeidtől”, és eredményes leszel.
Mindez megegyezik azzal, amit Jézus mond a Márk 11,24-ben: „Amit könyörgéstekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz az néktek.” Tehát hinned kell, hogy megnyered, mielőtt még megnyernéd. Erre azt mondhatná valaki: „Nem hiszek semmiben, amíg nem látom.” Nos, még a környező, természetes világban is sok dolog van, amelyet nem látunk, mégis hiszünk a létezésében. Az egész világ hitt abban, amit nem látott, amikor a bizonyos bombák felrobbantak és radioaktivitást fejtettek ki. Nem láthattad, nem is érezhetted, mégis romboló erő volt. A világ tudósai hiszik azokat a dolgokat, amelyeket nem látnak, de néhány ember számára elképzelhetetlen, hogy Isten arra kérhessen bennünket, hogy higgyünk a láthatatlanban. Én hiszem, amit Isten Igéje mond a Szent Szellemről, Isten láthatatlan erejéről, akár érzem vagy látom, akár nem. A legnagyobb gyógyulások közül nagyon sok akkor következett be, amikor úgy éreztem, az összejövetel teljesen „halott”. A legcsodálatosabb dolgok közül néhány akkor történt, amikor semmit sem éreztem. Tehát láthatjátok, Isten itt van és az Ő ereje is itt van. Nem arra alapozom a hitemet, amit érzek, hanem Isten Igéjére. És Ő azt mondta: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled.”
Pál írta ezt a zsidó-keresztényeknek: „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled: Úgyhogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat nekem?” Vajon ez az, amit mondasz? Bízvást mondod-e: „Az Úr az én segítségem”? Mert ezt kellene mondanod! „Ó, az Úr elhagyott, imádkozzatok értem, nem úgy érzem magam, mint rég.” „Nem tudom sikerülni fog-e vagy sem, de remélem, talán igen. Kérlek, imádkozzatok értem, hogy hűségesen kitarthassak a végsőkig.” Nem erről mondta az Úr, hogy bízvást megvallhatjuk! Sok ember bátran megvallja: „Megkorbácsoltak, legyőztek, megkötözött az ördög.” De sehol a Bibliában nem parancsolta az Úr, hogy ezt bátran megvalld. Pál írja: „...mert Ő mondotta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled; Úgyhogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem...” Tehát gyorsan hagyjátok abba a rossz dolgok megvallását, és kezdjétek el megvallani a jó dolgokat. Mondd: „Az Úr az én segítségem.” Nem így van-e? Mondd: „Az Úr az én gyógyítóm.” Hát nem az? „Ő vette el az én erőtlenségemet és hordozta az én betegségeimet.” Talán nem tette? Beszélj megfelelő dolgokról, higgy helyes dolgokban!
Barátaim, egyszerűen csak a rossz gondolkodásmód, a rossz hit és a rossz beszéd gyötri az embereket. Az ördög nem győzhet le téged, hiszen Jézus már legyőzte őt helyetted is. A Sátán nem győzhet le, te győzöd le magad. Vagy ha mégis megteszi - te engeded meg neki. Az ok: tudatlanság. Isten nekünk adta az Igét, hogy ezzel hozzuk egyenesbe a gondolkodásmódunkat, hogy ezáltal a hitünk is helyes lehessen. Ha a gondolkodásunk és a hitünk is helyes; beszédünk is helyessé válik. Az Úr az én segítségem, az Úr az én erőm! Tudjátok, az Igében az igazi hit így szól: Ha Isten mondja, akkor úgy van. Ha Ő azt mondja, hogy az Ő sebeiben meggyógyultunk, akkor én meggyógyultam. Ha Ő azt mondja, hogy betölti minden szükségemet, akkor megteszi. Ha Isten azt mondja, hogy Ő az én életem erőssége, akkor valóban az is. Tehát az igazi hit Istenben egyszerűen azt mondja az embernek önmagáról, amit az Ige mond. Hála Istennek, hogy nekem megvan az, amiről az Ige mondja, hogy megvan. Én az vagyok, amit az Ige mond rólam! Ha azt mondja, hogy erős vagyok, akkor az vagyok. Ha azt mondja, hogy meggyógyultam, akkor meggyógyultam. Ha az Ige azt mondja, hogy az Úr törődik velem, akkor Ő megteszi. Én egyszerűen csak rátámaszkodom az Ő Igéjére. Mivel az Ige azt mondja, hogy „mi, hívők, bemegyünk a nyugodalomba”, ezért valóban nyugszom az Igében, tekintet nélkül azokra a körülményekre, melyek a fizikai vagy természetes szükségeimet érintik. Az igazi hit az Igére épül.
Elmélkednünk kell az Igén, mélyen leásnunk és azzal táplálkoznunk, hogy az Ige részünkké váljon, ugyanúgy, ahogyan a természetes táplálék is. Ami a fizikai táplálék a természetes embernek, az az Isten Igéje a szellemi embernek. Tehát az Ige belém épül, ez válik az igazi valómmá, belső emberemmé, biztonságommá, meggyőződésemmé. „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.”
