2016. október 27., csütörtök

Reinhard Bonnke - Csodatévő erők 4.

A kimagyarázhatatlan csoda

Némely csodákban együttesen több ajándék is szerepet játszik. Hadd meséljem el például a norvégiai Heidi Tufte esetét. Fogadást adtam Oslóban, melyen a szóban forgó hölgy is jelen volt. Felszólalásom közben az Úr így szólt hozzám: „Dorgáld meg a paralízist!" Mondandómat felfüggesztve az egész hallgatóság előtt bejelentettem - majd néhány szóban és a Jézus nevében meg is tettem -, amit a Szent Szellem mondott.

Nem tudtam róla, és helyemről nem is láthattam, hogy a hatalmas terem hátsó sarkában egy nő ül tolószékben - Tufte asszony. Amikor megdorgáltam a paralízist, valami abban a pillanatban átjárta egész testét, és attól fogva „éjjel-nappal háborgott a belsejében". Egy héttel később nagyon különös érzésekkel ébredt, melyek elsőre ijesztőnek tűntek: Élet áradt szét az addig élettelen végtagjaiban!
Kiugrott az ágyból, és hangosan kiáltozni kezdett. Férje, aki csak annyit látott, hogy tolókocsihoz kötött béna felesége a szoba közepén áll, odalépett, hogy támogassa, de erre nem volt szükség. „Meggyógyultam!" - kiáltotta a felesége. Túláradó örömükben előbb összeölelkeztek, majd térdre estek, hogy hálát és dicsőséget adjanak Istennek.

A hír futótűzként terjedt egész Norvégiában, Tufte asszony pedig mindenfelől virágcsokrokat kapott a vele együtt örvendező emberektől. A mai napig is tökéletesen gyógyult, és normális életvezetést folytat.

A hitetlenség igen leleményes tud lenni az ellenérvek felsorakoztatásában, az ilyen csodák azonban kihúzzák a talajt az állítólagos magyarázatok alól, minden áron szeretnék megakadályozni, hogy Istené legyen a dicsőség. Ezt a gyógyulást nem az én személyes szuggesztív erőm hozta létre, hiszen megtörténtekor nem is voltam jelen, és a hölggyel személyesen nem találkoztam. Önszuggesztióról sem lehet szó, hiszen Tufte asszony aludt, mikor a gyógyulás, az élet elkezdte átjárni testét - éppen ez ébresztette fel! A természetes gyógyulás lehetősége kizárt, paralízise ugyanis genetikus eredetű volt. Véletlen egybeesésről sem lehet szó - az, hogy egy születésétől fogva mozgássérült ember az imámtól számított egy héten belül meggyógyuljon, a legelképesztőbb véletlenek korlátain is túlmutat. Helytelen diagnózisról vagy tévedésről szó sem lehet.

Ebben a nem közönséges csodában a szellemek megkülönböztetése, a hit, és a csodatevő erők ajándékainak együttműködése mellett a tekintély vagy hatalom ajándéka is megfigyelhető; ez utóbbi ajándék Pál felsorolásában nem szerepel.

Még egy dologról szót kell ejtenünk a „nagy dolgok cselekvése" kapcsán. Nem egyszer találkozni azzal a felvetéssel, hogy Isten Szelleme hatalmas, komplex erőhatásként nyilvánul meg. „Akin az Úrnak Szelle­me megnyugszik. bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének Szelleme" (Ézs 11,2). A Szent Szellem mindezen Szellemek összessége egy Szellemben.

Pál is hasonló dolgokról beszél az lKorintus 12-ben - sok cselekedet, egy Szellem. A Jelenések 5,6-ban aztán olvashatunk „Istennek hét Szelleméről, amely elküldetett az egész földre" - a 7-es pedig az isteni tökéletesség száma.

Soha ne tévesszük szem elől, hogy a Szent Szellem tulajdonképpen a földön, az emberek életében munkálkodó Isten. Megnyilvánulásai azért különfélék, mert a megváltás munkájában sokféle csodára van szükség. Jézus azt mondta magáról, hogy a szabadítás öt különböző aspektusban megmutatkozó szolgálatára kente fel őt a Szent Szellem (Lk 4,18). Egyszóval, nincs olyan szituáció a bűnös emberek életében, amelyben Isten Szelleme ne tudna a megfelelő formában megnyilvánulni. Hatékonysága szolgáit is képessé teszi minden új helyzet és feladat leküzdésére, illetve végrehajtására.

A Christ for all Nations munkacsoportja Afrika szerte olyan dolgoknak lehetett szemtanúja, melyek az ég és a föld leghatalmasabb erejének lehettek csak következményei - nagyobbak talán minden eddig tapasztalt dolognál, de hiszem, hogy még ennél is nagyobbakat fogunk látni. Hatalmas tömegeket láttunk összegyűlni több hektár nagyságú területeken - muzulmánokat, animistákat, névleges keresztényeket -, akik az Úr érintésére ezrével adták át életüket Istennek, meggyógyultak, megkeresztelkedtek Szent Szellemmel, eldobálták fétiseiket, bálványaikat; lopott holmijaikat, a boszorkányság és mágia szimbólumait, hogy Krisztus buzgó és hathatós tanúbizonyságai legyenek Államelnökök tértek meg, és parlamentek visszhangozták a kiáltást: "Jézus a megmentő!" Az egész egyetlen hatalmas csoda - „a csodatévő erők" működése mindig abban a formában, ami az Isten nélkül vergődő embereket bajaikból kisegíthette. A prédikált Ige által megszabadított lelkek csodasorozata ez.

Ezeknek a nagyszabású és megrázó jeleneteknek tükrében hogyan értékeljük az olyan csodákat, mint amikor a fejsze úszik a vízen, vagy tűz jön le a mennyből vagy valaki a vízen jár? Istentől távol áll a szenzációhajhászás. Legfőképpen egyetlen dolog érdekli: az emberek - az ő jólétük és sorsuk. Minden nagyságnak és erőnek ez a cél a mércéje.