Reinhard Bonnke - Csodatévő erők 2.

"Nagyobbakat is cselekszik"

A „csodatévő erők" ajándékát feltétlenül össze kell kap­csolnunk Krisztusnak a János 14,12-16-ban elhangzott ígéretével: „Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azokról; mert én az én Atyámhoz megyek. ...És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ád néktek."

Jézus tehát megígérte ezeket a nagyobb cselekedeteket, ismereteink szerint azonban a tanítványok is csak a Krisztustól már megszokott gyógyításokat hajtották végre, melyek közül egy sem haladta meg Krisztus gyógyító szolgálatát. Egyikük sem cselekedett olyan döbbenetes csodát, mint Lázár feltámasztása négy nappal a halála után. Mik lehetnek akkor ezek a „nagyobb cselekedetek"? Ennek megválaszolására egy rövid kitérőt kell tennünk.

A „nagyobb cselekedetek" és az erő hatalmas dolgai minden bizonnyal a gyógyulást is magukban foglalják. Jézus gyógyításairól is mint „cselekedetekről" olvashatunk. Pál viszont mégis külön említi a „gyógyítások ajándékait". Az ajándékok részben átfedik egymást, ezért a listát nem szabad a különböző megnyilvánulási módok szigorú elkülönítéseként értelmeznünk, mégsem mondhatjuk azt, hogy a „csodák" kizárólag csodálatos gyógyulásokat jelentenének.

Lehet, hogy a halottak feltámasztásáról van szó? Elképzelhető, hiszen ez részben különbözik a gyógyítástól. Ezen felül azonban valami másról is szó kell, hogy legyen, mivel a korintusiakról nem olvassuk, hogy halottakat támasztottak volna, hiszen sokan közülük idő előtt meghaltak (11,30), pedig „semmi kegyelmi ajándék nélkül nem szűkölködtek".

Bizonyára ide tartoznak a teremtő csodák, mint például új szemek vagy új dobhártyák kiformálódása, illetve a baleset miatt szétzúzódott vagy csont-, ízületi gyulladás miatt elsorvadt csontok éppé válása. Az ajándékok részben átfedik egymást, ezért amit egy szempontból gyógyulásnak nevezünk, megeshet, hogy más szempontból csodának kell tekintenünk. Vannak egészen rendkívüli esetek, tudományos képtelenségnek számító csodák. Gyógyulások történnek meg oly módon, hogy nincs látható fizikai változás, a működőképesség viszont megmagyarázhatatlanul helyreáll. Lehet, hogy egy szem kívülről még mindig sérültnek látszik, tulajdonosa mégis tisztán lát vele, mások ízületi gyulladás miatt láthatóan eldeformálódott kezüket egyszerre csak fájdalom nélkül tudják hajlítgatni, olyan emberek járnak, akik erre állapotukból kiindulva képtelenek volnának!

További segítség lehet, ha végiggondoljuk, mit ígért Jézus ezekről a „nagyobb cselekedetekről". A lehető legnagyobb gyógyító csodákat Ő Maga hajtotta végre, az apostolok szolgálata ilyen módon nem haladta meg az övét. Mégis arról beszélt, hogy tanítványai nálánál nagyobb cselekedeteket fognak elvégezni. Eléggé nyilvánvalónak tűnik, hogy egy olyan típusú isteni csodáról lehet szó, amit az Ő szolgálatában nem, vagy nem gyakran láthattunk. Jézus azt is megígérte, hogy ezeket a nagyobb cselekedeteket követői a Szent Szellem által fogják végrehajtani (Jn 14,12-17).

Figyeljük meg, hogy ugyanezt az ígéretet az Apos­tolok Cselekedetei 1,4-5; 8-ban is megismételte! Ebből az alkalomból olyan dolgokról beszélt, melyek nem a gyógyulások kategóriájába tartoznak. Erőt ígért a tanítványoknak (Csel 1,8), méghozzá ugyanazzal a kifejezéssel (dünamisz), amit Pál az 1Korintus 12-ben is használt. Milyen erőről lehet itt szó? Sokkal többről, mint gyógyításról. Egy különleges feladatra, a világ-evangélizációra felruházó erőről! „Lesztek nékem tanúim... a földnek mind végső határáig.".

Az isteni erő egy bizonyos megnyilvánulásának Krisztus előtt ritkán láthattuk példáját - s ez egyben a végidők egyik prófétikus jele is: a prófécia értelmében lesznek, akik.„sokakat az igazságra visznek" (Dán 12,3). Az Ószövetségben nem találkozunk olyan ébredésekkel, mint a Szent Szellem kitöltetése után. A királyi rendeletek a legjobb esetben is csak reformokat tudtak elérni.

A minden nép felé való bizonyságtételhez Istennek egy olyan átfogó munkája szükséges a tanítványokon keresztül, mely képes minden szükségre választ adni, és áttöri az ellenséges világ szembenállását. Ezt Jézus nem végezte el, hanem követőire hagyta. A bűn kötelékében reménytelenül vergődő milliók számára szabadulást hozni, az egész világ gondolkodásmódját megváltoztatni - ez tényleg valami nagyobb dolog, mint ami Krisztus földi szolgálatában megfigyelhető volt! Egy ember megtérése nagyobb csoda bármiféle gyógyulásnál. Az üdvösség Isten legnagyszerűbb műve, erejének tökéletességre jutása!