(1 Mózes 30.22-24, 37.39-50)
Senkivel nem lehetett összetéveszteni a fiatal tinédzser fiút, ahogy csillogó színekben játszó csodaszép kabátjában peckesen ballagott az úton. Nyilvánvaló, hogy büszke volt a kabátjára. De miért viselt ez a fiatal fiú, aki egy sokgyerekes család második legkisebb fia volt ilyen kabátot? Ez a felöltő az elsőszülött fiú címmel jelölte meg őt ellentétben azzal a lefektetett hagyománnyal, ami az elsőszülött fiúnak adta ezt a jogot. József nagyon is tudatában volt annak, hogy Jákob kivételezése tíz bátyja haragjának és féltékenységének célpontjává tette őt. De nem volt hozzá joga, hogy megkapja az örökségét? Végül is Jákob kedvenc feleségének Rákhelnek volt az első fia és az egyetlen egy akiért Jákob alkut kötött. Amikor Rákhel meghalt második fia megszülésekor, attól kezdve Jákob még jobban kivételezett Józseffel. „ Ma,” - gondolta József- „bebizonyítom apámnak, hogy megérdemlem a figyelmet, amivel kitüntetett engem.” Józsefet megbízták, hogy négy bátyja segítségével őrizze apja nyájait. Ez egy súlyos felelősség volt egy tizenhét éves fiúnak és főleg annak, akire a testvérei orroltak. Mialatt József dolgozott, a bátyjai játszottak és József éppen azon volt, hogy apja felé jelezze a testvérei munkakerülését. Nem kell mondani, hogy ezzel nem lopta be magát a bátyjai szívébe.
Tovább rontotta az a helyzetet az is, hogy József egy álmodozó volt. Elmesélte azt az álmát, amikor ő és a bátyjai kévéket kötöttek a mezőn és a bátyjai kévéi meghajlottak az övé előtt. A bátyjai szarkasztikusan így reagáltak erre: „Te fogsz rajtunk uralkodni?” Később József azt is elmondta, hogy egy másik álmában a nap, a hold és a tizenegy csillag hajolt meg előtte. Ezen a ponton még az apja is megszidta az „elbizakodott” fiút. Mindezek ellenére az Úr ténylegesen foglalkozott Józseffel mivel a fiatal fiúnak valósággal tűzben égett a szíve az Úrért. Istennek megvan a módszere arra, hogy azok számára, akik első helyre teszik Őt az életükben, a nehézségektől függetlenül jól alakulnak a dolgaik. A dolgok József életében viszont határozottan rosszabbra fordultak. József bátyjai egy lehetőséget kihasználva merényletet koholtak ellene. Bár a legidősebb báty, Ruben valamifajta felelősséget érezve József iránt, lebeszélte a többi testvért a gyilkosságról. Ehelyett tehát leszaggatták róla csodaszép köntösét, állati vérbe áztatták a köntöst és jelentették József halálhírét apjuknak. Kevés vagy abszolút semmilyen lelkiismeret furdalással egy Egyiptomba tartó karavánnak adták el Józsefet, azok pedig kétségtelenül rabszolgának adták tovább. Távol apja jóindulatától megfosztva minden előnyétől és pozíciójától Józsefnek csak az Úr maradt, Akire támaszkodhatott. József nem hagyta el az Urat, és az Úr sem Józsefet.
Mire József 30 éves lett a Fáraó jobb keze volt minden olyan presztízzsel és felelősséggel, amely az ilyen pozícióban kijárt. Hogy történt meg ez? Nos, nem jött könnyen, de az biztos, hogy az emberek felé tanúsított szorgalom és az Isten felé való hűségen keresztül jött. József elviselte a rabszolgaságot, a jó hírének földbe döngölését és még a börtönt is kibírta – majd mindezeken keresztül József túlélővé vált. Isten különös figyelmet fordít a túlélőkre. Amikor Isten adott egy nyugtalanító álmot a Fáraónak József is megkapta az álom magyarázatát és összerakta a kettőt. Tele Isten bölcsességével József nemcsak az álmot magyarázta meg, hanem egy tervet is ajánlott Egyiptomnak az éhezéstől való megmenekülésre. A Fáraó felismerte József értékét és olyan pozícióba helyezte, ahol a tervet meg tudta valósítani. Egy nap alatt a rabszolga az ország második embere lett, mert igaz volt Isten felé minden körülmény között.
Szülők, vigyázzatok azzal, amikor kivételeztek a gyerekeitekkel. Tedd az Urat az első helyre és tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy a viszályt az otthonod kívül tartsd. Hozd létre a szeretet és tisztelet atmoszféráját, ahol mindegyik gyermek értékes neked és Istennek. Ha kudarcot vallottál ezen a téren, térj meg és engedd a Szent Szellemnek átvenni a vezetést.
Bár Jákob hibát követett el Isten iránt való szeretetet táplált a fia szívébe. Miután József újra találkozott a családjával azt mondta: „4 Monda azért József az õ atyjafiainak: Jõjjetek közelebb hozzám! És közelebb menének. Akkor monda: Én [vagyok] József, a ti testvéretek, kit eladtatok vala Égyiptomba. 5 És most ne bánkódjatok, és ne bosszankodjatok azon, hogy engem ide eladtatok; mert a ti megmaradástokért küldött el engem Isten ti elõttetek. 6 Mert immár két esztendeje, hogy éhség van e földön, de még öt esztendõ van hátra, melyben sem szántás, sem aratás nem lesz. 7 Az Isten küldött el engem ti elõttetek, hogy míveljem a ti megmaradásotokat e földön, és hogy megmenthesselek titeket nagy szabadítással. 8 Nem ti küldöttetek azért engem ide, hanem az Isten, ki engem a Faraó atyjává tett, és egész házának urává, és Égyiptom egész földének fejedelmévé.” (1 Mózes 45.4-8.)
Igék neked és a gyermekednek
Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy pajzzsal. Zsoltárok 5.13.
A haragos férfiú szerez háborúságot; a hosszútûrõ pedig lecsendesíti a háborgást. Példabeszédek 15.18.
Tégy engem mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra; mert erõs a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem; lángjai tûznek lángjai, az Úrnak lángjai. Énekek Éneke 8:6
Sok vizek el nem olthatnák e szeretetet: a folyóvizek sem boríthatnák azt el: ha az ember minden házabeli marháját adná is e szeretetért, [mégis] megvetnék azt. Énekek Éneke 8:7.
Fordította: Nagy Andrea
