A bölcsesség és szeretet ikertestvérek - az ő karjaikra kell minden ajándéknak támaszkodnia.
Nehéz volt ezt a részt úgy megírni, hogy ne foglalkozzam egyúttal a „tudomány beszédével" is, hiszen a kettő kiegészíti egymást. Mégis megpróbálom a tudomány beszédét a következő részben elkülönítve tárgyalni.
A bölcsesség beszéde első helyen szerepel az I.Korintus 12 listáján. A megnevezésén kívül azonban semmilyen további definíciót vagy magyarázatot nem találunk. Ugyanez áll a többi ajándékra is. Pál nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a korintusiak érteni fogják, miről beszél, hiszen ismerte őket. Minket azonban nem ismert személyesen, ezért szükséges minden egyes ajándék esetében megbizonyosodni afelől, mire is gondolhatott? Esetünkben például a bölcsességnek több formáját is ismerjük - melyik lehet hát az ajándék?
A Biblia interpretálásának aranyszabályát maga Pál fekteti le a szóban forgó levél 2. fejezetének 12-13. versében: "Hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk. Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Szellem tanít; szellemiekhez szellemieket szabván." Az itt "szellemieknek" fordított szó ugyanaz, mint a 12,1 -ben tárgyalt „szellemi ajándékok" - pneumatika. A Biblia megértése nem találgatás kérdése. A Szentírás önmagát magyarázza.
A bölcsesség a zsidók és a pogány nemzetek érdeklődésének egyaránt középpontjában állt, és ebben mindegyiknek megvolt a maga nemzeti szemléletét meghatározó tradíciója. A görögök "bölcsességet kerestek". A nemzetek között elsőként éltek át egyfajta intellektuális eszmélést vagy ébredést. Thálésszel kezdődően egészen a hatszáz évvel később beköszöntött keresztény korig a görögök kiváló gondolkodókat adtak a világnak, akik megpróbáltak honfitársaik életéhez irányelvet adni. Bölcselkedésük számos ferdülésen és kanyaron ment keresztül - egymásnak teljesen ellentmondó gondolatok születtek; egy aprócska fény pislákolt ugyan a sötétségben, a teljes megvilágosodás napja azonban soha nem virradt rájuk, miközben egyre csak kutatták a meggyőző világszemléletet. Eme nagy pogány gondolkodókat a mai napig is behatóan tanulmányozzák, a filozófia azonban még mindig ugyanolyan távol áll attól, hogy a szilárd reménység talaját nyújtsa az emberiség számára, mint valaha. Mikor Pál ellátogatott Athénba és Jézust prédikálta, a görögök akkor hallották az első olyan hangot, mely a trombita harsogásának bizonyosságával meggyőző bölcsességgel szólt.
A zsidók bölcsessége teljesen különbözött a Szókrátész vagy Arisztotelész-féle filozofálástól, mint ahogy hamarosan meg fogjuk látni.
Először azonban vizsgáljuk meg pontosan, hogy mi áll az Igében. Több angol fordítás ugyanis úgy adja vissza a kifejezést, hogy „a bölcsesség beszéde" vagy „a bölcsessség szava". A görögben azonban nem „a" szó, hanem "egy" szó szerepel, vagyis egy szó a sok közül, a kifejezés tehát nem egy már ismert konkrét szóra mutat, hanem egy eddig ismeretlenre. "Egy" autó bármelyiket jelentheti, de "az" autó már egy konkrétan szóban forgó gépkocsi. A bölcsességnek egy szava tehát új fénysugarat kell, hogy vessen egy szituációra.
A New English Bible „a bölcs beszéd" ajándékaként fordítja a fenti részletet. Megint csak azt tudjuk mondani, hogy a görögben nem ez áll. E. H. Robertson úgy adja vissza, hogy „bölcsességgel beszélni", Weymouth pedig azt írja, hogy „a bölcsesség kimondása". Ezek a fordítások egy olyan általános ajándékot sejtetnek, hogy valaki képes mindig bölcsen szólni, amilyen ajándéka Salamonnak is volt: Salamont gyakran hozzák fel példaként a bölcsesség beszédével kapcsolatosan, de itt nem ugyanarról a dologról van szó. Salamon Istentől az általában vett bölcsesség ajándékát kapta, amit a Jakab 1,5 értelmében Isten gyermekei mind kérhetnek.
Itt azonban egy olyan természetfeletti ajándékról beszélünk, mely időről-időre „a bölcsesség egy szavát" hozza elő. Nem tesz senkit orákulummá, akinek bölcsesség gyöngyei hullanak ki szájából, valahányszor kinyitja!
Hogy hány szóból állhat egy ilyen „bölcsesség beszéde", az nincs pontosan megállapítva, egy bölcs gondolat vagy igazság kifejezésére azonban néhány szavas mondattól egészen egy hosszú értekezésig tartó terjedelemre szűkség lehet. A forma azonban nem fontos, a lényeg, hogy lássuk, hogy a Szent Szellemtől van, azaz természetfeletti dolog - egy megnyilvánulás, ahogy fejezetünk rá kíván mutatni. A Szentírás példák sokaságát szolgáltatja. Jézus például bölcsességnek ezt a beszédét ígérte meg a hitük miatt üldöztetést szenvedőknek Azt mondta, hogy ne gondolkozzanak előre, mit mondjanak majd a bíróság előtt, mert az Atya fogja nekik megadni a megfelelő szavakat a kellő percben.
Miféle bölcsesség?
Ha tehát a bölcsességnek különböző iskolái és fajtái léteznek, miféle bölcsességet takarhat a bölcsesség beszéde kifejezés? Olyan kérdés-e ez, amin vállat vonva azt mondhatjuk: „Hát mindegy"? Aligha ez a módja annak hogy „helyesen hasogassuk az igazság beszédét". Nem is lehet kétséges, miféle bölcsességre gondol itt Pál, hiszen ez idő tájt - így e levél megírásának idején is - gondolatai a bölcsességnek kizárólag egyetlen területén mozogtak A levél első két fejezetében pontosan meg is fogalmazza, mi ez a bölcsesség. „A Krisztus Jézusban” való bölcsesség ez - „ki bölcsességül lett nekünk Istentől". A bölcsesség beszédének tehát ebbe a Krisztushoz kötődő típusba kell tartoznia.
Nehéz volt ezt a részt úgy megírni, hogy ne foglalkozzam egyúttal a „tudomány beszédével" is, hiszen a kettő kiegészíti egymást. Mégis megpróbálom a tudomány beszédét a következő részben elkülönítve tárgyalni.
A bölcsesség beszéde első helyen szerepel az I.Korintus 12 listáján. A megnevezésén kívül azonban semmilyen további definíciót vagy magyarázatot nem találunk. Ugyanez áll a többi ajándékra is. Pál nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a korintusiak érteni fogják, miről beszél, hiszen ismerte őket. Minket azonban nem ismert személyesen, ezért szükséges minden egyes ajándék esetében megbizonyosodni afelől, mire is gondolhatott? Esetünkben például a bölcsességnek több formáját is ismerjük - melyik lehet hát az ajándék?
A Biblia interpretálásának aranyszabályát maga Pál fekteti le a szóban forgó levél 2. fejezetének 12-13. versében: "Hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk. Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent Szellem tanít; szellemiekhez szellemieket szabván." Az itt "szellemieknek" fordított szó ugyanaz, mint a 12,1 -ben tárgyalt „szellemi ajándékok" - pneumatika. A Biblia megértése nem találgatás kérdése. A Szentírás önmagát magyarázza.
A bölcsesség a zsidók és a pogány nemzetek érdeklődésének egyaránt középpontjában állt, és ebben mindegyiknek megvolt a maga nemzeti szemléletét meghatározó tradíciója. A görögök "bölcsességet kerestek". A nemzetek között elsőként éltek át egyfajta intellektuális eszmélést vagy ébredést. Thálésszel kezdődően egészen a hatszáz évvel később beköszöntött keresztény korig a görögök kiváló gondolkodókat adtak a világnak, akik megpróbáltak honfitársaik életéhez irányelvet adni. Bölcselkedésük számos ferdülésen és kanyaron ment keresztül - egymásnak teljesen ellentmondó gondolatok születtek; egy aprócska fény pislákolt ugyan a sötétségben, a teljes megvilágosodás napja azonban soha nem virradt rájuk, miközben egyre csak kutatták a meggyőző világszemléletet. Eme nagy pogány gondolkodókat a mai napig is behatóan tanulmányozzák, a filozófia azonban még mindig ugyanolyan távol áll attól, hogy a szilárd reménység talaját nyújtsa az emberiség számára, mint valaha. Mikor Pál ellátogatott Athénba és Jézust prédikálta, a görögök akkor hallották az első olyan hangot, mely a trombita harsogásának bizonyosságával meggyőző bölcsességgel szólt.
A zsidók bölcsessége teljesen különbözött a Szókrátész vagy Arisztotelész-féle filozofálástól, mint ahogy hamarosan meg fogjuk látni.
Először azonban vizsgáljuk meg pontosan, hogy mi áll az Igében. Több angol fordítás ugyanis úgy adja vissza a kifejezést, hogy „a bölcsesség beszéde" vagy „a bölcsessség szava". A görögben azonban nem „a" szó, hanem "egy" szó szerepel, vagyis egy szó a sok közül, a kifejezés tehát nem egy már ismert konkrét szóra mutat, hanem egy eddig ismeretlenre. "Egy" autó bármelyiket jelentheti, de "az" autó már egy konkrétan szóban forgó gépkocsi. A bölcsességnek egy szava tehát új fénysugarat kell, hogy vessen egy szituációra.
A New English Bible „a bölcs beszéd" ajándékaként fordítja a fenti részletet. Megint csak azt tudjuk mondani, hogy a görögben nem ez áll. E. H. Robertson úgy adja vissza, hogy „bölcsességgel beszélni", Weymouth pedig azt írja, hogy „a bölcsesség kimondása". Ezek a fordítások egy olyan általános ajándékot sejtetnek, hogy valaki képes mindig bölcsen szólni, amilyen ajándéka Salamonnak is volt: Salamont gyakran hozzák fel példaként a bölcsesség beszédével kapcsolatosan, de itt nem ugyanarról a dologról van szó. Salamon Istentől az általában vett bölcsesség ajándékát kapta, amit a Jakab 1,5 értelmében Isten gyermekei mind kérhetnek.
Itt azonban egy olyan természetfeletti ajándékról beszélünk, mely időről-időre „a bölcsesség egy szavát" hozza elő. Nem tesz senkit orákulummá, akinek bölcsesség gyöngyei hullanak ki szájából, valahányszor kinyitja!
Hogy hány szóból állhat egy ilyen „bölcsesség beszéde", az nincs pontosan megállapítva, egy bölcs gondolat vagy igazság kifejezésére azonban néhány szavas mondattól egészen egy hosszú értekezésig tartó terjedelemre szűkség lehet. A forma azonban nem fontos, a lényeg, hogy lássuk, hogy a Szent Szellemtől van, azaz természetfeletti dolog - egy megnyilvánulás, ahogy fejezetünk rá kíván mutatni. A Szentírás példák sokaságát szolgáltatja. Jézus például bölcsességnek ezt a beszédét ígérte meg a hitük miatt üldöztetést szenvedőknek Azt mondta, hogy ne gondolkozzanak előre, mit mondjanak majd a bíróság előtt, mert az Atya fogja nekik megadni a megfelelő szavakat a kellő percben.
Miféle bölcsesség?
Ha tehát a bölcsességnek különböző iskolái és fajtái léteznek, miféle bölcsességet takarhat a bölcsesség beszéde kifejezés? Olyan kérdés-e ez, amin vállat vonva azt mondhatjuk: „Hát mindegy"? Aligha ez a módja annak hogy „helyesen hasogassuk az igazság beszédét". Nem is lehet kétséges, miféle bölcsességre gondol itt Pál, hiszen ez idő tájt - így e levél megírásának idején is - gondolatai a bölcsességnek kizárólag egyetlen területén mozogtak A levél első két fejezetében pontosan meg is fogalmazza, mi ez a bölcsesség. „A Krisztus Jézusban” való bölcsesség ez - „ki bölcsességül lett nekünk Istentől". A bölcsesség beszédének tehát ebbe a Krisztushoz kötődő típusba kell tartoznia.
