2016. április 28., csütörtök

David Yonggi Cho - Dániel könyve 23.

A Biblia azt tanítja, hogy minden bűn megbocsáttatik az embernek, egy kivételével: aki a Szent Szellem ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó.” (Mk 3,29) A Szent Szellem káromlásának bűnét akkor követi el valaki, amikor irigységből és vetekedésből a Szent Szellem munkáját egy démon munkájának nevezi, noha tudja, hogy az a Szent Szellem munkája. Ha valaki a Szent Szellemet démonnak nevezi, azt a személyt Ő elhagyja.

Ismertem egy embert, aki káromolta a Szent Szelle­met, és a Szent Szellem elhagyta őt. Egyidőben tértünk meg Koreában, Pusan városában, és együtt prédikáltunk az utcákon. Annyira betöltötte a Szent Szellem, hogy "Szent Szellem-fiúnak" hívták őt az emberek. Sokan irigyelték és kívánták, hogy bárcsak őket is így betöltené a Szent Szellem. Én később Szöulba kerültem, és pásztor lett belőlem. Ő pedig visszament a világba, sőt a Szent Szellemet is káromolta. Azt mondta, hogy azok a dolgok, amik korábban történtek vele, nem a Szent Szellemnek, hanem egy démonnak a megnyilvánulásai voltak. Ezért a Szent Szellem elhagyta őt. Miután bevonult a hadsereg­be, az ördög minden gonoszságát megcsinálta. De ké­sőbb a szíve olyan gyötrelembe került, mintha a pokolban lett volna. Úgy tűnt, hogy alig bírja ki ezt a fájdalmat.

Megkeresett engem Seodaemun városában, ahol egy gyülekezetben pásztorkodtam. Ez az ember megnyitotta előttem a szívét, és elmondta, hogy milyen halálos gyötrelemben vergődik a szíve. Még most is emlékszem a szavaira: „Cho pásztor, Istenre kérlek, segíts nekem! Kö­nyörülj meg rajtam, hisz régi barátod vagyok, és segíts ki engem ebből a gyötrelemből. Már mindent megpróbáltam, de nem tudok a bűneimből megtérni, és Jézusban sem tudok újra hinni. Úgy érzem, mintha a szívem égne, és a lelkem a pokolban lenne, sok ezer kilométerre tőlem. Istenre kérlek, segíts nekem!”

Felkaroltam őt, és mindent megtettem az érdekében, ami tőlem tellett, de minden hiába. A Szent Szellem már elhagyta őt. „Senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által” (1Kor 12,3).

Ha mi hiszünk Jézusban, és megvalljuk, hogy Jézus a mi Urunk, mert a Szent Szellem a szívünkben lakik, meg tudunk térni a bűneinkből, és azok megbocsáttatnak. Ha azonban a Szent Szellem elhagy valakit, annak nincs több lehetősége.
Ilyen helyzetben találta magát Belsazár király. A pusztulás órája elérkezett, és már nem talált kiutat abból.

A mostani időkben is sokan fogják magukat ilyen helyzetben találni, akik nem fogadják el Jézust. Most van a ke­gyelem korszaka, amikor mindenki, aki megtér a bűnből, és megvallja, hogy Jézus Úr, az megmenekül. "Íme, itt a kellemetes idő, íme, itt az üdvösség napja." (2Kor 6, 2). De mindazok, akik elutasítják az üdvözülésnek ezt a lehe­tőségét, meg fognak állni Jézus ítélőszéke előtt, és meg fogják hallani az Úr kemény beszédét, amellyel elítéli őket. Akkorra a kéz már elkészül az ítélet felírásával a faion. Nem lesz több reménység. Csak a pokol örök gyötrelme marad. Ezért Jézus nevében imádkozom, hogy ha már döntöttél Jézus mellett, soha ne felejtsd el őt.