Mindazok számára, akik nem szeretik az Igazságot, Isten a tévelygés szellemét fogja elküldeni. Végiggondoltátok már valaha, hogy az Igazság elutasítóinak végső büntetése az, hogy Isten tévelygést bocsát rájuk? És ha Isten küldi azt, akkor nem lehet elmenekülni előle. Csak egyetlen védekezés létezik ez ellen. Jobban kell szeretned a Bibliádat, mint magát az életet. Élned kell a Bibliát, táplálnod kell magad belőle, részeket kell megtanulnod kívülről. Nemrég olvastam egy nagyszerű könyvet a kínai gyülekezetek sorsáról a kulturális forradalom ideje alatt, amikor a keresztényeket irgalmatlanul üldözték. Az egyik keresztény veterán a következőket mondta: a bebörtönzések idejét csak azok a keresztények élték túl, akik sok igét kívülről megtanultak. A többiek vagy megőrültek, vagy öngyilkosok lettek, vagy megtagadták a hitet, és elárulták a testvéreiket. Hogyan állsz te ezzel? Hogyan vészelnél át egy ilyen időszakot? Ha nem fogadod be az Igazság szeretetét, akkor biztos, hogy be fognak csapni.
Lapozzunk most a Jelenések könyvének 13. részéhez. Ennek a fejezetnek sok versét át fogjuk venni. Ez a rész szimbólumokban írja le az Antikrisztus eljövetelét. Úgy írja le, mint egy fenevadat, amely a tengerből jön fel. Úgy hiszem, hogy a tenger a politika világát jelenti. Ennek a furcsa állatnak hét feje van és tíz szarva. A teste leopárd, a lábai medvelábak és a szája oroszlánszáj. A Biblia egyetlen dolgot mond nekünk a leopárdról. Tudjátok mit? Azt, hogy nem változtathatja meg a foltosságát. Ez az antikrisztusi hatalom mindvégig antikrisztusi is fog maradni. Ha megváltoztatja is a nevét, nem tüntetheti el a foltjait.
Azután arról olvashatunk, hogy ez az állat három dolgot kap a sárkánytól: erőt, trónt és nagy hatalmat. Ezután a fejek egyike nyilvánvaló módon meghal és utána „feltámad", megelevenedik, és nyilvánvaló „feltámadása" után az egész világ imádni fogja őt. Én gyakran megkérdeztem magam, ha John F. Kennedy megelevenedett volna a meggyilkolása után, vajon nem lett volna hajlandó a világ jelentős része arra, hogy imádja őt?
Ezen a ponton egy érdekes kontrasztot találunk az igazi és a hamis Krisztus között. Amikor Jézus, mint ember elkezdte a szolgálatát, a Sátán megkísértette őt és felajánlotta neki a hatalmat az egész világ fölött: „király leszel minden ország királya fölött, de egy feltétellel, ha leborulva imádsz engem". Jézus megtagadta ezt. De a hamis krisztus el fogja fogadni. Ő imádja majd a Sátánt, a világ imádja őt, és így általa a világ a legnagyobb ellenségét fogja imádni. Sátán legfőbb célja, hogy imádtassa magát. Hiszen a bukásához is az vezetett, hogy egyenlővé akarta tenni magát Istennel, de levettetett, és tudja, hogy ezt többé nem valósíthatja meg. Viszont van egy dolog, ami csak Istennek jár és senki másnak. Ez pedig az imádás. Tehát a sátán így gondolkodik: „ha rávehetem a világot, hogy imádjon engem, akkor megáll az eredeti állításom, hogy én isten vagyok".
Ha tovább haladunk a 13. fejezetben, akkor láthatjuk, hogy 42 hónapig lesz hatalmon, ami 3 és fél évnek felel meg. A hatodik vers azt állítja, hogy káromolni fogja az igaz Istent, a hetedik vers bemutatja, hogy a szenteket üldözni fogja, és le is győzi. Kik ezek a szentek? Azt hiszem, hogy olyan emberekről van szó, mint te meg én. A történelemnek ebben a szakaszában az Antikrisztus hatalmat kap arra, hogy megölje a valódi hívőket. Lehetnek dolgok, amiket nem értünk teljesen, de a legegyszerűbben mégis így lehet összefoglalni a történéseket.
A nyolcadik vers el mond ja, hogy az egész világ imádni fogja őt, kivéve az emberek egy csoportját, azokat, akikneknek nevei be vannak írva az Élet könyvébe, amely a Bárányé. Ezek azok, akiket Isten az örökkévalóság óta kiválasztott saját maga számára. És akiket Ő kiválasztott, azokat meg is fogja őrizni.
2016. április 29., péntek
Kulcsár Árpád - Pogány istennők álarcban 3.
Az örök szűz
Az V. egyetemes zsinat 553-ban kimondta Mária örök szüzességét, amit 649-ben a lateráni zsinat egyházi hittétel rangjára emelt. Az örök szüzesség azonban - az Istenanyaság tételéhez hasonlóan - nem a bibliai Mária tulajdonsága, hiszen ő csak Jézus Krisztus megszületéséig maradt szűz, utána fiakat és leányokat szült. Márk evangéliuma 6. részében a Biblia név szerint is felsorolja Jézus négy öccsét: Jakabot, Józsét, Júdást és Simeont. Azt az ellenvetést, amely szerint itt Jézus unokatestvéreiről lenne szó, egyértelműen cáfolja, hogy e helyen - éppúgy, mint a Máté 13,55-56-ban - a Szentírás a görög adelphosz (testvér) kifejezést használja. Ahol a Biblia unokatestvérről beszél, mint például a Kolosse levélben (4. rész, 10. vers), ott az anepsziosz (unokatestvér) kifejezés szerepel.
Kr. u. 200 körül a híres egyháztanító, Tertullianus még a Szentírással teljes összhangban beszélhetett Mária Jézus után született gyermekeiről. Néhány évszázad múltán viszont a katolikus egyház már a bibliai álláspontot minősítette eretnekségnek.
Megkoronázott égi királyné
A Mária-kultusz tanaihoz már a 6. századtól újabb tétel társult: Mária testben történő mennybemenetele, amelyet 1950-ben XII. Pius hivatalos egyházi dogmának nyilvánított. Eszerint Mária föltámadt és testben fölment a mennybe. Ezt az állítólagos eseményt, amit sem a Szentírás, sem történeti források nem támasztanak alá, I. Nagy Szt. Gergely pápa (590-604) egyházfőségétől kezdve évről évre megünneplik augusztus 15-én. E „jeles” napon a pogány római korban egyébként Diana istennőnek hódoltak.
E tanításhoz már ebben a korban további eretnekséget kapcsoltak: Mária mennyei megkoronázását Jézus Krisztus, illetve az Atya által. Ebből következően Máriát az „Ég királynéja” néven is tisztelni kezdték. Kétségtelen, hogy ez a megnevezés több helyütt is szerepel a Bibliában, csakhogy hamis, pogány istenségként, akihez sokan odafordultak Isten népe közül, és ezzel a Mindenható haragját vívták ki maguk ellen (Jer 44,17-30). Ennek ellenére már a 7. század közepén I. Szt. Márton pápa Királynénak nevezte Máriát. Róma későbbi urai is előszeretettel használták az „Ég királynéja” megjelölést. Régi, híres Mária-énekek is így magasztalják őt (pl. a 12. század óta énekelt Ave regina coelorum = Üdvöz légy egek királynéja).
A kultusz betetőzéseként XII. Pius 1954-ben bevezette Mária királyságának megünneplését. A királyné a katolikus felfogás szerint nem tétlenkedik az egekben, hanem várja, hogy az emberek segítségül hívják a nevét, illetve hallgatja a hívek hozzá szóló imáit.
Az égi királyné a vallásos elképzelések szerint földi hatalomban is részesíthetett embereket: így például a pápai támogatással 1308-ban magyar trónra kerülő Anjou Károly Róbertet. A felvidéki Szepeshely Szt. Márton templomában még az uralkodó életében festett nagyméretű falkép azt ábrázolja, miként nyeri el Máriától a királyi koronát, többek között Tamás esztergomi érsek és Henrik szepesi prépost jelenlétében. A freskó a több mint 1200 esztendővel Jézus Krisztus feltámadása után játszódó eseményen úgy ábrázolja az Urat, mintha ő még mindig kicsi gyermekként anyja ölében ülne, s erejéből csak annyira futná, hogy kezét áldásra nyújtsa a király felé. A Szentírás szerint a királyi hatalom azonban nem valamely istennőtől, még csak nem is szent asszonyoktól, hanem magától Istentől adatik. Dániel könyvében ez áll: „Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké.., ő változtatja meg az időket és az időknek részeit, dönt királyokat és tesz királyokat. ”
A bibliai Mária alakjának átváltoztatása azonban az eddigiekkel még korántsem ért véget...
Az V. egyetemes zsinat 553-ban kimondta Mária örök szüzességét, amit 649-ben a lateráni zsinat egyházi hittétel rangjára emelt. Az örök szüzesség azonban - az Istenanyaság tételéhez hasonlóan - nem a bibliai Mária tulajdonsága, hiszen ő csak Jézus Krisztus megszületéséig maradt szűz, utána fiakat és leányokat szült. Márk evangéliuma 6. részében a Biblia név szerint is felsorolja Jézus négy öccsét: Jakabot, Józsét, Júdást és Simeont. Azt az ellenvetést, amely szerint itt Jézus unokatestvéreiről lenne szó, egyértelműen cáfolja, hogy e helyen - éppúgy, mint a Máté 13,55-56-ban - a Szentírás a görög adelphosz (testvér) kifejezést használja. Ahol a Biblia unokatestvérről beszél, mint például a Kolosse levélben (4. rész, 10. vers), ott az anepsziosz (unokatestvér) kifejezés szerepel.
Kr. u. 200 körül a híres egyháztanító, Tertullianus még a Szentírással teljes összhangban beszélhetett Mária Jézus után született gyermekeiről. Néhány évszázad múltán viszont a katolikus egyház már a bibliai álláspontot minősítette eretnekségnek.
Megkoronázott égi királyné
A Mária-kultusz tanaihoz már a 6. századtól újabb tétel társult: Mária testben történő mennybemenetele, amelyet 1950-ben XII. Pius hivatalos egyházi dogmának nyilvánított. Eszerint Mária föltámadt és testben fölment a mennybe. Ezt az állítólagos eseményt, amit sem a Szentírás, sem történeti források nem támasztanak alá, I. Nagy Szt. Gergely pápa (590-604) egyházfőségétől kezdve évről évre megünneplik augusztus 15-én. E „jeles” napon a pogány római korban egyébként Diana istennőnek hódoltak.
E tanításhoz már ebben a korban további eretnekséget kapcsoltak: Mária mennyei megkoronázását Jézus Krisztus, illetve az Atya által. Ebből következően Máriát az „Ég királynéja” néven is tisztelni kezdték. Kétségtelen, hogy ez a megnevezés több helyütt is szerepel a Bibliában, csakhogy hamis, pogány istenségként, akihez sokan odafordultak Isten népe közül, és ezzel a Mindenható haragját vívták ki maguk ellen (Jer 44,17-30). Ennek ellenére már a 7. század közepén I. Szt. Márton pápa Királynénak nevezte Máriát. Róma későbbi urai is előszeretettel használták az „Ég királynéja” megjelölést. Régi, híres Mária-énekek is így magasztalják őt (pl. a 12. század óta énekelt Ave regina coelorum = Üdvöz légy egek királynéja).
A kultusz betetőzéseként XII. Pius 1954-ben bevezette Mária királyságának megünneplését. A királyné a katolikus felfogás szerint nem tétlenkedik az egekben, hanem várja, hogy az emberek segítségül hívják a nevét, illetve hallgatja a hívek hozzá szóló imáit.
Az égi királyné a vallásos elképzelések szerint földi hatalomban is részesíthetett embereket: így például a pápai támogatással 1308-ban magyar trónra kerülő Anjou Károly Róbertet. A felvidéki Szepeshely Szt. Márton templomában még az uralkodó életében festett nagyméretű falkép azt ábrázolja, miként nyeri el Máriától a királyi koronát, többek között Tamás esztergomi érsek és Henrik szepesi prépost jelenlétében. A freskó a több mint 1200 esztendővel Jézus Krisztus feltámadása után játszódó eseményen úgy ábrázolja az Urat, mintha ő még mindig kicsi gyermekként anyja ölében ülne, s erejéből csak annyira futná, hogy kezét áldásra nyújtsa a király felé. A Szentírás szerint a királyi hatalom azonban nem valamely istennőtől, még csak nem is szent asszonyoktól, hanem magától Istentől adatik. Dániel könyvében ez áll: „Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké.., ő változtatja meg az időket és az időknek részeit, dönt királyokat és tesz királyokat. ”
A bibliai Mária alakjának átváltoztatása azonban az eddigiekkel még korántsem ért véget...
Forrás: Hit Infó IV/3
Reinhard Bonnke - A Szellem ajándékai - A bölcsesség beszéde 6.
Hogyan működik?
A bölcsesség beszéde nem feltétlenül a gyülekezetben felállva, fennhangon kihirdetett drámai bejelentés. Még sok más módon jelentkezhet. Lehet, hogy egy hétköznapi beszélgetés során. A felülről származó bölcsesség által a beszélgetés közben hirtelen a kezünkbe kerül az adott szituáció megoldásának kulcsa. Jöhet gyakorlatilag bárkitől, akár a jelenlévő legalkalmatlanabbnak vélt személytől is.
A bölcsesség beszéde jöhet a Szentíráson - a minden bölcsesség könyvén - keresztül is. Kétségen felül a Szent Szellem ezt a módot használja a leggyakrabban. Az értelem, megértés leggyakrabban a lépteinket vezető Ige meghallásából származik. Ez az egyik oka annak, hogy az Ige szolgálata oly létfontosságú számunkra. A Bibliának megvan az a sajátos jó szokása, hogy szól hozzánk, akár a legváratlanabb kifejezésekkel is, mindenféle helyzetekben.
A tapasztalatra támaszkodó vagy szakismerettel operáló szolgálatoknak is az Igére kell alapozniuk. Szemináriumok százai kínálják mindenfelé az üzleti élet tapasztalatait, illetve más területek szaktudását Isten munkája számára, de bármely nagyszerűek legyenek is, az Ige nélkül mindnyájan szűkölködnek. Az üzleti világ tapasztalatainak bölcsessége nem teszi feleslegessé az Istentől származó bölcsességet, a bölcsesség beszédét, az Isten általi vezetést. A bölcsesség beszéde ugyanis túlmutat az emberi tapasztalaton: kijelentés.
A bölcsesség beszéde jöhet egy elejtett megjegyzésből vagy egy odavetett észrevételből is. Annak, aki mondja, talán semmiségnek tűnik, a Szellem azonban kilőtt nyílként viszi be az adott probléma vagy szükség szívébe. Ez is, mint az összes többi ajándék, „a közjó érdekében" működik, hogy megtanítson bennünket "bölcsességben járni", különösen „a kívül valók" irányában (Ef 5,15; Kol 4,5).
A bölcsesség olyan, mint egy kincsestár (Kol 2,3; Mt 13,52; Róm 11,33). Maga az ajándék - vagy megnyilvánulás -: ez a kincs! Nagyon gyakorlati haszna van. Lehet, hogy olyan módon történik, amiben látszólag semmi csodálatos nincs. Isten azonban nem szeret nagy ügyet csinálni az ilyen dolgokból - nagyon csendesen, szinte titokban cselekszik, és egyáltalán nem arra törekszik, hogy elkápráztasson bennünket. Nem az a fontos, hogy az egész látványos formában történjen. Olyan csodáról van itt szó, ami ugyanakkor elhat a problémák gyökeréig is.
Bölcsesség beszédét kaphatunk saját magunk vagy valaki más vagy keresztények egész csoportja számára is. Pál esetében személyesen jött, Saul esetében viszont Sámuelen keresztül.
Még egy utolsó figyelmeztetés a bölcsesség beszédével kapcsolatosan. Ennek az ajándéknak a legfőbb célja, hogy vezessen bennünket. Sokan kérik Istent, hogy adjon nekik tanácsot, mutassa meg, merre induljanak, de vajon honnan veszik, hogy Isten azt akarja, hogy menjenek egyáltalán? Veszélyes dolog azt kérni Istentől, hogy mutasson neked új irányt, hacsak előtte nem kaptál egy olyan bölcsesség beszédét, amiben Isten jelezte, hogy új irányba akar elindítani téged. Ha ilyet nem kaptál, Isten alighanem azt akarja, hogy folytasd tovább ugyanúgy, mint addig. Másrészt viszont, ha azt akarja, hogy irányt változtass, mindenképpen a tudomásodra fogja hozni, és nem fogja mindenáron elhallgatni mindaddig, míg kedved nem lesz böjtölni és imádkozni, hogy rátalálj, mi is lehet az? Ha Isten nem szól, annak valószínűleg az az oka, hogy éppen nincs mit mondania, és meg van elégedve azzal, amit és ahogy csinálod, Ő nem egy rádió kedved szerint ki- és bekapcsolhatsz! Kellő időben tudomásodra fogja hozni, ha rossz irányba indultál el.
A bölcsesség beszéde nem feltétlenül a gyülekezetben felállva, fennhangon kihirdetett drámai bejelentés. Még sok más módon jelentkezhet. Lehet, hogy egy hétköznapi beszélgetés során. A felülről származó bölcsesség által a beszélgetés közben hirtelen a kezünkbe kerül az adott szituáció megoldásának kulcsa. Jöhet gyakorlatilag bárkitől, akár a jelenlévő legalkalmatlanabbnak vélt személytől is.
A bölcsesség beszéde jöhet a Szentíráson - a minden bölcsesség könyvén - keresztül is. Kétségen felül a Szent Szellem ezt a módot használja a leggyakrabban. Az értelem, megértés leggyakrabban a lépteinket vezető Ige meghallásából származik. Ez az egyik oka annak, hogy az Ige szolgálata oly létfontosságú számunkra. A Bibliának megvan az a sajátos jó szokása, hogy szól hozzánk, akár a legváratlanabb kifejezésekkel is, mindenféle helyzetekben.
A tapasztalatra támaszkodó vagy szakismerettel operáló szolgálatoknak is az Igére kell alapozniuk. Szemináriumok százai kínálják mindenfelé az üzleti élet tapasztalatait, illetve más területek szaktudását Isten munkája számára, de bármely nagyszerűek legyenek is, az Ige nélkül mindnyájan szűkölködnek. Az üzleti világ tapasztalatainak bölcsessége nem teszi feleslegessé az Istentől származó bölcsességet, a bölcsesség beszédét, az Isten általi vezetést. A bölcsesség beszéde ugyanis túlmutat az emberi tapasztalaton: kijelentés.
A bölcsesség beszéde jöhet egy elejtett megjegyzésből vagy egy odavetett észrevételből is. Annak, aki mondja, talán semmiségnek tűnik, a Szellem azonban kilőtt nyílként viszi be az adott probléma vagy szükség szívébe. Ez is, mint az összes többi ajándék, „a közjó érdekében" működik, hogy megtanítson bennünket "bölcsességben járni", különösen „a kívül valók" irányában (Ef 5,15; Kol 4,5).
A bölcsesség olyan, mint egy kincsestár (Kol 2,3; Mt 13,52; Róm 11,33). Maga az ajándék - vagy megnyilvánulás -: ez a kincs! Nagyon gyakorlati haszna van. Lehet, hogy olyan módon történik, amiben látszólag semmi csodálatos nincs. Isten azonban nem szeret nagy ügyet csinálni az ilyen dolgokból - nagyon csendesen, szinte titokban cselekszik, és egyáltalán nem arra törekszik, hogy elkápráztasson bennünket. Nem az a fontos, hogy az egész látványos formában történjen. Olyan csodáról van itt szó, ami ugyanakkor elhat a problémák gyökeréig is.
Bölcsesség beszédét kaphatunk saját magunk vagy valaki más vagy keresztények egész csoportja számára is. Pál esetében személyesen jött, Saul esetében viszont Sámuelen keresztül.
Még egy utolsó figyelmeztetés a bölcsesség beszédével kapcsolatosan. Ennek az ajándéknak a legfőbb célja, hogy vezessen bennünket. Sokan kérik Istent, hogy adjon nekik tanácsot, mutassa meg, merre induljanak, de vajon honnan veszik, hogy Isten azt akarja, hogy menjenek egyáltalán? Veszélyes dolog azt kérni Istentől, hogy mutasson neked új irányt, hacsak előtte nem kaptál egy olyan bölcsesség beszédét, amiben Isten jelezte, hogy új irányba akar elindítani téged. Ha ilyet nem kaptál, Isten alighanem azt akarja, hogy folytasd tovább ugyanúgy, mint addig. Másrészt viszont, ha azt akarja, hogy irányt változtass, mindenképpen a tudomásodra fogja hozni, és nem fogja mindenáron elhallgatni mindaddig, míg kedved nem lesz böjtölni és imádkozni, hogy rátalálj, mi is lehet az? Ha Isten nem szól, annak valószínűleg az az oka, hogy éppen nincs mit mondania, és meg van elégedve azzal, amit és ahogy csinálod, Ő nem egy rádió kedved szerint ki- és bekapcsolhatsz! Kellő időben tudomásodra fogja hozni, ha rossz irányba indultál el.
Zsoltárok Könyve 9:1-10.
1. A karmesternek, Mút-labbénre. Zsoltár Dávidtól.
2. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
3. Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
4. A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
5. Mert te elvégezted itéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
6. Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
7. Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
8. De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az itéletre trónját.
9. És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
10. hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
2. Hadd magasztalom az Örökkévalót egész szívemmel, hadd beszélem el mind a csodatotteidet!
3. Hadd örvendek és ujjongok benned, hadd zengem nevedet, oh Legfelső!
4. A mikor hátrafordulnak ellenségeim, megbotlanak s elvesznek színed elől.
5. Mert te elvégezted itéletemet és ügyemet, trónra ültél, igazságos biró.
6. Megdorgáltál nemzeteket, elveszítotted a gonoszt, eltörölted nevüket mindörökre.
7. Az ellenségek eltüntek – romok mindétig; városokat szakítottál ki – elveszett az ő emlékük.
8. De az Örökkévaló örökké trónol, megszilárdította az itéletre trónját.
9. És ő itéli igazsággal a világot, megbírálja a nemzeteket egyenességgel;
10. hogy legyen az Örökkévaló mentsvárúl az elnyomottnak, mentsvárúl az inség idejében.
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 28., csütörtök
David Wilkerson - Megfelelő ének, de rossz oldalon 1.
Izrael reménytelen helyzetben volt. Csapdába kerültek, előttük a Vörös tenger, jobbról és balról hegyek. Hátulról pedig a feldühödött fáraó és páncélozott harci-kocsijai közeledtek hozzájuk.
Ez egy ismert történet, legalább egyszer már mindenki hallotta a gyülekezetben. Izrael népét Isten hatalmas veszélyhelyzetbe vezette, ahol félelmetes ellenség vette őket körül. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, Isten szándékosan vezette népét erre a bizonytalan területre. Úgy hiszem, hogy ez a történet nagyon fontos a mai gyülekezetnek annak ellenére, hogy régmúlt történelmi esemény.
Izrael csapdába került, látszólag magára maradva. Ezért pedig Izrael táborában eluralkodott a pánik. Az asszonyok és gyerekek sírtak, fejvesztetten szaladgáltak az apák és nagyapák között. Egy csoport feldühödött vén elment Mózeshez, a nép vezetőjéhez és így vádolták: "Nem volt elég a nyomorúságból Egyiptomban? Azért rángattál ide minket, hogy meghaljunk. Már Egyiptomban megmondtuk neked, hogy hagyj minket békén. Sokkal jobb a fáraó rabszolgájának lenni, mint meghalni ebben a nyomorult pusztaságban!"
Vajon Mózesnek ebben az órában támadt-e bármiféle kétsége? Elképzelem, amint térdre esik és így kiált: "Uram, mi történik? Hogyan lehet ez a Te akaratod számunkra?" Úgy tűnik, Isten megdorgálta Mózest, amikor válaszolt: "Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak." (2Mózes 14:15).
Csodálatosképpen, abban a sötét pillanatban Isten szabadító csodát tett Izraellel. Hirtelen feltámadt a szél, olyan erősen, hogy két részre osztotta a tengert. A csodálatos menekülési útvonallal előttük a nép száraz lábbal átkelt a tengeren. Amikor a fáraó és hadserege megpróbálta őket követni, a hullámok lezúdultak és elborította őket a hatalmas víztömeg.
"Így szabadította meg az ÚR azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az ÚR Egyiptommal, félni kezdte a nép az URat. Hitt az ÚRnak és szolgájának, Mózesnek." (2Mózes 14:30-31).
Arra biztatlak, hogy jegyezd fel a következő igéket ebből a szakaszból, mert ez az üzenetem magja: "Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az ÚR Egyiptommal ... Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak" (14:31-15:1, kiemelés tőlem)
Amikor meglátták az izrealiták, hogy mi történt, elővették dobjaikat és egy dicsőséges Istent magasztaló éneket kezdtek énekelni: "Énekelek az ÚRnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett. Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. Ő az én Istenem, őt dicsőítem, atyám Istene, őt magasztalom. ... Ki olyan az istenek között, mint te vagy, URam? Ki olyan felséges, mint te vagy szentségedben?" (15:1-2,11).
Ez a megfelelő ének volt, de Isten népe rossz oldalon énekelte.
Az Izraeliták győzelmi éneke nem a Vörös tenger megfelelő oldalán hangzott el - azaz a próbatétel oldalán. Ehelyett akkor énekelték, amikor látták Isten erejét dolgozni - miután a szabadításuk megtörtént. "Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak" (2Mózes 15:1)
Sőt, a nép így beszélt: "Micsoda hatalmas bizonyság! Csak gondolj bele. Ezt a csodát világ pogányai és gonosztevői is mesélni fogják. Tudni fogják, hogy a mi Istenünk mindenható!" "Népek hallják, s megremegnek, fájdalomban vonaglanak Filisztea lakói. Megzavarodnak majd Edóm fejedelmei, Móáb hatalmasait rettegés fogja el, kétségbe esik Kánaán minden lakosa" (15:14-15).
Mennyire biztonságban és erősnek érezhette magát Isten népe! Arról énekeltek, hogy mennyire fognak tőlük rettegni és milyen tiszteletet fognak kapni mostantól. Mintha csak ezt mondták volna: "Egy egy erőteljes bizonyság. Dicsekedhetünk azzal, hogy Isten kihozott minket egy teljesen reménytelen helyzetből. Mindenki tudni fogja, hogy az Úr velünk van csodálatos erejével és hatalmával."
Azonban ez a bizonyság nem az Izraelitákról szólt. Egyedül Istenről. Az Úr azt mondta: "Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain." (14:17-18). Isten elismertette hatalmát Egyiptommal. Eközben Izrael elbukott a próbatételen. Egyedül Mózesnek volt joga énekelni a nehéz helyet győztes oldalán. Egyszóval a nép a jó éneket énekelte a rossz oldalon. Megvolt a bizonyságuk Isten szabadításáról, de nem volt bizonyságuk arról, hogy bíznak Benne.
Látjátok? Ez az ének - a hit éneke - az volt, amelyet Isten sóvárogva várt a próbatétel oldalán. Bárki tud énekelni, a győzelem után. Még a legnagyobb kételkedők is örömmel tudnak énekelni Istennek, ha áttörést ad. De egy ilyen ének nem a hitről tesz bizonyságot.
A jelen órában olyan keresztényekre van szükség, akik megtanulták a nehézség próbatételének oldalán énekelni a szabadítás dalát.
Ez egy ismert történet, legalább egyszer már mindenki hallotta a gyülekezetben. Izrael népét Isten hatalmas veszélyhelyzetbe vezette, ahol félelmetes ellenség vette őket körül. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, Isten szándékosan vezette népét erre a bizonytalan területre. Úgy hiszem, hogy ez a történet nagyon fontos a mai gyülekezetnek annak ellenére, hogy régmúlt történelmi esemény.
Izrael csapdába került, látszólag magára maradva. Ezért pedig Izrael táborában eluralkodott a pánik. Az asszonyok és gyerekek sírtak, fejvesztetten szaladgáltak az apák és nagyapák között. Egy csoport feldühödött vén elment Mózeshez, a nép vezetőjéhez és így vádolták: "Nem volt elég a nyomorúságból Egyiptomban? Azért rángattál ide minket, hogy meghaljunk. Már Egyiptomban megmondtuk neked, hogy hagyj minket békén. Sokkal jobb a fáraó rabszolgájának lenni, mint meghalni ebben a nyomorult pusztaságban!"
Vajon Mózesnek ebben az órában támadt-e bármiféle kétsége? Elképzelem, amint térdre esik és így kiált: "Uram, mi történik? Hogyan lehet ez a Te akaratod számunkra?" Úgy tűnik, Isten megdorgálta Mózest, amikor válaszolt: "Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak." (2Mózes 14:15).
Csodálatosképpen, abban a sötét pillanatban Isten szabadító csodát tett Izraellel. Hirtelen feltámadt a szél, olyan erősen, hogy két részre osztotta a tengert. A csodálatos menekülési útvonallal előttük a nép száraz lábbal átkelt a tengeren. Amikor a fáraó és hadserege megpróbálta őket követni, a hullámok lezúdultak és elborította őket a hatalmas víztömeg.
"Így szabadította meg az ÚR azon a napon Izráelt Egyiptom hatalmából. És látta Izráel az egyiptomiakat holtan a tenger partján. Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az ÚR Egyiptommal, félni kezdte a nép az URat. Hitt az ÚRnak és szolgájának, Mózesnek." (2Mózes 14:30-31).
Arra biztatlak, hogy jegyezd fel a következő igéket ebből a szakaszból, mert ez az üzenetem magja: "Amikor látta Izráel, hogy milyen nagy hatalommal bánt el az ÚR Egyiptommal ... Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak" (14:31-15:1, kiemelés tőlem)
Amikor meglátták az izrealiták, hogy mi történt, elővették dobjaikat és egy dicsőséges Istent magasztaló éneket kezdtek énekelni: "Énekelek az ÚRnak, mert igen felséges, lovat lovasával a tengerbe vetett. Erőm és énekem az ÚR, megszabadított engem. Ő az én Istenem, őt dicsőítem, atyám Istene, őt magasztalom. ... Ki olyan az istenek között, mint te vagy, URam? Ki olyan felséges, mint te vagy szentségedben?" (15:1-2,11).
Ez a megfelelő ének volt, de Isten népe rossz oldalon énekelte.
Az Izraeliták győzelmi éneke nem a Vörös tenger megfelelő oldalán hangzott el - azaz a próbatétel oldalán. Ehelyett akkor énekelték, amikor látták Isten erejét dolgozni - miután a szabadításuk megtörtént. "Akkor ezt az éneket énekelte Mózes Izráel fiaival együtt az ÚRnak" (2Mózes 15:1)
Sőt, a nép így beszélt: "Micsoda hatalmas bizonyság! Csak gondolj bele. Ezt a csodát világ pogányai és gonosztevői is mesélni fogják. Tudni fogják, hogy a mi Istenünk mindenható!" "Népek hallják, s megremegnek, fájdalomban vonaglanak Filisztea lakói. Megzavarodnak majd Edóm fejedelmei, Móáb hatalmasait rettegés fogja el, kétségbe esik Kánaán minden lakosa" (15:14-15).
Mennyire biztonságban és erősnek érezhette magát Isten népe! Arról énekeltek, hogy mennyire fognak tőlük rettegni és milyen tiszteletet fognak kapni mostantól. Mintha csak ezt mondták volna: "Egy egy erőteljes bizonyság. Dicsekedhetünk azzal, hogy Isten kihozott minket egy teljesen reménytelen helyzetből. Mindenki tudni fogja, hogy az Úr velünk van csodálatos erejével és hatalmával."
Azonban ez a bizonyság nem az Izraelitákról szólt. Egyedül Istenről. Az Úr azt mondta: "Én pedig megkeményítem az egyiptomiak szívét, hogy menjenek utánuk. Így mutatom meg dicsőségemet a fáraón és egész haderején, harci kocsijain és lovasain. Majd megtudja Egyiptom, hogy én vagyok az ÚR, amikor megmutatom dicsőségemet a fáraón, harci kocsijain és lovasain." (14:17-18). Isten elismertette hatalmát Egyiptommal. Eközben Izrael elbukott a próbatételen. Egyedül Mózesnek volt joga énekelni a nehéz helyet győztes oldalán. Egyszóval a nép a jó éneket énekelte a rossz oldalon. Megvolt a bizonyságuk Isten szabadításáról, de nem volt bizonyságuk arról, hogy bíznak Benne.
Látjátok? Ez az ének - a hit éneke - az volt, amelyet Isten sóvárogva várt a próbatétel oldalán. Bárki tud énekelni, a győzelem után. Még a legnagyobb kételkedők is örömmel tudnak énekelni Istennek, ha áttörést ad. De egy ilyen ének nem a hitről tesz bizonyságot.
A jelen órában olyan keresztényekre van szükség, akik megtanulták a nehézség próbatételének oldalán énekelni a szabadítás dalát.
David Yonggi Cho - Dániel könyve 23.
A Biblia azt tanítja, hogy minden bűn megbocsáttatik az embernek, egy kivételével: aki a Szent Szellem ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó.” (Mk 3,29) A Szent Szellem káromlásának bűnét akkor követi el valaki, amikor irigységből és vetekedésből a Szent Szellem munkáját egy démon munkájának nevezi, noha tudja, hogy az a Szent Szellem munkája. Ha valaki a Szent Szellemet démonnak nevezi, azt a személyt Ő elhagyja.
Ismertem egy embert, aki káromolta a Szent Szellemet, és a Szent Szellem elhagyta őt. Egyidőben tértünk meg Koreában, Pusan városában, és együtt prédikáltunk az utcákon. Annyira betöltötte a Szent Szellem, hogy "Szent Szellem-fiúnak" hívták őt az emberek. Sokan irigyelték és kívánták, hogy bárcsak őket is így betöltené a Szent Szellem. Én később Szöulba kerültem, és pásztor lett belőlem. Ő pedig visszament a világba, sőt a Szent Szellemet is káromolta. Azt mondta, hogy azok a dolgok, amik korábban történtek vele, nem a Szent Szellemnek, hanem egy démonnak a megnyilvánulásai voltak. Ezért a Szent Szellem elhagyta őt. Miután bevonult a hadseregbe, az ördög minden gonoszságát megcsinálta. De később a szíve olyan gyötrelembe került, mintha a pokolban lett volna. Úgy tűnt, hogy alig bírja ki ezt a fájdalmat.
Megkeresett engem Seodaemun városában, ahol egy gyülekezetben pásztorkodtam. Ez az ember megnyitotta előttem a szívét, és elmondta, hogy milyen halálos gyötrelemben vergődik a szíve. Még most is emlékszem a szavaira: „Cho pásztor, Istenre kérlek, segíts nekem! Könyörülj meg rajtam, hisz régi barátod vagyok, és segíts ki engem ebből a gyötrelemből. Már mindent megpróbáltam, de nem tudok a bűneimből megtérni, és Jézusban sem tudok újra hinni. Úgy érzem, mintha a szívem égne, és a lelkem a pokolban lenne, sok ezer kilométerre tőlem. Istenre kérlek, segíts nekem!”
Felkaroltam őt, és mindent megtettem az érdekében, ami tőlem tellett, de minden hiába. A Szent Szellem már elhagyta őt. „Senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által” (1Kor 12,3).
Ha mi hiszünk Jézusban, és megvalljuk, hogy Jézus a mi Urunk, mert a Szent Szellem a szívünkben lakik, meg tudunk térni a bűneinkből, és azok megbocsáttatnak. Ha azonban a Szent Szellem elhagy valakit, annak nincs több lehetősége.
Ilyen helyzetben találta magát Belsazár király. A pusztulás órája elérkezett, és már nem talált kiutat abból.
A mostani időkben is sokan fogják magukat ilyen helyzetben találni, akik nem fogadják el Jézust. Most van a kegyelem korszaka, amikor mindenki, aki megtér a bűnből, és megvallja, hogy Jézus Úr, az megmenekül. "Íme, itt a kellemetes idő, íme, itt az üdvösség napja." (2Kor 6, 2). De mindazok, akik elutasítják az üdvözülésnek ezt a lehetőségét, meg fognak állni Jézus ítélőszéke előtt, és meg fogják hallani az Úr kemény beszédét, amellyel elítéli őket. Akkorra a kéz már elkészül az ítélet felírásával a faion. Nem lesz több reménység. Csak a pokol örök gyötrelme marad. Ezért Jézus nevében imádkozom, hogy ha már döntöttél Jézus mellett, soha ne felejtsd el őt.
Ismertem egy embert, aki káromolta a Szent Szellemet, és a Szent Szellem elhagyta őt. Egyidőben tértünk meg Koreában, Pusan városában, és együtt prédikáltunk az utcákon. Annyira betöltötte a Szent Szellem, hogy "Szent Szellem-fiúnak" hívták őt az emberek. Sokan irigyelték és kívánták, hogy bárcsak őket is így betöltené a Szent Szellem. Én később Szöulba kerültem, és pásztor lett belőlem. Ő pedig visszament a világba, sőt a Szent Szellemet is káromolta. Azt mondta, hogy azok a dolgok, amik korábban történtek vele, nem a Szent Szellemnek, hanem egy démonnak a megnyilvánulásai voltak. Ezért a Szent Szellem elhagyta őt. Miután bevonult a hadseregbe, az ördög minden gonoszságát megcsinálta. De később a szíve olyan gyötrelembe került, mintha a pokolban lett volna. Úgy tűnt, hogy alig bírja ki ezt a fájdalmat.
Megkeresett engem Seodaemun városában, ahol egy gyülekezetben pásztorkodtam. Ez az ember megnyitotta előttem a szívét, és elmondta, hogy milyen halálos gyötrelemben vergődik a szíve. Még most is emlékszem a szavaira: „Cho pásztor, Istenre kérlek, segíts nekem! Könyörülj meg rajtam, hisz régi barátod vagyok, és segíts ki engem ebből a gyötrelemből. Már mindent megpróbáltam, de nem tudok a bűneimből megtérni, és Jézusban sem tudok újra hinni. Úgy érzem, mintha a szívem égne, és a lelkem a pokolban lenne, sok ezer kilométerre tőlem. Istenre kérlek, segíts nekem!”
Felkaroltam őt, és mindent megtettem az érdekében, ami tőlem tellett, de minden hiába. A Szent Szellem már elhagyta őt. „Senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által” (1Kor 12,3).
Ha mi hiszünk Jézusban, és megvalljuk, hogy Jézus a mi Urunk, mert a Szent Szellem a szívünkben lakik, meg tudunk térni a bűneinkből, és azok megbocsáttatnak. Ha azonban a Szent Szellem elhagy valakit, annak nincs több lehetősége.
Ilyen helyzetben találta magát Belsazár király. A pusztulás órája elérkezett, és már nem talált kiutat abból.
A mostani időkben is sokan fogják magukat ilyen helyzetben találni, akik nem fogadják el Jézust. Most van a kegyelem korszaka, amikor mindenki, aki megtér a bűnből, és megvallja, hogy Jézus Úr, az megmenekül. "Íme, itt a kellemetes idő, íme, itt az üdvösség napja." (2Kor 6, 2). De mindazok, akik elutasítják az üdvözülésnek ezt a lehetőségét, meg fognak állni Jézus ítélőszéke előtt, és meg fogják hallani az Úr kemény beszédét, amellyel elítéli őket. Akkorra a kéz már elkészül az ítélet felírásával a faion. Nem lesz több reménység. Csak a pokol örök gyötrelme marad. Ezért Jézus nevében imádkozom, hogy ha már döntöttél Jézus mellett, soha ne felejtsd el őt.
Joseph Mattera - Hogyan nevelnek a keresztény szülők visszacsúszott gyerekeket 2.
Sok szülő inkább otthon marad a dolgozó házastársával, vagy nem tud alkalmakra járni.
Vannak szülők, akik nem vesznek részt vasárnapi Istentiszteleteken, ha a házastársuk sem, mert túl sok nyűg egyedül a gyerekeket alkalomra vinni! Az ilyen szülők ráteszik egy olyan pályára a gyerekeiket, hogy csak akkor szolgálják Istent, amikor az nekik kényelmes, és emiatt langyos keresztény lesz belőlük, amire Jézus azt mondta, hogy kihányja őket (Jelenések 3:14-16!)
Sok szülő rendszeresen istentelen televíziós programokat néz, istentelen világi zenét hallgat, rasszista vagy piszkos vicceket mond és csúnya beszédet használ a gyerekei előtt az otthonuk határain belül. Majd vasárnap elmennek a gyülibe és nagyon szellemi módon viselkednek. Ez a kettős magatartás a gyerekeket képmutatóvá teszi és megvetik Istent, a gyülekezetet és a kereszténységet is!
Sok szülő nem megfelelően felügyeli a gyermekét.
Sok szülő megengedi, hogy tv, komputer, fülhallgató legyen a gyerekszobában, és hogy a gyerekük tinédzserként randevúzgasson! Következésképpen ezeknek a szülőknek halvány fogalmuk sincs, hogy a gyerek mit néz és hogy kivel vannak kapcsolatban személyesen vagy kivel csetelnek a Facebookon. A felügyelet nélkül hagyott gyerekeket a világ 60-80 órán át oltja hetente, amit a heti egy óra Istentisztelettel nem lehet kompenzálni! Lehet, hogy ezek a gyerekek olyan pályára kerülnek, ahol nincs kontrol és az sms, közösségi háló, videó játék vagy pornográfia függővé válnak.
Sok keresztény szülő negatívan beszél a gyülekezetről és a gyülekezet vezetéséről a gyerekei előtt.
Sok szülőnek van olyan rossz szokása, hogy rossz dolgokat mondanak a pásztoraikról és a gyülekezetükről vagy éppen kritizálják a többi keresztényt. Ez kritikus szellemet helyez a gyerekekbe, ami azt eredményezi, hogy a gyülekezeti tagokat képmutatóknak fogják tartani! Ezek a gyerek olyan pályára lépnek, hogy mindent, ami gyülivel kapcsolatos megkritizálnak, ami azt eredményezi, hogy távol maradnak a gyülekezeti alkalmaktól.
Sok apát jobban érdekli sport, mint az Istenkeresés.
Sok apát ismerek, akik kiabálnak és ujjonganak a focimeccs alatt és letargikus állapotba kerülnek, amikor imára, gyülekezetbe való járásra vagy éppen Isten szolgálatára kerül sor. Ismerek egy olyan pásztort is, aki még az Istentiszteletek hosszát is megkurtította a futball időszak alatt, hogy hazamehessen megnézni a focimeccseket vasárnap délután! Jézus azt mondta nekünk, hogy ahol a kincsed ott a szíved is. Ezért, amikor a szülők azt mutatják, hogy jobban érdekli őket valami, mint Isten vagy éppen jobban értékelnek valamit, mint Istent a gyerekeik jó úton vannak afelé, hogy azt gondolják Isten nem érdemes a szenvedélyükre, idejükre vagy éppen a figyelmükre!
Vannak szülők, akik nem vesznek részt vasárnapi Istentiszteleteken, ha a házastársuk sem, mert túl sok nyűg egyedül a gyerekeket alkalomra vinni! Az ilyen szülők ráteszik egy olyan pályára a gyerekeiket, hogy csak akkor szolgálják Istent, amikor az nekik kényelmes, és emiatt langyos keresztény lesz belőlük, amire Jézus azt mondta, hogy kihányja őket (Jelenések 3:14-16!)
Sok szülő kompromisszumokkal teli életet él otthon.
Sok szülő rendszeresen istentelen televíziós programokat néz, istentelen világi zenét hallgat, rasszista vagy piszkos vicceket mond és csúnya beszédet használ a gyerekei előtt az otthonuk határain belül. Majd vasárnap elmennek a gyülibe és nagyon szellemi módon viselkednek. Ez a kettős magatartás a gyerekeket képmutatóvá teszi és megvetik Istent, a gyülekezetet és a kereszténységet is!
Sok szülő nem megfelelően felügyeli a gyermekét.
Sok szülő megengedi, hogy tv, komputer, fülhallgató legyen a gyerekszobában, és hogy a gyerekük tinédzserként randevúzgasson! Következésképpen ezeknek a szülőknek halvány fogalmuk sincs, hogy a gyerek mit néz és hogy kivel vannak kapcsolatban személyesen vagy kivel csetelnek a Facebookon. A felügyelet nélkül hagyott gyerekeket a világ 60-80 órán át oltja hetente, amit a heti egy óra Istentisztelettel nem lehet kompenzálni! Lehet, hogy ezek a gyerekek olyan pályára kerülnek, ahol nincs kontrol és az sms, közösségi háló, videó játék vagy pornográfia függővé válnak.
Sok keresztény szülő negatívan beszél a gyülekezetről és a gyülekezet vezetéséről a gyerekei előtt.
Sok szülőnek van olyan rossz szokása, hogy rossz dolgokat mondanak a pásztoraikról és a gyülekezetükről vagy éppen kritizálják a többi keresztényt. Ez kritikus szellemet helyez a gyerekekbe, ami azt eredményezi, hogy a gyülekezeti tagokat képmutatóknak fogják tartani! Ezek a gyerek olyan pályára lépnek, hogy mindent, ami gyülivel kapcsolatos megkritizálnak, ami azt eredményezi, hogy távol maradnak a gyülekezeti alkalmaktól.
Sok apát jobban érdekli sport, mint az Istenkeresés.
Sok apát ismerek, akik kiabálnak és ujjonganak a focimeccs alatt és letargikus állapotba kerülnek, amikor imára, gyülekezetbe való járásra vagy éppen Isten szolgálatára kerül sor. Ismerek egy olyan pásztort is, aki még az Istentiszteletek hosszát is megkurtította a futball időszak alatt, hogy hazamehessen megnézni a focimeccseket vasárnap délután! Jézus azt mondta nekünk, hogy ahol a kincsed ott a szíved is. Ezért, amikor a szülők azt mutatják, hogy jobban érdekli őket valami, mint Isten vagy éppen jobban értékelnek valamit, mint Istent a gyerekeik jó úton vannak afelé, hogy azt gondolják Isten nem érdemes a szenvedélyükre, idejükre vagy éppen a figyelmükre!
Charisma magazine Fordította: Nagy Andrea
Zsoltárok Könyve 8.
1. A karmesternek, a Gittítre. Zsoltár Dávidtól.
2. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a neved az Egész földön, a ki fenségedet tetted az egekre!
3. Kisdedek és csecsemők szájából alapítottál hatalmat, elleneid miatt, hogy elnémíts ellenséget és boszúvágyót.
4. Midőn látom egeidet, újjaid művét, holdat és csillagokat, melyeket megszilárdítottál -:
5. mi a halandó, hogy megemlékszel róla, és az ember fia, hogy gondolsz reá?
6. Kevéssel tetted csekélyebbé Istennél, dicsőséggel és díszszel koronáztad;
7. uralkodóvá tetted kezed művein, mindet lábai alá helyezted:
8. juhokat és ökröket mindmegannyit, s a mező állatait is,
9. az ég madarát, s a tenger halait – átkel ő tengerek ösvényein.
10. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a te neved az egész földön!
2. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a neved az Egész földön, a ki fenségedet tetted az egekre!
3. Kisdedek és csecsemők szájából alapítottál hatalmat, elleneid miatt, hogy elnémíts ellenséget és boszúvágyót.
4. Midőn látom egeidet, újjaid művét, holdat és csillagokat, melyeket megszilárdítottál -:
5. mi a halandó, hogy megemlékszel róla, és az ember fia, hogy gondolsz reá?
6. Kevéssel tetted csekélyebbé Istennél, dicsőséggel és díszszel koronáztad;
7. uralkodóvá tetted kezed művein, mindet lábai alá helyezted:
8. juhokat és ökröket mindmegannyit, s a mező állatait is,
9. az ég madarát, s a tenger halait – átkel ő tengerek ösvényein.
10. Örökkévaló, mi Urunk, mily hatalmas a te neved az egész földön!
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 27., szerda
Idézet
5Móz 28:1. Ha pedig szorgalmatosan hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és megtartod és teljesíted minden ő parancsolatát, amelyeket én parancsolok ma neked: akkor e földnek minden népénél feljebbvalóvá tesz téged az Úr, a te Istened;
Az áldás alapja az engedelmesség. Hogy egyrészt akarja hallani. Pl. ha az ember engedetlen, akkor nem is akarja hallani, távol akarja tartani az egészet. Ha viszont áldást akarsz, akkor hallgasd az Isten igéjét, ne legyél lusta, ne az legyen, hogy hébe-hóba majd elmegyek a gyülekezetbe, hanem ez legyen az életmódom, hogy hallgatom az Igét, az Igével együtt élek, stb.
A gyülekezetben is olyan barátok kellenek, akik ebben ösztönöznek. Ha én az Úr útján akarok járni, akkor olyan barát kell, aki ebben segít. Az olyan barátságok nem használnak semmit, akik azt mondják, hogy “annyi szép dolog van a világon, ne legyél már ilyen vaskalapos, stb”.
Az eredeti azt mondja, hogy “hallgatván hallgatsz”. Nem csak az egyik fülemen be, a másikon ki, hanem aktívan odafigyelve. Van olyan, hogy az ember szellemmel olvassa a Bibliát, nem a betűre kíváncsi, hanem így szívja magába, és engedi magába az Igét, és akkor az Ige bejut az emberbe. Az Úr nem elégszik meg felszínességgel, hanem azt akarja, hogy beszivárogjon az emberbe, és az ilyen beszivárgás hozza meg az áldást.
Az a jó, ha az embert elkapja az Ige utáni vágy, és utána így “habzsolni” kezdi, nekiáll, és elolvas mondjuk 10 fejezetet. És akkor megáldja az Úr az embert, mert szellemébe jut az Ige. És akkor jön az, amit mond az Ige, hogy feljebbvalóvá tesz az Úr, és rád szállnak az áldások. Az áldás ezekre az emberekre jön, akik valóban komolyan veszik, és befogadják Isten Igéjét. Áldott lesz ő maga, a munkája, a családja is. Ennek egyszerű módja van, hallgatni kell Isten Igéjére.
Az áldás alapja az engedelmesség. Hogy egyrészt akarja hallani. Pl. ha az ember engedetlen, akkor nem is akarja hallani, távol akarja tartani az egészet. Ha viszont áldást akarsz, akkor hallgasd az Isten igéjét, ne legyél lusta, ne az legyen, hogy hébe-hóba majd elmegyek a gyülekezetbe, hanem ez legyen az életmódom, hogy hallgatom az Igét, az Igével együtt élek, stb.
A gyülekezetben is olyan barátok kellenek, akik ebben ösztönöznek. Ha én az Úr útján akarok járni, akkor olyan barát kell, aki ebben segít. Az olyan barátságok nem használnak semmit, akik azt mondják, hogy “annyi szép dolog van a világon, ne legyél már ilyen vaskalapos, stb”.
Az eredeti azt mondja, hogy “hallgatván hallgatsz”. Nem csak az egyik fülemen be, a másikon ki, hanem aktívan odafigyelve. Van olyan, hogy az ember szellemmel olvassa a Bibliát, nem a betűre kíváncsi, hanem így szívja magába, és engedi magába az Igét, és akkor az Ige bejut az emberbe. Az Úr nem elégszik meg felszínességgel, hanem azt akarja, hogy beszivárogjon az emberbe, és az ilyen beszivárgás hozza meg az áldást.
Az a jó, ha az embert elkapja az Ige utáni vágy, és utána így “habzsolni” kezdi, nekiáll, és elolvas mondjuk 10 fejezetet. És akkor megáldja az Úr az embert, mert szellemébe jut az Ige. És akkor jön az, amit mond az Ige, hogy feljebbvalóvá tesz az Úr, és rád szállnak az áldások. Az áldás ezekre az emberekre jön, akik valóban komolyan veszik, és befogadják Isten Igéjét. Áldott lesz ő maga, a munkája, a családja is. Ennek egyszerű módja van, hallgatni kell Isten Igéjére.
Németh Sándor
Heidi Baker - A csoda születése - Ragadd meg az ígéretet! 8.
Az isteni stratégia titka
Be kell vallanom valamit. Fogalmam sincs, hogyan kell konferenciákat és összejöveteleket előkészíteni. Egyszerűen csak közösségben élek Istennel, és ebből fakad az eredmény. Előkészíteni az életemet a Szent Szellem kiáradására az egyetlen módja az előkészületnek. Mielőtt a mozgalomban bármilyen akciót végrehajtanánk, az Úr kijelenti a stratégiát nekünk. Egyetlen dolog sincs, amit megtennénk, vagy amivel próbálkoznánk, amit ne találnánk meg az Igében vagy az Ő jelenlétében. Nem ülünk le egy digitális tábla elé és vázoljuk fel, hogyan fogjuk elérni a nemzeteket. Ehelyett Isten egy látást adott, hogyan viseljünk gondot egymillió gyerekre.
Mikor Isten először mutatta meg az ébredést, ami Mozambikban történni fog, úgy terveztem, csak néhány százzal több gyerekre kell gondot viselnie a szolgálatnak. Azt gondoltam, ez lesz a legjobb, amit tehetünk, mert nem voltak apáink a számukra, csak anyák, és más fiatal felnőttek. Nem sokkal ezután Isten egy friss stratégiát adott, hogy eszerint a látás szerint járjunk. Szólt hozzánk, és azt mondta, hogy meg fogja érinteni az apák szívét, hogy úgy viseljenek gondot a gyerekekre, hogy a saját otthonaikba fogadják be őket.
Hittünk Istennek, és megjelent egy természetfeletti mozgalom. Azokból a közösségekből, melyek gyülekezeteket tápláltak, sok pásztor szükségben lévő gyerekeket fogadott be. A gyerekek többsége ezeknek a pásztoroknak, özvegyeknek, vagy a közösségek otthonaiban talált gondozást. Nem állítjuk, hogy tökéletes a modellünk. Ugyan követünk el hibákat, de megtesszük, amit Isten adott nekünk, és tanuljuk, hogyan kell járnunk. Egyre több gyereket látunk el minden nap, ahogy keressük Isten szívét Mozambikkal és más nemzetekkel kapcsolatban, megtéve minden erőfeszítést, hogy folyamatosan az Ő jelenlétében maradjunk.
Az igazság az, hogy nem tudunk kilépni, vagy átformálni helyeket Istennek, amíg azt nem hordozzuk, amit az elhívásunk szerint hordoznunk kell. Mikor a jelenlétében élünk, a nemzetek egy emberként kezdenek el megváltozni. Akár egy hatalmas tömeghez küld Isten, akár huszonöt emberhez, arra hívott el, hogy meghatározó légy. Arra hívott el mindnyájunkat, hogy a jelenlétében éljünk, és megálljunk azoknak, amiket Ő tesz elénk minden nap. Isten használni akar minket, de hinnünk kell, és a kijelentések alapján cselekedni, amiket Ő ad nekünk a titkos helyen.
Például Rollandnak és nekem volt egy látásunk, hogy elmenjünk egy nemzethez. De mi történt volna, ha nem vesszük meg a repülőjegyet? Mi lett volna, ha nem akartuk volna letenni az életünket? Ha nem éltünk volna Isten jelenlétében? Ha átadtuk volna ezt a nagyszerű látást a szegényeknek és betegeknek, de nem tettünk volna semmit? Ha nem ültünk volna be a Land Roverbe és nem töltöttük volna azokat a napokat, heteket, hónapokat a megközelíthetetlen falvakba autózva, időnként beragadva a sárba? Ha nem akartuk volna felajánlani annak a víziónak a munkáját sok száz másik embernek? Ha magunknak akartuk volna?
A szívünk tele lehetett volna szép kijelentésekkel, de semmi sem történt volna, ha mi, és az Iris- család nem hittünk volna Benne, és az imáink nem lettek volna megválaszolva.
Hit nélkül, ami tettekben jelenik meg, azokból a víziókból egy sem vált volna valóra a mi életünkben, és a mozgalomban résztvevők életében sem. Muszáj válaszolnunk arra, amit Isten mutat nekünk a titkos helyen - nem csak magunk miatt, hanem azok miatt is, akiket Ő rajtunk keresztül akar elérni.
Be kell vallanom valamit. Fogalmam sincs, hogyan kell konferenciákat és összejöveteleket előkészíteni. Egyszerűen csak közösségben élek Istennel, és ebből fakad az eredmény. Előkészíteni az életemet a Szent Szellem kiáradására az egyetlen módja az előkészületnek. Mielőtt a mozgalomban bármilyen akciót végrehajtanánk, az Úr kijelenti a stratégiát nekünk. Egyetlen dolog sincs, amit megtennénk, vagy amivel próbálkoznánk, amit ne találnánk meg az Igében vagy az Ő jelenlétében. Nem ülünk le egy digitális tábla elé és vázoljuk fel, hogyan fogjuk elérni a nemzeteket. Ehelyett Isten egy látást adott, hogyan viseljünk gondot egymillió gyerekre.
Mikor Isten először mutatta meg az ébredést, ami Mozambikban történni fog, úgy terveztem, csak néhány százzal több gyerekre kell gondot viselnie a szolgálatnak. Azt gondoltam, ez lesz a legjobb, amit tehetünk, mert nem voltak apáink a számukra, csak anyák, és más fiatal felnőttek. Nem sokkal ezután Isten egy friss stratégiát adott, hogy eszerint a látás szerint járjunk. Szólt hozzánk, és azt mondta, hogy meg fogja érinteni az apák szívét, hogy úgy viseljenek gondot a gyerekekre, hogy a saját otthonaikba fogadják be őket.
Hittünk Istennek, és megjelent egy természetfeletti mozgalom. Azokból a közösségekből, melyek gyülekezeteket tápláltak, sok pásztor szükségben lévő gyerekeket fogadott be. A gyerekek többsége ezeknek a pásztoroknak, özvegyeknek, vagy a közösségek otthonaiban talált gondozást. Nem állítjuk, hogy tökéletes a modellünk. Ugyan követünk el hibákat, de megtesszük, amit Isten adott nekünk, és tanuljuk, hogyan kell járnunk. Egyre több gyereket látunk el minden nap, ahogy keressük Isten szívét Mozambikkal és más nemzetekkel kapcsolatban, megtéve minden erőfeszítést, hogy folyamatosan az Ő jelenlétében maradjunk.
Az igazság az, hogy nem tudunk kilépni, vagy átformálni helyeket Istennek, amíg azt nem hordozzuk, amit az elhívásunk szerint hordoznunk kell. Mikor a jelenlétében élünk, a nemzetek egy emberként kezdenek el megváltozni. Akár egy hatalmas tömeghez küld Isten, akár huszonöt emberhez, arra hívott el, hogy meghatározó légy. Arra hívott el mindnyájunkat, hogy a jelenlétében éljünk, és megálljunk azoknak, amiket Ő tesz elénk minden nap. Isten használni akar minket, de hinnünk kell, és a kijelentések alapján cselekedni, amiket Ő ad nekünk a titkos helyen.
Például Rollandnak és nekem volt egy látásunk, hogy elmenjünk egy nemzethez. De mi történt volna, ha nem vesszük meg a repülőjegyet? Mi lett volna, ha nem akartuk volna letenni az életünket? Ha nem éltünk volna Isten jelenlétében? Ha átadtuk volna ezt a nagyszerű látást a szegényeknek és betegeknek, de nem tettünk volna semmit? Ha nem ültünk volna be a Land Roverbe és nem töltöttük volna azokat a napokat, heteket, hónapokat a megközelíthetetlen falvakba autózva, időnként beragadva a sárba? Ha nem akartuk volna felajánlani annak a víziónak a munkáját sok száz másik embernek? Ha magunknak akartuk volna?
A szívünk tele lehetett volna szép kijelentésekkel, de semmi sem történt volna, ha mi, és az Iris- család nem hittünk volna Benne, és az imáink nem lettek volna megválaszolva.
Hit nélkül, ami tettekben jelenik meg, azokból a víziókból egy sem vált volna valóra a mi életünkben, és a mozgalomban résztvevők életében sem. Muszáj válaszolnunk arra, amit Isten mutat nekünk a titkos helyen - nem csak magunk miatt, hanem azok miatt is, akiket Ő rajtunk keresztül akar elérni.
Fordította: Mihályi Dorottya
Oral Roberts - Hogyan gyógyította meg az ÚR az összetört szívemet 2.
Ott az irodájában együtt letérdelve imádkoztunk. A forró, keserű könnyek csípték az arcomat, ahogy kiöntöttem a szívem neki. Miután meghallgatta teljes mondandómat elkezdte elmesélni nekem a saját vesztesége kétségbeejtő megtapasztalásáról. Ahogy menni készültem egy szót mondott nekem, ami hiszem, hogy a legerőteljesebb szó volt, amit emberi lény kaphatott, akinek szüksége volt bátorságra, hogy tovább lépjen.
Azt mondta: „Terry, szeretném, ha hazamennél, letérdelnél és elkezdenél szellemben imádkozni és dicsőíteni Istent”! Hirtelen összeszorult a gyomrom. „Nem tudom megtenni!” Sóhajtottam fel zavartan és éreztem, hogy ugyanaz a szívszorító érzés kezd feltüremkedni bennem. „Terry, meg kell tenned!” Mondtam neki gyengéden. Azután az ujjával az ablaküvegen keresztül az Ima Toronyra mutatott és azt kérdezte: „Látod azt a tornyot?” Kábultan bólogattam és azon tűnődtem, hogy mi köze van az Ima Toronynak a magány mindent elsöprő érzéséhez, ami azzal fenyegetett, hogy elnyel. „Terry mindaz, amit itt látsz előtted a kampuszon az bennem született elsőként a Szellemben való imádkozáskor és a magyarázat értelmezésével.„ „De Oral - kétségbeesve kiáltottam - hogy fog ez engem segíteni, hogy szembenézzek a Jan nélküli jövőmmel?” „Ez az egyetlen módja annak, hogy Evelyn és én túléltük a gyermekeink elvesztését,” - mondta - „ha nem imádkoztunk volna Szellemben és a magyarázatot nem kaptuk volna meg, akkor sohasem tudtuk volna meg, hogy Isten a törmelék halomból egy nagy csodát tud kovácsolni” .
Tudtam, hogy akkora már Oral végigjárta ezt a magányos völgyet, de olyan nehezemre esett felfogni, hogy ez az egyszerű dolog, mint a szellemben való imádkozás magyarázat visszanyerésével, el tudja mosni azt a brutális fájdalmat, ami felemésztett. Megköszöntem neki a segítséget és a tehetetlenség érzésével elballagtam úgy, hogy azt gondoltam nem tudom megtenni, amit mondott. Letaglózva éreztem magam és ráadásul azt mondta, hogy DICSÉRJEM AZ URAT! Hogyan is tudnám még egyszer dicsérni mindazok után, amik történtek! Megborzongtam. AMIKOR MEGPRÓBÁLTAM DICSÉRNI AZ URAT A SZAVAK VISSZAVÁGÓDTAK AZ ARCOMBA.
A következő nap korán reggel kitántorogtam az ágyból, és amikor elkezdtem dicsérni az Urat a szavak visszavágódtak az arcomba. Szó szerint éreztem, hogy az ördög ott csücsül a vállamon, ahogy megállás nélkül suttogtam: „Dicsérjétek az Urat. Dicsőség Istennek. Halleluja.” Azok a szavak olyan üresnek és jelentés nélkülinek tűntek! Aztán az ördög elkezdett gúnyosan vádolni engem: „Nos miért dicséred Istent? A feleséged halott!” De én csak folyattattam tovább: „Áldott a te neved Uram! Köszönöm Jézus!” Aztán újra megszólalt: „Mit köszönsz meg neki? Azt, hogy van három gyereked, akiknek most nincs anyjuk?” Körülbelül 15 perccel ezután a kedves dialógus után, kész voltam lerakni a kezeim és feladni. De hirtelen a szellememből a következő szavak jöttek fel a 34. Zsoltárból: „Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!” Valami kattant bennem, amikor emlékeztem erre a pár szóra az Igéből még akkor is ha keserédesnek tűntek, ahogy kimondtam őket a könnyeimmel küszködve. Összeszorítottam a fogam és sírtam,: “Istenem nem értem ezt az egészet és lehet, hogy soha az életben nem fogom megérteni, de egy dolgot tudok, TE ÉRDEMES VAGY A DICSÉRETRE!“ És megvallottam: “Dicsérni foglak téged!” Bár tudtam, hogy azok a szavak a szívem mélyéről törtek fel úgy éreztem magam, mint egy fuldokló, aki utoljára próbál a feltörni a víz felszíne fölé és kétségbeesetten egy kötelet próbál megragadni. Valahogy megragadtam a dicséretnek azt az egy szálát és jó erősen megkapaszkodtam benne. Körülbelül egy órán keresztül semmi változást nem éreztem... csak ugyanaz a tompa fájdalom lüktetett a gyomromban. De körülbelül két és fél órával hirtelen azt éreztem, hogy valami elkezdett feltüremkedni bennem, mint egy tomboló vízfal, ami éppen a gátat készült áttörni!
Fordította: Nagy Andrea
Zsoltárok Könyve 7.
1. Siggájón Dávidtól, melyet énekelt az Örökkévalónak a Benjáminbeli Kús dolgában.
2. Örökkévaló, Istenem, benned keresek menedéket; segíts engem mind az üldözőimtől, és ments meg engem!
3. Nehogy oroszlánként széttépje lelkemet, ragadozva s nincs, a ki megment.
4. Örökkévaló, Istenem, ha én tettem ezt, ha van jogtalanság kezeimen,
5. ha rosszat követtem el a velem békében levővel, – hisz kiszabadítottam azt, ki ok nélkül szorongatott -:
6. üldözze ellenség lelkemet, s érje utól és tiporja földre éltemet, és fektesse porba méltóságomat! Széla.
7. Kelj föl, Örökkévaló, haragodban, emelkedjél szorongatóim dühöngései ellen; és serkenj értem: itéletet rendeltél.
8. Nemzetek gyülekezete körülvesz téged és fölötte térj vissza a magasságba!
9. Az Örökkévaló népeket itél, szerezz jogot nekem, Örökkévaló, igazságom szerint és gáncstalanságom szerint, mely bennem van.
10. Szűnjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és szilárdítsd meg az igazat! Hiszen szívek és vesék vizsgálója az igazságos Isten!
11. Paizsom Istennél van, ki segíti az egyenesszívűeket.
12. Isten igazságos bíró, Isten ő, ki mindennap haragszik.
13. Ha ki meg nem tér, kardját feni, íjját feszítotte és irányította;
14. és ellene elkészított halálos fegyvereket, nyílait égőkké csinálja.
15. Íme vajudik jogtalansággal; bajt fogant és hazugságot szűlt.
16. Vermet ásott és kivájta azt, de beleesett a gödörbe, melyet csinált.
17. Visszahárul baja a maga fejére, és az ő feje tetejére száll le erőszaka.
18. Hadd magasztalom az Örökkévalót igazsága szerint, hadd zengem nevét az Örökkévalónak, a legfelsőnek!
2. Örökkévaló, Istenem, benned keresek menedéket; segíts engem mind az üldözőimtől, és ments meg engem!
3. Nehogy oroszlánként széttépje lelkemet, ragadozva s nincs, a ki megment.
4. Örökkévaló, Istenem, ha én tettem ezt, ha van jogtalanság kezeimen,
5. ha rosszat követtem el a velem békében levővel, – hisz kiszabadítottam azt, ki ok nélkül szorongatott -:
6. üldözze ellenség lelkemet, s érje utól és tiporja földre éltemet, és fektesse porba méltóságomat! Széla.
7. Kelj föl, Örökkévaló, haragodban, emelkedjél szorongatóim dühöngései ellen; és serkenj értem: itéletet rendeltél.
8. Nemzetek gyülekezete körülvesz téged és fölötte térj vissza a magasságba!
9. Az Örökkévaló népeket itél, szerezz jogot nekem, Örökkévaló, igazságom szerint és gáncstalanságom szerint, mely bennem van.
10. Szűnjék meg, kérlek, a gonoszok rosszasága és szilárdítsd meg az igazat! Hiszen szívek és vesék vizsgálója az igazságos Isten!
11. Paizsom Istennél van, ki segíti az egyenesszívűeket.
12. Isten igazságos bíró, Isten ő, ki mindennap haragszik.
13. Ha ki meg nem tér, kardját feni, íjját feszítotte és irányította;
14. és ellene elkészított halálos fegyvereket, nyílait égőkké csinálja.
15. Íme vajudik jogtalansággal; bajt fogant és hazugságot szűlt.
16. Vermet ásott és kivájta azt, de beleesett a gödörbe, melyet csinált.
17. Visszahárul baja a maga fejére, és az ő feje tetejére száll le erőszaka.
18. Hadd magasztalom az Örökkévalót igazsága szerint, hadd zengem nevét az Örökkévalónak, a legfelsőnek!
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 26., kedd
Idézet
Ne a gond nagyságát méregesd, hanem Isten nagyságához mérd a gondjaidat! Így el fogod ismerni, hogy Ő nagyobb minden problémádnál! Rendelkezik azzal a képességgel, amellyel meg tudja oldani a gondjaidat. Sokszor nem tudunk imádkozni, mert a szívünk tele van indulattal, és úgy gondoljuk, hogy semmit nem kaptunk Istentől. De ha végiggondolja az ember, akkor rájön, hogy megtapasztalta, hogy megtért, meg vannak bocsátva a bűnei, betöltötte a Szent Szellem, nem hagyta el az Úr. Jézus megoldott mindent! Mindent megszerzett a számodra! Isten érted küldte le a Fiát! Nekünk adta oda a vérét, értünk áldozta fel magát, nekünk adta oda a testét, hogy a mi testünket megszabadítsa a haláltól! Nem arra kell nézned, amit érzel! Akkor is hálát kell adnod, ha nem érzed, hogy hálát kellene adnod. Nem az érdekel, amit érzel, hanem amit hiszel! Az aggódás ellenére venni kell a fáradtságot, be kell menni a belső szobába, el kell kezdeni hálát adni, imádkozni, könyörögni!!!
Ha megvetettnek, elhagyatottnak, becsapottnak érzed magad, akkor is, és ha elfogadott, sikeres embernek, akkor is! Becsüld meg Isten kezét az életeden! Becsüld meg a munkát, amit elkezdett az életedben! Hála által nyitva van a kapud Előtte és az Ő kapuja is előtted! Örömmel menjünk az Úr elé! Olyan savanyúak néhányan, hogy ha betennék őket egy uborkás üvegbe, kiugrálnának az uborkák! :-) Jézus nem ecettel keresztel, hanem Szent Szellemmel és az örömével!
Zsoltár 100:1-2. Hálaadó zsoltár.; Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vigassággal.
Zsoltár 100:1-2. Hálaadó zsoltár.; Vígan énekelj az Úrnak te egész föld! Szolgáljatok az Úrnak örvendezéssel; menjetek eléje vigassággal.
Németh Sándor
Kulcsár Árpád - Pogány istennők álarcban 2.
Máriának, Jézus anyjának neve mögé is számos pogány istennő igyekezett elrejtőzni. Az, hogy más néven jelenjenek meg, már korábban sem okozott különösebb problémát számukra. Apuleius, II. századi filozófus és pogány főpap beszámolt arról, miként találkozott az általa tisztelt Ízisz istennővel. Imáját így kezdte: „Ég királynője, légy akár Ceres, a gyümölcsök anyja (...), vagy a mennyei Venus (...), vagy Phoebus nővére, akit most az efézusi dicső templomban imádnak (...), de akármilyen néven, akármilyen szertartással és akármilyen megjelenésedben kiáltanak is hozzád, kérlek, segíts most rajtam, nagy bajomban.” A hívásra megjelent Ízisz, majd más neveit is felsorolta: Minerva, Venus, Diana, Ceres, Juno. Végül megvallotta, hogy az egyiptomiak nevezik őt valódi nevén: Ízisz királynőnek.
A pogány istennők nemcsak elrejtőztek Mária neve mögé, hanem az 5. századtól kezdve hozzáláttak, hogy a bibliai Máriát lépésről lépésre saját képükre formálják. Az elkövetkező századokban az egyházi vezetők közül számosán buzgólkodtak e folyamat előre vitelén, amit a pogánysággal belsőleg sohasem szakító névleges keresztény tömegek igényeltek is.
Hangsúlyozni kell: az egyre sokrétűbben és mind nagyobb erővel kiformálódó Mária-kultuszban korántsem a bibliai Szűz Mária túlzott tiszteletéről van szó, hanem ősi pogány istennők kultuszának fokozatos helyreállításáról, illetve újólagos kialakításáról, Mária neve alatt.
A pogány istennők nemcsak elrejtőztek Mária neve mögé, hanem az 5. századtól kezdve hozzáláttak, hogy a bibliai Máriát lépésről lépésre saját képükre formálják. Az elkövetkező századokban az egyházi vezetők közül számosán buzgólkodtak e folyamat előre vitelén, amit a pogánysággal belsőleg sohasem szakító névleges keresztény tömegek igényeltek is.
Hangsúlyozni kell: az egyre sokrétűbben és mind nagyobb erővel kiformálódó Mária-kultuszban korántsem a bibliai Szűz Mária túlzott tiszteletéről van szó, hanem ősi pogány istennők kultuszának fokozatos helyreállításáról, illetve újólagos kialakításáról, Mária neve alatt.
Az anyaistennő
Első lépésként Mária istenanyaságát mondták ki a II. egyetemes zsinaton 431-ben. Az eseményre a híres istennő, Artemisz, vagy más néven Diana kultuszának központjában, Efézusban került sor, a Szűz Mária tiszteletére emelt templomban, A dogma ellenfelei hiába hangoztatták, hogy súlyos tévképzeteket eredményezhet Mária istenszülőnek, theotokosznak minősítése - mivel Jézus Krisztus nem Máriától, hanem az Atyától kapta isteni természetét, aki maga mondta Jézusról: ,,Én fiam vagy te, én ma szültelek téged” (Zsid 1,5). Az ellenzőket elítélték, kiközösítették, az új tantétel kierőszakolóját, Kürillosz alexandriai pátriárkát viszont később szentté avatták.
Képek és tiszteletük
A Mária-kultusz terjedésében fontos szerepet kapott a képzőművészet. Már I. Gergely pápa világosan megfogalmazta az ábrázolások funkcióját, mondván: „A képeket azért teszik a templomba, hogy az írástudatlanok leolvashassák a falról, amit a könyvben nem tudnak elolvasni. "Az ábrázolások sokatmondóan vallanak arról, hogy az egyház tanítói, pásztorai valójában mit is akartak ,,olvastatni” híveikkel. A dogmák létrejöttével párhuzamosan az alkotásokból is a Bibliától gyökeresen eltérő, más evangélium formálódott ki. Az 5. századtól egyre nagyobb számban megjelenő Istenanya-képeknek nemcsak tartalmuk volt idegen a Szentírástól, hanem gyakran még kompozíciójuk is pogány eredetről árulkodott. Ez jól megfigyelhető az egyiptomi Ízisz- és Hórusz-ábrázolás sémáját követő „trónoló Mária a kis Jézussal” képek esetében is.
A képek szerepe hamarosan jelentős mértékben kibővült. Már nemcsak valamely személy vagy esemény ábrázolásának tekintették őket, hanem tisztelet tárgyaivá váltak, sőt természetfölötti erőt is tulajdonítottak nekik. Számos „csodatévő” Mária-ikon ismeretes.
726-ban a Bizánci Birodalomban a császár és a papság egy részének vezetésével több mint száz évig tartó heves küzdelem indult a képek vallásos tisztelete ellen. Kultuszukat bálványimádásnak, s a birodalomra zúduló súlyos csapások egyik fő okának tartották. A képromboló mozgalom során nemcsak az Istenanya- és egyéb Mária-ábrázolások sokaságát semmisítették meg, hanem V. Konstantin császár magát a Mária-kultuszt is betiltotta. Megjegyzendő, hogy Róma - kiszolgáltatott politikai és katonai helyzete dacára - kezdettől szembeszállt e mozgalommal. A két tábor közt dúló véres, kegyetlen harc 843-ban a képtisztelők teljes győzelmével végződött. Ennek emlékére ugyanezen évben a nagyböjt első vasárnapját az ortodoxia (= igazhitűség) napjává nyilvánították, s e napon azóta a görögkeleti egyházban évről évre megemlékeznek ,,az orthodox hit győzelméről az ikonrombolók és minden más eretnekek fölött”.
A szentképek tiszteletét úgy magyarázták, hogy azok nem bálványok (eidola), hanem képek (eikon), s őket nem imádásban (proszkünészisz), hanem tiszteletben/szolgálatban (latreia) részesítik. Egyedül azt nem vették figyelembe, hogy a Tízparancsolat második parancsolata a képek tiszteletét ugyanúgy tiltja, mint imádásukat. Az Ószövetség híres görög nyelvű fordítása, a Septuaginta ráadásul épp az említett szavakat használja a törvény kapcsán: a latreiát éppúgy megtiltja, mint a proszkünésziszt.
Első lépésként Mária istenanyaságát mondták ki a II. egyetemes zsinaton 431-ben. Az eseményre a híres istennő, Artemisz, vagy más néven Diana kultuszának központjában, Efézusban került sor, a Szűz Mária tiszteletére emelt templomban, A dogma ellenfelei hiába hangoztatták, hogy súlyos tévképzeteket eredményezhet Mária istenszülőnek, theotokosznak minősítése - mivel Jézus Krisztus nem Máriától, hanem az Atyától kapta isteni természetét, aki maga mondta Jézusról: ,,Én fiam vagy te, én ma szültelek téged” (Zsid 1,5). Az ellenzőket elítélték, kiközösítették, az új tantétel kierőszakolóját, Kürillosz alexandriai pátriárkát viszont később szentté avatták.
Képek és tiszteletük
A Mária-kultusz terjedésében fontos szerepet kapott a képzőművészet. Már I. Gergely pápa világosan megfogalmazta az ábrázolások funkcióját, mondván: „A képeket azért teszik a templomba, hogy az írástudatlanok leolvashassák a falról, amit a könyvben nem tudnak elolvasni. "Az ábrázolások sokatmondóan vallanak arról, hogy az egyház tanítói, pásztorai valójában mit is akartak ,,olvastatni” híveikkel. A dogmák létrejöttével párhuzamosan az alkotásokból is a Bibliától gyökeresen eltérő, más evangélium formálódott ki. Az 5. századtól egyre nagyobb számban megjelenő Istenanya-képeknek nemcsak tartalmuk volt idegen a Szentírástól, hanem gyakran még kompozíciójuk is pogány eredetről árulkodott. Ez jól megfigyelhető az egyiptomi Ízisz- és Hórusz-ábrázolás sémáját követő „trónoló Mária a kis Jézussal” képek esetében is.
A képek szerepe hamarosan jelentős mértékben kibővült. Már nemcsak valamely személy vagy esemény ábrázolásának tekintették őket, hanem tisztelet tárgyaivá váltak, sőt természetfölötti erőt is tulajdonítottak nekik. Számos „csodatévő” Mária-ikon ismeretes.
726-ban a Bizánci Birodalomban a császár és a papság egy részének vezetésével több mint száz évig tartó heves küzdelem indult a képek vallásos tisztelete ellen. Kultuszukat bálványimádásnak, s a birodalomra zúduló súlyos csapások egyik fő okának tartották. A képromboló mozgalom során nemcsak az Istenanya- és egyéb Mária-ábrázolások sokaságát semmisítették meg, hanem V. Konstantin császár magát a Mária-kultuszt is betiltotta. Megjegyzendő, hogy Róma - kiszolgáltatott politikai és katonai helyzete dacára - kezdettől szembeszállt e mozgalommal. A két tábor közt dúló véres, kegyetlen harc 843-ban a képtisztelők teljes győzelmével végződött. Ennek emlékére ugyanezen évben a nagyböjt első vasárnapját az ortodoxia (= igazhitűség) napjává nyilvánították, s e napon azóta a görögkeleti egyházban évről évre megemlékeznek ,,az orthodox hit győzelméről az ikonrombolók és minden más eretnekek fölött”.
A szentképek tiszteletét úgy magyarázták, hogy azok nem bálványok (eidola), hanem képek (eikon), s őket nem imádásban (proszkünészisz), hanem tiszteletben/szolgálatban (latreia) részesítik. Egyedül azt nem vették figyelembe, hogy a Tízparancsolat második parancsolata a képek tiszteletét ugyanúgy tiltja, mint imádásukat. Az Ószövetség híres görög nyelvű fordítása, a Septuaginta ráadásul épp az említett szavakat használja a törvény kapcsán: a latreiát éppúgy megtiltja, mint a proszkünésziszt.
Forrás: Hit Infó IV/3
Joseph Mattera - Hogyan nevelnek a keresztény szülők visszacsúszott gyerekeket 1.
30 éves pásztori szolgálatom után megdöbbent, hogy a keresztény szülők gyermekeinek csak kis százaléka szolgálja ténylegesen az Urat, amikorra elérik a tinédzser éveiket és azon túl és ebbe beleértem a keresztény vezetők gyerekeit is. Mivel a szövetség gyermekeiről való gondoskodás Isten első számú módszere, hogy az uralmát ugyanúgy kiépítse a földön, mint a mennyben így nincs annál fontosabb, mint amit most ebben a cikkben tárgyalunk.
Ebben a cikkben a keresztény szülői magatartást hasonlítom össze a gyerekeik hitének lehetséges eredményeivel. Vagyis mindannyian elolvashatjuk ezt a cikket és valószínűleg megsaccolhatjuk, hogy a gyerekeink fogják-e az Urat szolgálni teljes szívükkel a jövőben vagy langymelegek, vagy akár hitetlenek lesznek, amikor nagyobbak lesznek. A következő megfigyelések azon alapulnak, hogy a keresztény szülők gyerekei miért nem szolgálják az Urat, amikor idősebbek lesznek:
Sok keresztény szülői nem kötődik érzelmileg a gyerekéhez.
Megtanultam öt gyerek felnevelésén keresztül, hogy nem elég olvasni a Bibliát és imádkozni a gyermekeinkkel, hanem szórakozni is kell velük, megtanulni a szeretet nyelvüket (olvasd el Gary Smalley könyvét The Five Love Languages of Children), megpróbálni elérni a szívüket és mély kapcsolatot alakítani ki velük, amíg kicsik. Én ezt a magam kárán tanultam meg, ugyanis nem nagyon kötődtem érzelmileg az egyik gyermekemhez (mostanra már közel állunk egymáshoz). Ez egy hitbeli küzdelemhez vezetett minden bibliai tanítás és ima ellenére, amit megosztottunk egymással.
A gyerekeknek-a szüleikhez való érzelmi kötődés nélkül-egészségtelen lelki kötődéseik lehetnek istentelen emberekhez, akik elviszik őket az Úrtól.
Sok keresztény szülő rendszeresen nem imádkozik a családjával az otthonában.
Charisma magazine Fordította: Nagy Andrea
Ebben a cikkben a keresztény szülői magatartást hasonlítom össze a gyerekeik hitének lehetséges eredményeivel. Vagyis mindannyian elolvashatjuk ezt a cikket és valószínűleg megsaccolhatjuk, hogy a gyerekeink fogják-e az Urat szolgálni teljes szívükkel a jövőben vagy langymelegek, vagy akár hitetlenek lesznek, amikor nagyobbak lesznek. A következő megfigyelések azon alapulnak, hogy a keresztény szülők gyerekei miért nem szolgálják az Urat, amikor idősebbek lesznek:
Sok keresztény szülői nem kötődik érzelmileg a gyerekéhez.
Megtanultam öt gyerek felnevelésén keresztül, hogy nem elég olvasni a Bibliát és imádkozni a gyermekeinkkel, hanem szórakozni is kell velük, megtanulni a szeretet nyelvüket (olvasd el Gary Smalley könyvét The Five Love Languages of Children), megpróbálni elérni a szívüket és mély kapcsolatot alakítani ki velük, amíg kicsik. Én ezt a magam kárán tanultam meg, ugyanis nem nagyon kötődtem érzelmileg az egyik gyermekemhez (mostanra már közel állunk egymáshoz). Ez egy hitbeli küzdelemhez vezetett minden bibliai tanítás és ima ellenére, amit megosztottunk egymással.
A gyerekeknek-a szüleikhez való érzelmi kötődés nélkül-egészségtelen lelki kötődéseik lehetnek istentelen emberekhez, akik elviszik őket az Úrtól.
Sok keresztény szülő rendszeresen nem imádkozik a családjával az otthonában.
Amikor felméréseket végeztem keresztény családoknál, még néhány keresztény vezető családjában is ritkán találtam azt, hogy az Úrnak oltárt állítottak volna az otthonukban a rendszeres, következetes ima által. Sokszor az ilyen imák felületesek és felszínesek vagy csak az egyik szülő imádkozik, amíg a másik aktívan nem vesz részt (ezzel azt mutatják a gyerekeiknek, hogy az ima nem is olyan fontos). Ezen szülők gyermekei a névleges keresztények röppályájára kerülnek, akik nem tudják, hogy kell az Urat keresni vagy éppen Isten jelenlétében járni.
Sok keresztény szülőnek nincs szándékában, hogy biblikus módon tanítsa a bibliát a gyerekeinek.
A legtöbb szülő tanácstalan, amikor tanítani kell a gyereket Isten Igéjéből. Mindig elmondom a szülőknek, hogy az egy aránylag könnyű dolog, hogyha a Példabeszédekből rendszeresen tanítanak. A Példabeszédek az elsődleges oktatási könyv, amit a szülők használni tudnak, hogy oktassák a gyermekeiket a Úr félelmében való bölcs életvezetésre.
Sajnos sok független protestáns gyülekezet búcsút mondott mindennek, amiről a történelmi felekezetek szóltak, még a jó dolgokat is mint a hittan. Vehetjük a katekizmust (pl. a Heidelberg Katekizmust) és felülbírálhatjuk, hogy illeszkedjen a doktrinális perspektívánkba hogy használni tudjuk, hogy a gyerekeinek adhassunk egy nagyszerű teljes fogalmat az Ige fő doktrínáiról.
Hiszem, hogy minden gyülekezetnek intézményesítenie kellene egyfajta hittan oktatást a gyerekeiknek. Egy gyülekezet, akiket ismerek, használják ezt, mikor a gyerekek még kicsik, ami azt eredményezi, hogy nem járnak vasárnapi iskolába, ami elválasztja a gyerekeket a szüleiktől és a gyerekek annyira jól ismerik az Igét és annyira értik a felnőtt tanítást mint a saját szüleik.
Azoknak a gyerekeknek, akiket a szüleik nem tanítják hittel nem lesz biblikus világnézetük. Ez sérülékennyé teszi őket az idegen vallások nézeteinek szinkretizmusával szembe, ami lelkiségen alapul és nem a krisztusi élet igazságán.
Sok szülő megengedi a gyerekeinek, hogy kihagyják a gyülit vasárnap, hogy sporteseményeken vegyenek részt.
Sok keresztény szülőnek nincs szándékában, hogy biblikus módon tanítsa a bibliát a gyerekeinek.
A legtöbb szülő tanácstalan, amikor tanítani kell a gyereket Isten Igéjéből. Mindig elmondom a szülőknek, hogy az egy aránylag könnyű dolog, hogyha a Példabeszédekből rendszeresen tanítanak. A Példabeszédek az elsődleges oktatási könyv, amit a szülők használni tudnak, hogy oktassák a gyermekeiket a Úr félelmében való bölcs életvezetésre.
Sajnos sok független protestáns gyülekezet búcsút mondott mindennek, amiről a történelmi felekezetek szóltak, még a jó dolgokat is mint a hittan. Vehetjük a katekizmust (pl. a Heidelberg Katekizmust) és felülbírálhatjuk, hogy illeszkedjen a doktrinális perspektívánkba hogy használni tudjuk, hogy a gyerekeinek adhassunk egy nagyszerű teljes fogalmat az Ige fő doktrínáiról.
Hiszem, hogy minden gyülekezetnek intézményesítenie kellene egyfajta hittan oktatást a gyerekeiknek. Egy gyülekezet, akiket ismerek, használják ezt, mikor a gyerekek még kicsik, ami azt eredményezi, hogy nem járnak vasárnapi iskolába, ami elválasztja a gyerekeket a szüleiktől és a gyerekek annyira jól ismerik az Igét és annyira értik a felnőtt tanítást mint a saját szüleik.
Azoknak a gyerekeknek, akiket a szüleik nem tanítják hittel nem lesz biblikus világnézetük. Ez sérülékennyé teszi őket az idegen vallások nézeteinek szinkretizmusával szembe, ami lelkiségen alapul és nem a krisztusi élet igazságán.
Sok szülő megengedi a gyerekeinek, hogy kihagyják a gyülit vasárnap, hogy sporteseményeken vegyenek részt.
Valahogy ebben a nemzetben, van egy íratlan szabály, amit azt tanítja, hogy: “Tiszteld a sabbat napját, kivéve, ha a gyereked sportol!” Azok a szülők, akik megengedik a gyerekeiknek, hogy folyamatosan kihagyják a vasárnapi Istentiszteleteket sportprogramok miatt, rálépnek a visszacsúszott gyerekek nevelésének pályájára, ugyanis ezzel azt tanulják meg, hogy a sport és a hobbi fontosabb az életben, mint Istent tisztelni! A Márk 4.19 mondja hogy a más dolgok utáni vágy megfojtja az Isten szavát.
Charisma magazine Fordította: Nagy Andrea
Zsoltárok Könyve 6.
1. Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól.
2. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
3. Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
4. és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
5. Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
6. Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked?
7. Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
8. Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
9. Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
10. Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
11. Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
2. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
3. Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
4. és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
5. Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
6. Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked?
7. Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
8. Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
9. Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
10. Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
11. Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 25., hétfő
Derek Prince - Európából támad-e az Antikrisztus? 3.
Évszázadokon keresztül voltak keresztény vezetők, akik erkölcstelenségben éltek, gonoszok, hitetlenek voltak, de nem tagadták meg a hit alapvető igazságait, ha ki is használták azokat a maguk céljai számára. Ebben az évszázadban azonban már más a helyzet. Azt kell mondanom, hogy az aposztázia itt, Németországban kezdődött a liberális, „új" teológiával. Aztán innen vándorolt Norvégiába, és terjedt el az egész nyugati egyházban. Jelenleg minden keresztény felekezetben vannak vezetők, akik a hit valamelyik alapvető igazságát nyíltan tagadják. Van az anglikán egyházban egy püspök, aki nyilvánosan nevetség tárgyává tette, hogy Jézus testben támadt volna fel a halálból, és az anglikán püspökök kétharmada azt mondja, hogy egyetért vele. De a katolikus egyházban is vannak teológusok, akik ugyanezen az állásponton vannak. A katolikus hierarchia ugyan nem vette át ezt a véleményt, de azt tudom nektek mondani, hogy Amerikában a katolikusok többsége nem veszi már komolyan az Újtestamentum igazságait. Vannak metodista barátaim, akik azt mondták nekem: a mi gyülekezetünkben nyugodtan beszélhetsz Platónról, Szókratészről, Allahról vagy Buddháról, senki se ütközne meg. De ha Jézusról beszélnél nekik, azonnal begerjednének. Milyen szellem ez? Az, amelyik ki akarja szorítani Jézust az Egyházból. És emlékezzetek csak, ez csupán az első lépés! A második lépés az, hogy helyettesítse őt egy hamis krisztussal. Nem akarom most részletezni, hogy mi van a többi keresztény felekezetben, de elmondható, hogy az aposztáziának (elszakadásnak) eddig soha nem tapasztalt mértéke található mindegyikben. Ez a Sátán módszere, amivel előkészíti az Antikrisztus eljövetelét.
A 2. Thesszalonika levél 2. részének 4. és 5. versében Pál elmondja nekünk, hogy az Antikrisztus szembeszegül Istennel, Istennek adja ki magát, és be fog ülni Isten templomába. Itt önkéntelenül adódik a kérdés: melyik templomba? Az én személyes véleményem az, hogy ez a templom Jeruzsálemben lesz, és a zsidó nép fogja felépíteni, ők már nagyon készülnek erre. Tanfolyamokat tartanak a lévita papságról, hiszen nem egyszerű a dolga egy lévita papnak. Tudnia kell hogyan ölje meg az állatot, hogy nyúzza meg, darabolja szét, mit csináljon a vérrel stb. De a vallásos zsidók mindezt nagyon komolyan veszik. A zsidó rabbik között elterjedt egy tantétel, amely azt mondja, hogy aki vissza fogja adni nekik a Templomot, az a Messiás. De ez nem biblikus. Én azt hiszem, hogy ha egy politikai vezető visszajuttatná a zsidóknak a Templomot, azt a zsidók nagy többsége feltétel nélkül támogatná. Pál azt írja az 5. és 6. versben, hogy van még egy visszatartó erő. Ez egy olyan kérdés, amiről az emberek sokat vitatkoznak. És én tényleg nem tudom rá a választ. De hajlamos vagyok elfogadni, hogy ez a Szent Szellem. Mert valamilyen módon a Szent Szellem mindezeket feltartóztatja addig, amíg Isten tervei meg nem valósulnak.
A nyolcadik versben Pál kijelenti, hogy Jézus személyesen fogja megsemmisíteni az Antikrisztust a visszatérésével. Én személy szerint szívesen átengedem neki ezt a munkát, nem hiszem hogy én képes lennék erre. Nagyon helyénvalónak találom azt, hogy az igazi Krisztus semmisítse meg a hamis krisztust. Azt is hiszem, hogy ez lesz az egyik fő oka annak, hogy miért fogunk vágyakozni az Úr Jézus Krisztus visszajövetele után. Mert a Biblia azt mondja, hogy Jézus azokért fog visszajönni, akik az Ő eljövetelét vágyják. Ez ma nem igaz sok keresztényre. Sok más fontos dolguk van. De lesz idejük az Antikrisztus alatt arra, hogy megváltoztassák az értékrendjüket. Akkor azt fogják kiáltani: Jövel, Úr Jézus! És Ő erre vár.
A 9. vers egy fontos igazságot tartalmaz. Az Antikrisztus eljövetelét sok hatalmas, drámai jel és csoda fogja kísérni. Kérlek értsétek meg ezt: a csodatevés nem szükségszerűen bizonyítja az Igazságot. Ez az a pont, ahol a karizmatikusok bajba kerülhetnek. Mert némely karizmatikus akármit elhisz, ha csoda kíséri.
És az antikrisztus csak erre vár. Egyetlen útja van annak, hogy az Igazságot megismerhessük, és ez a Szentíráson keresztül vezet. Pál azt mondja, hogy egyetlen védelem létezik csak az Antikrisztus csalásaival szemben, és ez az Igazság szeretetének elfogadása. Jézus pedig azt mondta, hogy Isten Igéje az Igazság. Ha nem szereted Isten Igéjét, akkor be fognak csapni. Az a szó, amelyet itt szeretetnek fordítunk egy igen erős, pozitív tartalmú kifejezés. Többet jelent, mint hogy hetenként eljárunk istentiszteletre, és meghallgatunk egy prédikációt. Jobban kell szeretned a Bibliát mint az étkezést. Több időt kell eltöltened a Biblia tanulmányozásával, mint a televízió előtt. Azt hiszem a legtöbb kereszténynek meg kell változtatnia a fontossági sorrendet, különben az Antikrisztus le fogja győzni őket.
A 2. Thesszalonika levél 2. részének 4. és 5. versében Pál elmondja nekünk, hogy az Antikrisztus szembeszegül Istennel, Istennek adja ki magát, és be fog ülni Isten templomába. Itt önkéntelenül adódik a kérdés: melyik templomba? Az én személyes véleményem az, hogy ez a templom Jeruzsálemben lesz, és a zsidó nép fogja felépíteni, ők már nagyon készülnek erre. Tanfolyamokat tartanak a lévita papságról, hiszen nem egyszerű a dolga egy lévita papnak. Tudnia kell hogyan ölje meg az állatot, hogy nyúzza meg, darabolja szét, mit csináljon a vérrel stb. De a vallásos zsidók mindezt nagyon komolyan veszik. A zsidó rabbik között elterjedt egy tantétel, amely azt mondja, hogy aki vissza fogja adni nekik a Templomot, az a Messiás. De ez nem biblikus. Én azt hiszem, hogy ha egy politikai vezető visszajuttatná a zsidóknak a Templomot, azt a zsidók nagy többsége feltétel nélkül támogatná. Pál azt írja az 5. és 6. versben, hogy van még egy visszatartó erő. Ez egy olyan kérdés, amiről az emberek sokat vitatkoznak. És én tényleg nem tudom rá a választ. De hajlamos vagyok elfogadni, hogy ez a Szent Szellem. Mert valamilyen módon a Szent Szellem mindezeket feltartóztatja addig, amíg Isten tervei meg nem valósulnak.
A 9. vers egy fontos igazságot tartalmaz. Az Antikrisztus eljövetelét sok hatalmas, drámai jel és csoda fogja kísérni. Kérlek értsétek meg ezt: a csodatevés nem szükségszerűen bizonyítja az Igazságot. Ez az a pont, ahol a karizmatikusok bajba kerülhetnek. Mert némely karizmatikus akármit elhisz, ha csoda kíséri.
És az antikrisztus csak erre vár. Egyetlen útja van annak, hogy az Igazságot megismerhessük, és ez a Szentíráson keresztül vezet. Pál azt mondja, hogy egyetlen védelem létezik csak az Antikrisztus csalásaival szemben, és ez az Igazság szeretetének elfogadása. Jézus pedig azt mondta, hogy Isten Igéje az Igazság. Ha nem szereted Isten Igéjét, akkor be fognak csapni. Az a szó, amelyet itt szeretetnek fordítunk egy igen erős, pozitív tartalmú kifejezés. Többet jelent, mint hogy hetenként eljárunk istentiszteletre, és meghallgatunk egy prédikációt. Jobban kell szeretned a Bibliát mint az étkezést. Több időt kell eltöltened a Biblia tanulmányozásával, mint a televízió előtt. Azt hiszem a legtöbb kereszténynek meg kell változtatnia a fontossági sorrendet, különben az Antikrisztus le fogja győzni őket.
Reinhard Bonnke - A Szellem ajándékai - A bölcsesség beszéde 5.
A bölcsesség titka
Egy nagy titok jelentetett ki számunkra. A bölcsesség végeredményben maga Krisztus, őbenne van „a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve". (Kol 2,3) Az 1 Korintus 1,23-24-ben Krisztus - és különösen „a megfeszített Krisztus" — úgy van ábrázolva, mint Isten bölcsessége. Az igazi „bölcsesség beszéde" tehát a Golgota hátterére épül, mert Krisztus „bölcsességül lett nékünk". (1Kor 1,31; Ef 1,8.17) Ha a különféle stresszhatások ide-oda rángatnak, anyagi vagy személyes előnyök megkísértenek bennünket, a bölcsesség beszéde a maga golgotai hátterével emlékeztetni fog bennünket a másfajta értékekre.
A Jakab 3,15-17 kijelenti, hogy van olyan bölcsesség, amely „érzéki, ördögi, részrehajló, képmutató", szemben a felülről való bölcsességgel amely „tiszta, békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal teljes" (az angol fordítás alapján). Krisztus megfeszítését az evilági bölcsesség rendelte el. A bölcsesség igazi szava képessé tesz bennünket arra, hogy fölvegyük a keresztet, és felfedezzük az Istenbe vetett hit által való élet örökkévaló dimenzióit. Ez soha nem azt jelenti, hogy részletesen kidolgozott tervet kapunk kézhez, de megkapjuk az akció alapvető irányelveit.
A bölcsesség nem zabla és gyeplő
A bölcsesség beszéde mindig gyakorlati. Nem a bölcsesség „ajándéka", hanem a bölcsesség egy szava. Az általános értelemben vett bölcsesség mindnyájunk által elérhető tulajdonság, ahogy a Jakab 1,5 beszél róla. Az Úrnak nem áll szándékában arra nézve utasítást adni, hogy mikor hegyezzük ki a ceruzánkat, vagy mit együnk uzsonnára. Jézus soha nem zablával és gyeplővel irányította tanítványait az útkanyarokban. A Krisztusban való szabadság felszabadítja követőit a törvény szerint való életvezetés alól, és Isten az életünk nagy területeit bízza szabad választásunkra és döntésünkre. Megáldja mindazt, amit az Ő nevében sikerül megcselekednünk.
Ezzel szemben nem egy beszámolót találunk a Szentírásban az Istentől jövő útmutatásokról. A bölcsesség beszéde rávezethet, hogy olyasmit tegyünk, ami máskülönben eszünkbe sem jutott volna. Sámuel például megmondta Saulnak, mit kell tennie ahhoz, hogy apja szamarait megtalálja. Az Apostolok Cselekedeteinek könyvét végigkísérik a bölcsesség beszédének megnyilvánulásai. Pál figyelmeztette a hajó kapitányát, hogy ne hagyja a legénységet elmenekülni. Anániást Isten küldte Saulhoz, hogy betekintést adjon neki a jövőjébe. Jakabnak is bölcs szó adatott a szájába, mikor azon a fontos jeruzsálemi konferencián elnökölt, ahol a pogányoknak a zsidó szabályokhoz való viszonyulása kemény diónak bizonyult. Pálnak a bölcsesség beszéde hozta tudomására hogy maradjon Korintusban, mivel Istennek még sok népe van ott.
Nem egyszer hallottam, hogy őszinte prédikátorok előrehívják az embereket, és megfogadtatják velük, hogy minden áldott nap várni fogják Isten szavát. Sokan így beszélnek: „A bölcsesség beszédét várom az Úrtól". Ezek az emberek igazából azt szeretnék, ha Isten hozna döntést helyettük, mert szeretnék lerázni a felelősséget. Isten valóban szól, ahogy szólt a régiekhez is, de soha nem szólt azért, mert bárki ezt elvárta volna Tőle. Isten nem megrendelésre szól! Azok az emberek, akikhez Isten a bibliai időkben szólt, olyan emberek voltak, akik a maguk dolgát végezték. Bárki mondja is, hogy valamit tegyünk meg, személyesen mi vagyunk a felelősek a cselekedeteinkért. Azok, akik csak akkor hajlandók valamit tenni, ha közvetlen utasításokat kapnak Istentől, törvény alatt - de nem „a szabadság tökéletes törvénye" alatt - akarnak élni. Isten azt akarja, hogy felnőjünk, felnőtté váljunk Őbenne, és ne mennyei zsinórokon rángatott marionett-figurák legyünk.
A hívők gyakran feldúltan és nyugtalanul nézegetnek körül, hogy megcselekedték-e Isten akaratát, mintha Isten szép halkan minden reggel elrejtené lakásukban az aznapi teendők listáját, és most az a legelső feladatuk, hogy ezt megtalálják. Ez még nehezebb és elhordozhatatlanabb iga alá veti a hívőket, mint amit az írástudók gyakoroltak, hiszen ők legalább rá tudtak bökni egy-két igehelyre, amit szerintük Isten elrendelt. A miénknél nagyobb bölcsesség úgy jön hozzánk, mint szabad emberekhez, nem pedig sziklába vésett parancsolatként.
Egy nagy titok jelentetett ki számunkra. A bölcsesség végeredményben maga Krisztus, őbenne van „a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve". (Kol 2,3) Az 1 Korintus 1,23-24-ben Krisztus - és különösen „a megfeszített Krisztus" — úgy van ábrázolva, mint Isten bölcsessége. Az igazi „bölcsesség beszéde" tehát a Golgota hátterére épül, mert Krisztus „bölcsességül lett nékünk". (1Kor 1,31; Ef 1,8.17) Ha a különféle stresszhatások ide-oda rángatnak, anyagi vagy személyes előnyök megkísértenek bennünket, a bölcsesség beszéde a maga golgotai hátterével emlékeztetni fog bennünket a másfajta értékekre.
A Jakab 3,15-17 kijelenti, hogy van olyan bölcsesség, amely „érzéki, ördögi, részrehajló, képmutató", szemben a felülről való bölcsességgel amely „tiszta, békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal teljes" (az angol fordítás alapján). Krisztus megfeszítését az evilági bölcsesség rendelte el. A bölcsesség igazi szava képessé tesz bennünket arra, hogy fölvegyük a keresztet, és felfedezzük az Istenbe vetett hit által való élet örökkévaló dimenzióit. Ez soha nem azt jelenti, hogy részletesen kidolgozott tervet kapunk kézhez, de megkapjuk az akció alapvető irányelveit.
A bölcsesség nem zabla és gyeplő
A bölcsesség beszéde mindig gyakorlati. Nem a bölcsesség „ajándéka", hanem a bölcsesség egy szava. Az általános értelemben vett bölcsesség mindnyájunk által elérhető tulajdonság, ahogy a Jakab 1,5 beszél róla. Az Úrnak nem áll szándékában arra nézve utasítást adni, hogy mikor hegyezzük ki a ceruzánkat, vagy mit együnk uzsonnára. Jézus soha nem zablával és gyeplővel irányította tanítványait az útkanyarokban. A Krisztusban való szabadság felszabadítja követőit a törvény szerint való életvezetés alól, és Isten az életünk nagy területeit bízza szabad választásunkra és döntésünkre. Megáldja mindazt, amit az Ő nevében sikerül megcselekednünk.
Ezzel szemben nem egy beszámolót találunk a Szentírásban az Istentől jövő útmutatásokról. A bölcsesség beszéde rávezethet, hogy olyasmit tegyünk, ami máskülönben eszünkbe sem jutott volna. Sámuel például megmondta Saulnak, mit kell tennie ahhoz, hogy apja szamarait megtalálja. Az Apostolok Cselekedeteinek könyvét végigkísérik a bölcsesség beszédének megnyilvánulásai. Pál figyelmeztette a hajó kapitányát, hogy ne hagyja a legénységet elmenekülni. Anániást Isten küldte Saulhoz, hogy betekintést adjon neki a jövőjébe. Jakabnak is bölcs szó adatott a szájába, mikor azon a fontos jeruzsálemi konferencián elnökölt, ahol a pogányoknak a zsidó szabályokhoz való viszonyulása kemény diónak bizonyult. Pálnak a bölcsesség beszéde hozta tudomására hogy maradjon Korintusban, mivel Istennek még sok népe van ott.
Nem egyszer hallottam, hogy őszinte prédikátorok előrehívják az embereket, és megfogadtatják velük, hogy minden áldott nap várni fogják Isten szavát. Sokan így beszélnek: „A bölcsesség beszédét várom az Úrtól". Ezek az emberek igazából azt szeretnék, ha Isten hozna döntést helyettük, mert szeretnék lerázni a felelősséget. Isten valóban szól, ahogy szólt a régiekhez is, de soha nem szólt azért, mert bárki ezt elvárta volna Tőle. Isten nem megrendelésre szól! Azok az emberek, akikhez Isten a bibliai időkben szólt, olyan emberek voltak, akik a maguk dolgát végezték. Bárki mondja is, hogy valamit tegyünk meg, személyesen mi vagyunk a felelősek a cselekedeteinkért. Azok, akik csak akkor hajlandók valamit tenni, ha közvetlen utasításokat kapnak Istentől, törvény alatt - de nem „a szabadság tökéletes törvénye" alatt - akarnak élni. Isten azt akarja, hogy felnőjünk, felnőtté váljunk Őbenne, és ne mennyei zsinórokon rángatott marionett-figurák legyünk.
A hívők gyakran feldúltan és nyugtalanul nézegetnek körül, hogy megcselekedték-e Isten akaratát, mintha Isten szép halkan minden reggel elrejtené lakásukban az aznapi teendők listáját, és most az a legelső feladatuk, hogy ezt megtalálják. Ez még nehezebb és elhordozhatatlanabb iga alá veti a hívőket, mint amit az írástudók gyakoroltak, hiszen ők legalább rá tudtak bökni egy-két igehelyre, amit szerintük Isten elrendelt. A miénknél nagyobb bölcsesség úgy jön hozzánk, mint szabad emberekhez, nem pedig sziklába vésett parancsolatként.
Zsoltárok Könyve 5.
1. A karmesternek, a Nechílótra. Zsoltár Dávidtól.
2. Szavaimra figyelj, Örökkévaló, ügyelj elmélkedésemre.
3. Figyelmezz fohászom szavára, királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom.
4. Örökkévaló, reggel halljad szavamat, reggel folyamodom hozzád és reménykedem.
5. Mert nem gonoszságot kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad, a ki rossz.
6. Nem állhatnak meg kevélykedők szemeid előtt, gyűlölöd mind a jogtalanság cselekvőit.
7. Elveszíted a hazugság beszélőit, vérontás és csalás emberét útálja az Örökkévaló.
8. De én szereteted bőségében bemegyek házadba, leborulok szent templomod felé a te félelmedben.
9. Örökkévaló, vezess engem igazságodban meglesőim miatt, tedd egyenessé előttem utadat!
10. Mert nincs szájukban, a mi őszinte, belsőjük veszedelem; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik.
11. Bűnhődtesd őket, Isten, essenek el az ő tanácsaik miatt; bűntetteik sokasága miatt taszítsd el őket, mert engedetlenkedtek irántad.
12. S örülnek majd mind a benned menedéket keresők, örökké ujjonganak, megoltalmazod őket és vigadnak benned, a kik nevedet szeretik.
13. Mert te megáldod az igazat; Örökkévaló, kegyeddel, mintegy paizszsal, környezed.
2. Szavaimra figyelj, Örökkévaló, ügyelj elmélkedésemre.
3. Figyelmezz fohászom szavára, királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom.
4. Örökkévaló, reggel halljad szavamat, reggel folyamodom hozzád és reménykedem.
5. Mert nem gonoszságot kedvelő Isten vagy, nem időzhet nálad, a ki rossz.
6. Nem állhatnak meg kevélykedők szemeid előtt, gyűlölöd mind a jogtalanság cselekvőit.
7. Elveszíted a hazugság beszélőit, vérontás és csalás emberét útálja az Örökkévaló.
8. De én szereteted bőségében bemegyek házadba, leborulok szent templomod felé a te félelmedben.
9. Örökkévaló, vezess engem igazságodban meglesőim miatt, tedd egyenessé előttem utadat!
10. Mert nincs szájukban, a mi őszinte, belsőjük veszedelem; nyitott sír a torkuk, nyelvüket simává teszik.
11. Bűnhődtesd őket, Isten, essenek el az ő tanácsaik miatt; bűntetteik sokasága miatt taszítsd el őket, mert engedetlenkedtek irántad.
12. S örülnek majd mind a benned menedéket keresők, örökké ujjonganak, megoltalmazod őket és vigadnak benned, a kik nevedet szeretik.
13. Mert te megáldod az igazat; Örökkévaló, kegyeddel, mintegy paizszsal, környezed.
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 22., péntek
Igegyűjtemény - Próféciák 5. /Mózes 5. könyve/
V. Mózes 4:25-31.
25. Ha nemzesz majd fiakat és unokákat és rég laktok már az országban és megromoltok és csináltok faragott képet, bárminek alakját és teszitek azt, ami rossz az Örökkévaló, a te Istened szemeiben, hogy megharagítsátok; 26. tanukul hívom ellenetek ma az eget és a földet, hogy el fogtok veszni hamar az országból, ahova átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok; nem fogtok rajta hosszú ideig élni, hanem el fogtok pusztulni. 27. És elszór az Örökkévaló benneteket a népek közé és csekély számmal fogtok megmaradni a nemzetek között, ahova elvezet az Örökkévaló benneteket. 28. Ott szolgálhattok majd isteneket, ember kezének művét, fát és követ, melyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak. 29. Onnan majd keresitek az Örökkévalót a te Istenedet és meg is találod, ha keresed egész szíveddel és egész lelkeddel. 30.Szorultságodban, amikor majd érnek téged mind e dolgok a késő jövőben, akkor megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és hallgatsz a szavára. 31. Mert irgalmas Isten az Örökkévaló a te Istened, nem enged ellankadnod és nem ront meg téged, nem felejti el őseid szövetségét, melyre megesküdött nekik.
15. És lesz, ha nem hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd és megtedd mind a parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok, akkor rádjönnek mind ez átkok és elérnek téged. 16. Átkozott lesz a városban és átkozott lesz a mezőn. 17. Átkozott lesz kosarad és teknőd. 18. Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse, barmaid fajzása és juhaid szaporodása. 19. Átkozott lesz jöttödben és átkozott lesz mentedben. 20. Az Örökkévaló rád bocsátja az átkot, a zavart és a romlást kezed minden szerzeményében, amit teszel míg el nem pusztulsz és míg el nem veszel gyorsan, cselekedeteid gonoszsága miatt; mivelhogy elhagytál engem. 21. Hozzád tapasztja az Örökkévaló a halálvészt, mígnem kipusztít téged a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad. 22. Megver téged az Örökkévaló sorvadással, lázzal, gyulladással, forrósággal, szárazsággal, aszállyal és sárgasággal; és üldöznek téged, míg el nem veszel. 23. És lesz eged, mely fejed fölött van, érccé és a föld, mely alattad van, vassá. 24. Adni fog az Örökkévaló országod esője gyanánt fövényt és port; az égből száll le rád, amíg el nem pusztulsz. 25. Teszi majd az Örökkévaló, hogy vereséget szenvedsz ellenségeid előtt, egy úton vonulsz ki ellene, de hét úton menekülsz előle; és iszonyatul leszel a föld minden birodalmainak.26. És lesz a te hullád eledele az ég minden madarának és a föld vadjának; és senki sem riasztja el. 27. Megver téged az Örökkévaló egyiptomi fekéllyel, kelésekkel; varral és rühvel, hogy nem gyógyulhatsz meg. 28. Megver téged az Örökkévaló őrültséggel, vaksággal és a szív bódultságával. 29. És tapogatni fogsz délben, amint tapogat a vak a sötétben és nem leszel szerencsés utaidon, hanem csak elnyomatott és kirabolt leszel minden időben és senki sem segít.30. Nőt eljegyzel magadnak és más férfi veszi el, házat építesz és nem laksz benne; szőlőt ültetsz és nem veszed hasznát. 31. Ökrödet levágják szemeid előtt és te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják előled és nem kerül vissza hozzád; juhaid átadatnak ellenségeidnek és nem lesz számodra segítő. 32. Fiaid és leányaid átadatnak más népnek, szemeid látják és epednek utánuk egésznap, de nem lesz hatalom kezedben. 33. Földed gyümölcsét és minden fáradozásodat megemészti oly nép, melyet nem ismertél és te csak nyomorgatott és eltiport leszel minden időben. 34. És megörülsz szemeid látványától, amit látsz. 35. Megver téged az Örökkévaló gonosz fekéllyel a térdeken és a combokon, hogy nem gyógyulhatsz meg, lábad talpától egész fejed tetejéig. 36. Elvezet az Örökkévaló téged és királyodat, akit magad fölé teszel, oly néphez, melyet nem ismertél, sem te, sem őseid; és ott szolgálsz majd más isteneket, fából és kőből. 37.És leszel rémületté, példázattá és gúnnyá mind a népek között, ahova elvezet téged az Örökkévaló. 38. Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset•takarítasz be, mert fölfalja a sáska. 39.Szőlőket ültetsz és megmunkálod, de bort nem iszol és nem gyűjtsz be, mert megeszi a féreg. 40.Olajfáid lesznek minden határodban, de olajjal nem kened magadat, mert lehull olajbogyód. 41.Fiúkat és leányokat nemzesz, de nem lesznek a tieid, mert elmennek a fogságba. 42. Minden fádat és földed gyümölcsét elpusztítja a bogár. 43. Az idegen, ki közepetted lesz, föléd kerül, följebb, följebb, te pedig leszállsz, alábbra, alábbra. 44. ő fog neked kölcsönözni, de te nem fogsz neki kölcsönözni; ő lesz fejjé, te pedig leszel farokká. 45. És rádjönnek mindez átkok, üldöznek téged és elérnek, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára; hogy megőrizd parancsolatait és törvényeit, melyeket neked parancsolt. 46. És rajtad lesznek jelül és csodául, meg magzatodon mindörökké. 47. Azért, mert nem szolgáltad az Örökkévalót, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindenben; bővelkedve, 48. szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket az Örökkévaló rád fog küldeni, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és mindennek hiányában; vasjármot tesz nyakadra, míg el nem pusztít téged. 49. Az Örökkévaló hoz rád egy népet a távolból, a föld végéről, mint mikor repül a sas, egy népet, melynek nem érted a nyelvét;50. egy kemény tekintetű népet; mely nem veszi tekintetbe az aggot és az ifjúnak nem kegyelmez. 51. Fölemészti barmod gyümölcsét és földed gyümölcsét, míg el nem pusztulsz, úgy, hogy nem hagy neked gabonát, mustot, olajat, sem barmod fajzásából és juhaid szaporodásából, míg el nem veszít téged. 52. És szorongat téged minden kapuidban, míg lesüllyednek magas és erős falaid, amelyekben te bízol, egész országodban; és szorongat téged minden kapuidban, egész országodban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked. 53. És megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és leányaid húsát, akiket ad neked az Örökkévaló, a te Istened, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged. 54. A leggyöngédebb férfi közötted és a nagyon kényes irigy szemmel néz az ő testvérére és feleségére, ki keblén van és gyermekei maradékára, mely megmarad neki, 55. hogy ne adjon egyiknek sem közülük gyermekei húsából, melyet eszik; mivelhogy nem hagytak meg neki semmit a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged minden kapuidban.
56. A leggyöngédebb nő közötted és a legkényesebb, aki nem kísérelte meg talpát a földre bocsátani kényeskedés és elpuhulásból, irigy szemmel néz férjére, ki keblén van, fiára és leányára, 57. és kisdedére, mely tőle származik és gyermekeire, kiket szül, mert megeszi őket, mindennek hiányában, titokban, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged kapuidban. 58. Ha nem őrzöd meg, hogy megtedd a tannak minden igéit, melyek a könyvben meg vannak írva, hogy féljed ezt a dicső és félelmetes Nevet: az Örökkévalót, a te Istenedet: 59. Akkor csodálatossá teszi az Örökkévaló a te csapásaidat és magzatod csapásait, nagy és tartós csapásokká, gonosz és tartós betegségekké. 60. És rádhozza Egyiptom minden betegségét, amelyektől féltél és hozzád tapadnak; 61. minden betegség is és minden csapás, mely nincs megírva a tan könyvében – rád hozza azokat az Örökkévaló, míg el nem pusztulsz. 62.És csekély számmal maradtok meg, ahelyett, hogy voltatok, mint az ég csillagai sokaságra nézve; mivelhogy nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára. 63. És lesz, amint örült az Örökkévaló rajtatok, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, úgy fog örvendezni az Örökkévaló rajtatok, hogy elveszítsen benneteket és elpusztítson benneteket; és ki fogtok tépetni a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad. 64. És elszór téged az Örökkévaló mind a népek közé a föld egyik szélétől a föld másik széléig és ott szolgálsz majd más isteneket, melyeket nem ismertél, sem te, sem őseid, fából és kőből. 65. De ama népek között sem fogsz megpihenni és nem lesz nyugvóhelye lábad talpának, mert ad neked ott az Örökkévaló rettegő szívet, epedő szemeket és csüggedő lelket. 66. És életed függőben lesz előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem fogsz bízni életedben. 67. Reggel azt mondod: Bárcsak este volna és este azt mondod: Bárcsak reggel volna! szíved rettegése miatt, amellyel rettegsz és szemeid látványa miatt, amit látsz. 68. És visszavisz téged az Örökkévaló hajókon Egyiptomba, azon az úton, melyről azt mondtam neked: nem fogod azt többé látni. És áruljátok magatokat ott ellenségeidnek szolgákul és szolgálókul, de nem lesz vevő.
IMIT fordítás használatával. Javasolt összevetni a Károli fordítással, a mélyebb elmélkedésre. John F. Walvoord tanulmánya alapján.
25. Ha nemzesz majd fiakat és unokákat és rég laktok már az országban és megromoltok és csináltok faragott képet, bárminek alakját és teszitek azt, ami rossz az Örökkévaló, a te Istened szemeiben, hogy megharagítsátok; 26. tanukul hívom ellenetek ma az eget és a földet, hogy el fogtok veszni hamar az országból, ahova átvonultok a Jordánon, hogy elfoglaljátok; nem fogtok rajta hosszú ideig élni, hanem el fogtok pusztulni. 27. És elszór az Örökkévaló benneteket a népek közé és csekély számmal fogtok megmaradni a nemzetek között, ahova elvezet az Örökkévaló benneteket. 28. Ott szolgálhattok majd isteneket, ember kezének művét, fát és követ, melyek nem látnak, nem hallanak, nem esznek és nem szagolnak. 29. Onnan majd keresitek az Örökkévalót a te Istenedet és meg is találod, ha keresed egész szíveddel és egész lelkeddel. 30.Szorultságodban, amikor majd érnek téged mind e dolgok a késő jövőben, akkor megtérsz az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez és hallgatsz a szavára. 31. Mert irgalmas Isten az Örökkévaló a te Istened, nem enged ellankadnod és nem ront meg téged, nem felejti el őseid szövetségét, melyre megesküdött nekik.
V. Mózes 18:15-19.
15. Prófétát közepedből, testvéreid közül, mint én vagyok, olyant támaszt majd neked az Örökkévaló, a te Istened, őrá hallgassatok. 16. Egészen úgy, amint kérted az Örökkévalótól, a te Istenedtől Chóreben a gyülekezés napján, mondván: Ne halljam tovább az Örökkévaló, az én Istenem hangját és ezt a nagy tüzet ne lássam többé, hogy meg ne haljak. 17. És az Örökkévaló mondta nekem: Jól mondták, amit mondtak. 18. Prófétát támasztok majd nekik testvéreid közül, olyant, mint te, és adom szavaimat szájába, hogy elmondja nekik mindazt, amit parancsolok neki. 19. És lesz, a férfiú, aki nem hallgat szavaimra, melyeket nevemben fog elmondani, én fogom számon kérni attól.
V. Mózes 28.
1. És lesz, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd és megtedd mind a parancsolatait, melyeket én ma neked parancsolok, akkor tesz téged az Örökkévaló, a te Istened legmagasabbá mind a népek fölé. 2. És rádszállnak mindeme áldások és elérnek téged, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára. 3. Áldott lesz a városban és áldott lesz a mezőn.4. Áldott lesz méhed gyümölcse, földed gyümölcse és barmod gyümölcse: marháid fajzása és juhaid szaporodása. 5. Áldott lesz kosarad és teknőd. 6. Áldott lesz jöttödben és áldott lesz mentedben. 7. Az Örökkévaló teszi majd, hogy ellenségeid, kik ellened támadnak, vereséget szenvedjenek előtted; egy úton vonulnak ki ellened, de hét úton menekülnek majd előled. 8. És az Örökkévaló hozzád parancsolja az áldást, éléstáraidba és kezed minden szerzeményébe, és megáld téged az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked. 9. Föltámaszt téged az Örökkévaló magának szent népévé, amint megesküdött neked, ha megőrzöd az Örökkévaló, a te Istened parancsolatait és jársz az ő útjain. 10. És látják a föld minden népei, hogy az Örökkévaló nevével neveztetsz és félnek majd tőled. 11. És bővelkedővé tesz téged az Örökkévaló javadra, méhed gyümölcsében, barmod gyümölcsében és földed gyümölcsében, a földön, melyről megesküdött az Örökkévaló őseidnek, hogy neked adja. 12. Megnyitja az Örökkévaló számodra jó kincstárát, az eget, hogy megadja országod esőjét a maga idejében és megáldja kezed minden munkáját; és te kölcsönzöl majd sok népnek, de te nem veszel kölcsön. 13. És tesz téged az Örökkévaló fejnek és nem faroknak, és mindig felül fogsz lenni és nem leszel alant, ha hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened parancsaira, melyeket én ma neked parancsolok, hogy megőrizd és megtedd. 14. De el ne térj mindamaz igéktől, melyeket én ma nektek parancsolok, se jobbra, se balra, hogy járnál más istenek után, azokat szolgálván.15. És lesz, ha nem hallgatsz az Örökkévaló, a te Istened szavára, hogy megőrizd és megtedd mind a parancsolatait és törvényeit, melyeket én ma neked parancsolok, akkor rádjönnek mind ez átkok és elérnek téged. 16. Átkozott lesz a városban és átkozott lesz a mezőn. 17. Átkozott lesz kosarad és teknőd. 18. Átkozott lesz méhed gyümölcse és földed gyümölcse, barmaid fajzása és juhaid szaporodása. 19. Átkozott lesz jöttödben és átkozott lesz mentedben. 20. Az Örökkévaló rád bocsátja az átkot, a zavart és a romlást kezed minden szerzeményében, amit teszel míg el nem pusztulsz és míg el nem veszel gyorsan, cselekedeteid gonoszsága miatt; mivelhogy elhagytál engem. 21. Hozzád tapasztja az Örökkévaló a halálvészt, mígnem kipusztít téged a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad. 22. Megver téged az Örökkévaló sorvadással, lázzal, gyulladással, forrósággal, szárazsággal, aszállyal és sárgasággal; és üldöznek téged, míg el nem veszel. 23. És lesz eged, mely fejed fölött van, érccé és a föld, mely alattad van, vassá. 24. Adni fog az Örökkévaló országod esője gyanánt fövényt és port; az égből száll le rád, amíg el nem pusztulsz. 25. Teszi majd az Örökkévaló, hogy vereséget szenvedsz ellenségeid előtt, egy úton vonulsz ki ellene, de hét úton menekülsz előle; és iszonyatul leszel a föld minden birodalmainak.26. És lesz a te hullád eledele az ég minden madarának és a föld vadjának; és senki sem riasztja el. 27. Megver téged az Örökkévaló egyiptomi fekéllyel, kelésekkel; varral és rühvel, hogy nem gyógyulhatsz meg. 28. Megver téged az Örökkévaló őrültséggel, vaksággal és a szív bódultságával. 29. És tapogatni fogsz délben, amint tapogat a vak a sötétben és nem leszel szerencsés utaidon, hanem csak elnyomatott és kirabolt leszel minden időben és senki sem segít.30. Nőt eljegyzel magadnak és más férfi veszi el, házat építesz és nem laksz benne; szőlőt ültetsz és nem veszed hasznát. 31. Ökrödet levágják szemeid előtt és te nem eszel belőle, szamaradat elrabolják előled és nem kerül vissza hozzád; juhaid átadatnak ellenségeidnek és nem lesz számodra segítő. 32. Fiaid és leányaid átadatnak más népnek, szemeid látják és epednek utánuk egésznap, de nem lesz hatalom kezedben. 33. Földed gyümölcsét és minden fáradozásodat megemészti oly nép, melyet nem ismertél és te csak nyomorgatott és eltiport leszel minden időben. 34. És megörülsz szemeid látványától, amit látsz. 35. Megver téged az Örökkévaló gonosz fekéllyel a térdeken és a combokon, hogy nem gyógyulhatsz meg, lábad talpától egész fejed tetejéig. 36. Elvezet az Örökkévaló téged és királyodat, akit magad fölé teszel, oly néphez, melyet nem ismertél, sem te, sem őseid; és ott szolgálsz majd más isteneket, fából és kőből. 37.És leszel rémületté, példázattá és gúnnyá mind a népek között, ahova elvezet téged az Örökkévaló. 38. Sok magot viszel ki a mezőre, de keveset•takarítasz be, mert fölfalja a sáska. 39.Szőlőket ültetsz és megmunkálod, de bort nem iszol és nem gyűjtsz be, mert megeszi a féreg. 40.Olajfáid lesznek minden határodban, de olajjal nem kened magadat, mert lehull olajbogyód. 41.Fiúkat és leányokat nemzesz, de nem lesznek a tieid, mert elmennek a fogságba. 42. Minden fádat és földed gyümölcsét elpusztítja a bogár. 43. Az idegen, ki közepetted lesz, föléd kerül, följebb, följebb, te pedig leszállsz, alábbra, alábbra. 44. ő fog neked kölcsönözni, de te nem fogsz neki kölcsönözni; ő lesz fejjé, te pedig leszel farokká. 45. És rádjönnek mindez átkok, üldöznek téged és elérnek, míg el nem pusztulsz, mert nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára; hogy megőrizd parancsolatait és törvényeit, melyeket neked parancsolt. 46. És rajtad lesznek jelül és csodául, meg magzatodon mindörökké. 47. Azért, mert nem szolgáltad az Örökkévalót, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindenben; bővelkedve, 48. szolgálsz majd ellenségeidnek, akiket az Örökkévaló rád fog küldeni, éhségben, szomjúságban, mezítelenségben és mindennek hiányában; vasjármot tesz nyakadra, míg el nem pusztít téged. 49. Az Örökkévaló hoz rád egy népet a távolból, a föld végéről, mint mikor repül a sas, egy népet, melynek nem érted a nyelvét;50. egy kemény tekintetű népet; mely nem veszi tekintetbe az aggot és az ifjúnak nem kegyelmez. 51. Fölemészti barmod gyümölcsét és földed gyümölcsét, míg el nem pusztulsz, úgy, hogy nem hagy neked gabonát, mustot, olajat, sem barmod fajzásából és juhaid szaporodásából, míg el nem veszít téged. 52. És szorongat téged minden kapuidban, míg lesüllyednek magas és erős falaid, amelyekben te bízol, egész országodban; és szorongat téged minden kapuidban, egész országodban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked. 53. És megeszed méhed gyümölcsét, fiaid és leányaid húsát, akiket ad neked az Örökkévaló, a te Istened, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged. 54. A leggyöngédebb férfi közötted és a nagyon kényes irigy szemmel néz az ő testvérére és feleségére, ki keblén van és gyermekei maradékára, mely megmarad neki, 55. hogy ne adjon egyiknek sem közülük gyermekei húsából, melyet eszik; mivelhogy nem hagytak meg neki semmit a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged minden kapuidban.
56. A leggyöngédebb nő közötted és a legkényesebb, aki nem kísérelte meg talpát a földre bocsátani kényeskedés és elpuhulásból, irigy szemmel néz férjére, ki keblén van, fiára és leányára, 57. és kisdedére, mely tőle származik és gyermekeire, kiket szül, mert megeszi őket, mindennek hiányában, titokban, a megszállásban és szorultságban, mellyel szorongat téged ellenséged kapuidban. 58. Ha nem őrzöd meg, hogy megtedd a tannak minden igéit, melyek a könyvben meg vannak írva, hogy féljed ezt a dicső és félelmetes Nevet: az Örökkévalót, a te Istenedet: 59. Akkor csodálatossá teszi az Örökkévaló a te csapásaidat és magzatod csapásait, nagy és tartós csapásokká, gonosz és tartós betegségekké. 60. És rádhozza Egyiptom minden betegségét, amelyektől féltél és hozzád tapadnak; 61. minden betegség is és minden csapás, mely nincs megírva a tan könyvében – rád hozza azokat az Örökkévaló, míg el nem pusztulsz. 62.És csekély számmal maradtok meg, ahelyett, hogy voltatok, mint az ég csillagai sokaságra nézve; mivelhogy nem hallgattál az Örökkévaló, a te Istened szavára. 63. És lesz, amint örült az Örökkévaló rajtatok, hogy jót tegyen veletek és megsokasítson benneteket, úgy fog örvendezni az Örökkévaló rajtatok, hogy elveszítsen benneteket és elpusztítson benneteket; és ki fogtok tépetni a földről, ahova te bemész, hogy elfoglaljad. 64. És elszór téged az Örökkévaló mind a népek közé a föld egyik szélétől a föld másik széléig és ott szolgálsz majd más isteneket, melyeket nem ismertél, sem te, sem őseid, fából és kőből. 65. De ama népek között sem fogsz megpihenni és nem lesz nyugvóhelye lábad talpának, mert ad neked ott az Örökkévaló rettegő szívet, epedő szemeket és csüggedő lelket. 66. És életed függőben lesz előtted, rettegni fogsz éjjel-nappal és nem fogsz bízni életedben. 67. Reggel azt mondod: Bárcsak este volna és este azt mondod: Bárcsak reggel volna! szíved rettegése miatt, amellyel rettegsz és szemeid látványa miatt, amit látsz. 68. És visszavisz téged az Örökkévaló hajókon Egyiptomba, azon az úton, melyről azt mondtam neked: nem fogod azt többé látni. És áruljátok magatokat ott ellenségeidnek szolgákul és szolgálókul, de nem lesz vevő.
IMIT fordítás használatával. Javasolt összevetni a Károli fordítással, a mélyebb elmélkedésre. John F. Walvoord tanulmánya alapján.
Joyce Meyer - Kegyelmed éltet - Természetfölötti jóakarat 11.
Isten jóindulatának személyes megtapasztalása
Amint elkezdesz Isten jóindulatában járni, fantasztikus dolgokat tapasztalhatsz meg mindennapi életedben. Saját életemből vett példával szeretném ezt illusztrálni, bár sokat dilemmáztam, vajon megoszthatom-e veletek ezt a tapasztalatot anélkül, nagyképűnek vagy felfuvalkodottnak tűnnék. Aztán alapos mérlegelés után úgy döntöttem, el kell mondanom, hiszen nagyszerű példája annak, milyen áldást jelent, ha az Urat követjük, az Ő kedvességében járunk.
Egy napon a barátnőmmel elhatároztuk, hogy bevásárló körútra megyünk. Aznap reggel korán keltem, hogy tudjak időt tölteni az Úrral, ami nagyszerűen sikerült, erősen éreztem a jelenlétét. Ahogy kiléptem a házból, nem vettem észre semmi változást magamon, de valószínűleg valami volt velem, ezt éreztem egész nap az emberek reakcióiból.
Ha betöltekezünk az Úr jelenlétével, fizikálisan nem látható változás, csak spirituálisan érezhető. Az emberek valami miatt szeretnek a közelünkben lenni, anélkül, hogy meg tudnák magyarázni, miért. Valahogy úgy érzik, valamit tenniük kell értünk, valami rejtélyes okból a kedvünkben akarnak járni.
Ezért szoktam mondani, ha engedelmesek és alázatosak vagyunk, az Úr kedvessége ragyog rajtunk.
Általában én szoktam vezetni, de azon a reggelen megkértem a barátnőmet, ő üljön a volán mögé, mert még szerettem volna egy kicsit az Úrral maradni. A következő háromnegyed órában, míg elértünk a bevásárlóközpontba, csendben ültem a kocsiban, olvastam a Bibliát és az Úr jelenlétében sütkéreztem.
Amikor kiszálltunk az autóból, és bementünk a bevásárlóközpontba, egy hölgy jött oda hozzám: „ Jaj, Joyce, de örülök, hogy látom, néha el szoktam menni az istentiszteleteire”, majd hozzátette: „Milyen gyönyörű ma! Egyszerűen nem találok szavakat!”. Semmi értelmeset nem tudtam kinyögni, csak megköszöntem a kedvességét, és közben hálát adtam az Úrnak mindezért. De ez még csak a kezdet volt.
Azt már megszoktam, hogy az emberek felismernek az utcán, és odajönnek hozzám, de ez a nap mindent felülmúlt. Bár a bevásárlóközpont elég távol van attól a helytől, ahol az istentiszteleteket tartom, úgy tűnt, aznap mindenkinek oda kellett jönnie hozzám, elmondani, milyen nagyszerűen nézek ki, milyen fiatalos vagyok, hogy ragyogok. Egy hölgy a cipőboltban odáig ment, hogy azt mondta, biztosan plasztikai műtéten voltam, mert arcom sokkal fiatalosabb, mint mikor utoljára látott.
Már kezdett nagyon viccesnek tűnni a helyzet. De még nem volt vége, így ment egész idő alatt, míg vásároltunk. Tudtam, hogy ebben az Úr keze van. Tudtam, hogy mindez azért történik, mert az ő fénye tükröződik az arcomon. Tudtam, hogy én nem tettem semmit, Mózeshez hasonlóan az Úr dicsősége sugárzott rólam, miután az Ő jelenlétében voltam. Ragyogott az arcom, magamhoz vonzottam az embereket, persze nem a saját magam, hanem az Úr dicsősége miatt.
Ha már te is tapasztaltál hasonló dolgot, ha az emberek valami megmagyarázhatatlan ok miatt a kedvedben szeretnének járni, ez azért van, mert az Úr jóindulata ragyog rajtad. Az emberek lehet, hogy rájöttek, lehet, hogy nem, hogy Isten volt az, akit benned megláttak, de az eredményen ez mit sem változtat.
Ha ez történik velünk, adjunk hálát Istennek és dicsőítsük Őt.
Amint elkezdesz Isten jóindulatában járni, fantasztikus dolgokat tapasztalhatsz meg mindennapi életedben. Saját életemből vett példával szeretném ezt illusztrálni, bár sokat dilemmáztam, vajon megoszthatom-e veletek ezt a tapasztalatot anélkül, nagyképűnek vagy felfuvalkodottnak tűnnék. Aztán alapos mérlegelés után úgy döntöttem, el kell mondanom, hiszen nagyszerű példája annak, milyen áldást jelent, ha az Urat követjük, az Ő kedvességében járunk.
Egy napon a barátnőmmel elhatároztuk, hogy bevásárló körútra megyünk. Aznap reggel korán keltem, hogy tudjak időt tölteni az Úrral, ami nagyszerűen sikerült, erősen éreztem a jelenlétét. Ahogy kiléptem a házból, nem vettem észre semmi változást magamon, de valószínűleg valami volt velem, ezt éreztem egész nap az emberek reakcióiból.
Ha betöltekezünk az Úr jelenlétével, fizikálisan nem látható változás, csak spirituálisan érezhető. Az emberek valami miatt szeretnek a közelünkben lenni, anélkül, hogy meg tudnák magyarázni, miért. Valahogy úgy érzik, valamit tenniük kell értünk, valami rejtélyes okból a kedvünkben akarnak járni.
Ezért szoktam mondani, ha engedelmesek és alázatosak vagyunk, az Úr kedvessége ragyog rajtunk.
Általában én szoktam vezetni, de azon a reggelen megkértem a barátnőmet, ő üljön a volán mögé, mert még szerettem volna egy kicsit az Úrral maradni. A következő háromnegyed órában, míg elértünk a bevásárlóközpontba, csendben ültem a kocsiban, olvastam a Bibliát és az Úr jelenlétében sütkéreztem.
Amikor kiszálltunk az autóból, és bementünk a bevásárlóközpontba, egy hölgy jött oda hozzám: „ Jaj, Joyce, de örülök, hogy látom, néha el szoktam menni az istentiszteleteire”, majd hozzátette: „Milyen gyönyörű ma! Egyszerűen nem találok szavakat!”. Semmi értelmeset nem tudtam kinyögni, csak megköszöntem a kedvességét, és közben hálát adtam az Úrnak mindezért. De ez még csak a kezdet volt.
Azt már megszoktam, hogy az emberek felismernek az utcán, és odajönnek hozzám, de ez a nap mindent felülmúlt. Bár a bevásárlóközpont elég távol van attól a helytől, ahol az istentiszteleteket tartom, úgy tűnt, aznap mindenkinek oda kellett jönnie hozzám, elmondani, milyen nagyszerűen nézek ki, milyen fiatalos vagyok, hogy ragyogok. Egy hölgy a cipőboltban odáig ment, hogy azt mondta, biztosan plasztikai műtéten voltam, mert arcom sokkal fiatalosabb, mint mikor utoljára látott.
Már kezdett nagyon viccesnek tűnni a helyzet. De még nem volt vége, így ment egész idő alatt, míg vásároltunk. Tudtam, hogy ebben az Úr keze van. Tudtam, hogy mindez azért történik, mert az ő fénye tükröződik az arcomon. Tudtam, hogy én nem tettem semmit, Mózeshez hasonlóan az Úr dicsősége sugárzott rólam, miután az Ő jelenlétében voltam. Ragyogott az arcom, magamhoz vonzottam az embereket, persze nem a saját magam, hanem az Úr dicsősége miatt.
Ha már te is tapasztaltál hasonló dolgot, ha az emberek valami megmagyarázhatatlan ok miatt a kedvedben szeretnének járni, ez azért van, mert az Úr jóindulata ragyog rajtad. Az emberek lehet, hogy rájöttek, lehet, hogy nem, hogy Isten volt az, akit benned megláttak, de az eredményen ez mit sem változtat.
Ha ez történik velünk, adjunk hálát Istennek és dicsőítsük Őt.
Fordította: Berényi Irén
Ruff Tibor - A szolgálatba lépés útja
Lk. 16, 10-12: Aki hű a kevesen, a sokon is hű az; és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az. Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset? És ha a másén hívek nem voltatok, ki adja oda néktek ami a tiétek?”
Három fogalompárról beszél itt Lukács: kevesen/sokon, hamis/igaz, másé/saját. Jézus azt mondja, hogy aki kevesen hű, az sokon is hű, aki kevesen hamis, az sokon is hamis, és aki a másén hű, az a sajátján is hű. Ezen a teszten mindenkinek keresztül kell mennie. Aki ezen átmegy, Jézus Krisztus akkor bízza rá a sokat, az igazit, és a sajátot! Ezt meg lehet figyelni a Bibliában végig. Meg kell próbálni a hűséget ezen a három lépésen! És fontos, hogy a hűségnek hosszasan kell működnie, évekig! A hűség örökre szól! Vagyis: benne maradok a szövetségi viszonyban akkor is, ha az már nem élvezetes számomra, vagy ha hátrányom származik belőle!
Három fogalompárról beszél itt Lukács: kevesen/sokon, hamis/igaz, másé/saját. Jézus azt mondja, hogy aki kevesen hű, az sokon is hű, aki kevesen hamis, az sokon is hamis, és aki a másén hű, az a sajátján is hű. Ezen a teszten mindenkinek keresztül kell mennie. Aki ezen átmegy, Jézus Krisztus akkor bízza rá a sokat, az igazit, és a sajátot! Ezt meg lehet figyelni a Bibliában végig. Meg kell próbálni a hűséget ezen a három lépésen! És fontos, hogy a hűségnek hosszasan kell működnie, évekig! A hűség örökre szól! Vagyis: benne maradok a szövetségi viszonyban akkor is, ha az már nem élvezetes számomra, vagy ha hátrányom származik belőle!
A biblia azt írja, hogy a kipróbáltak kapják meg az igazi szolgálatukat. (Fil. 2:22; 2 Korintusi 10:18). Kipróbáltnak kell lenni egy szolgálótestvérnek, hogy nem foglalkozik a maga hasznával, nem érdekli a népszerűség, nem azért szolgál, szeressék, tiszteljék, felnézzenek rá.
Ján. 10, 11-18. A béres nem akarja bántani a juhokat, ellopni sem akarja őket, de ha bármilyen veszély keletkezik, ha a juhokra életveszélyes fenyegetés támad, (pl. szellemi) akkor a béres kiszáll a buliból, és elmenekül. Ennek a motivációnak vannak gyökerei. Röviden: A béres: alkalmazott, fizetésért foglalkoztatják (nemcsak anyagi jellegű haszonról beszélhetünk. Van pl. hírnév, hatalom (emberek fölötti uralom), tisztelet/elismerés/szeretet elnyerése. Ezek mind motiválhatják még a bérest. Ha egy ember szeretet-hiányos, ha szeretet-éhsége van, az ilyen embert motiválhatja pl. a tisztelet, szeretet elnyerése). Nem tulajdonosa a juhainak, nem is szívügye a rábízott juhnyáj. Nem önzetlenül végzi ezt a tevékenységet.
Bízd magad Jézus Krisztusra, hogy mikor mondja neked, hogy „megkaphatod a sokat, az igazit, és a sajátodat!” Legyetek hűségesek és krisztusi módon szolgáljátok az Urat és az egyházat!
Ján. 10, 11-18. A béres nem akarja bántani a juhokat, ellopni sem akarja őket, de ha bármilyen veszély keletkezik, ha a juhokra életveszélyes fenyegetés támad, (pl. szellemi) akkor a béres kiszáll a buliból, és elmenekül. Ennek a motivációnak vannak gyökerei. Röviden: A béres: alkalmazott, fizetésért foglalkoztatják (nemcsak anyagi jellegű haszonról beszélhetünk. Van pl. hírnév, hatalom (emberek fölötti uralom), tisztelet/elismerés/szeretet elnyerése. Ezek mind motiválhatják még a bérest. Ha egy ember szeretet-hiányos, ha szeretet-éhsége van, az ilyen embert motiválhatja pl. a tisztelet, szeretet elnyerése). Nem tulajdonosa a juhainak, nem is szívügye a rábízott juhnyáj. Nem önzetlenül végzi ezt a tevékenységet.
Bízd magad Jézus Krisztusra, hogy mikor mondja neked, hogy „megkaphatod a sokat, az igazit, és a sajátodat!” Legyetek hűségesek és krisztusi módon szolgáljátok az Urat és az egyházat!
Zsoltárok Könyve 4.
1. A karmesternek, hárfajátékon. Zsoltár Dávidtól.
2. Mikor fölkiáltok:, hallgass meg, igazságom Istene; a szorúltságban tág tért adtál nekem, kegyelmezz nekem és halljad imádságomat!
3. Emberfiak, meddig legyen becsületem becsmérléssé, szeretitek a hiábavalóságot, keresitek a hazugságot? Széla.
4. Tudjátok hát meg, hogy az Örökkévaló megkülönböztette az ő jámborát, az Örökkévaló hallja, mikor fölkiáltok hozzá.
5. Reszkessetek és ne vétkezzetek; szóljatok szívetekben fekvőkelyeteken s csillapodjatok! Széla.
6. Áldozzatok igaz áldozatokat, s bizzatok az Örökkévalóban!
7. Sokan mondják: ki láttat velünk jót; emeld felénk arczod világosságát, Örökkévaló!
8. Örömet adtál szívembe, inkább mint mikor gabonájuk és mustjok megsokasodnak.
9. Békében egyaránt lefekszem és alszom; mert te, Örökkévaló, magánosságban bizton lakoztatsz engemet.
2. Mikor fölkiáltok:, hallgass meg, igazságom Istene; a szorúltságban tág tért adtál nekem, kegyelmezz nekem és halljad imádságomat!
3. Emberfiak, meddig legyen becsületem becsmérléssé, szeretitek a hiábavalóságot, keresitek a hazugságot? Széla.
4. Tudjátok hát meg, hogy az Örökkévaló megkülönböztette az ő jámborát, az Örökkévaló hallja, mikor fölkiáltok hozzá.
5. Reszkessetek és ne vétkezzetek; szóljatok szívetekben fekvőkelyeteken s csillapodjatok! Széla.
6. Áldozzatok igaz áldozatokat, s bizzatok az Örökkévalóban!
7. Sokan mondják: ki láttat velünk jót; emeld felénk arczod világosságát, Örökkévaló!
8. Örömet adtál szívembe, inkább mint mikor gabonájuk és mustjok megsokasodnak.
9. Békében egyaránt lefekszem és alszom; mert te, Örökkévaló, magánosságban bizton lakoztatsz engemet.
IMIT fordítás (Az IMIT Bibliát, 1898-1907 között jelentette meg az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat. Zsidó rabbik által fordított Ószövetség magyarul.)
2016. április 21., csütörtök
Könyvajánló: DANIEL KOLENDA - JÖJJÖN EL A KIRÁLYSÁGOD!
Részlet a könyvből:
"Sajnos sok ember úgy gondol az imára, mint puszta vallásos gyakorlatra, amely Isten beszélgetési szükségletét elégíti ki. Valamiféle vallásos kötelesség, olyasmi, mint mondjuk egy számla befizetése. Amikor imádkoznak, jobban érzik magukat. Amikor nem imádkoznak, lelkiismeret-furdalásuk van. Mintha azt hinnék, Isten stopperral méri az imára szentelt idejüket, mint ahogy a munkahelyeken a bér kalkulációjához mérik a munkaidőt.
A Máté 17-ben azt olvassuk, hogy egy embernek volt egy gonosz démontól megszállott fia. Az ember Jézus tanítványaitól kért segítséget, de ők nem voltak képesek kiűzni a gonosz szellemeket. Megkérdezték Jézust, mi volt a sikertelenségük oka. Ő így felelt: „A ti kicsinyhitűségetek miatt.”
Ennek a kijelentésnek az egyszerűségét és világosságát gyakran beárnyékolja a Jézus szájából ezt követően hallott szavak feletti értetlenség: „Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által” (21. vers).
Első pillantásra úgy tűnhet, a beszámoló fókuszában a démon áll, ám ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy a történet igazi főszereplője nem a démon, hanem a hitetlenség szelleme. A tanítványokat a fiúban lakó szellem érdekelte, ám Jézus a tanítványaiban lakó hitetlenség miatt aggódott. A tanítványok kérdése a gonosz szellemek kiűzésére vonatkozott, Jézus válasza azonban a kétségeket űzte el, méghozzá azért, mert Jézus tudta, hogy ha a hitetlenség eltávozik, a démonok kiűzése már semmiség.
Van úgy, hogy hosszan kell imádkoznunk és sok napon át böjtölnünk, mire a győzelmet elnyerjük, ám ez nem azért van, mert kéréseinkkel sikerült Istent valaminek a megtételére rákényszerítenünk, szavaink számosságával a karját irányítanunk. Nem is azért, mert szellemi bankszámlánkon már elegendő imádságban töltött óra gyűlt össze, így megszolgáltuk a választ.
Meglehet, sok böjt és ima kell ahhoz és ezeknek nagy a haszna abban, hogy saját makacs testi természetünk fölött győzelmet arassunk, és kiűzzük a hitetlenség szellemét, amely meggátolja Isten hatalmának átáramlását rajtunk.
Ez a fajta hitetlenség az, ami „csak imádságra és böjtölésre” távozik el. Akárhogyan is nézzük, az erőteljes ima kulcsa a hit. Ebben a történetben Jézus ezt húzta alá."
A Máté 17-ben azt olvassuk, hogy egy embernek volt egy gonosz démontól megszállott fia. Az ember Jézus tanítványaitól kért segítséget, de ők nem voltak képesek kiűzni a gonosz szellemeket. Megkérdezték Jézust, mi volt a sikertelenségük oka. Ő így felelt: „A ti kicsinyhitűségetek miatt.”
Ennek a kijelentésnek az egyszerűségét és világosságát gyakran beárnyékolja a Jézus szájából ezt követően hallott szavak feletti értetlenség: „Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által” (21. vers).
Első pillantásra úgy tűnhet, a beszámoló fókuszában a démon áll, ám ha közelebbről megnézzük, kiderül, hogy a történet igazi főszereplője nem a démon, hanem a hitetlenség szelleme. A tanítványokat a fiúban lakó szellem érdekelte, ám Jézus a tanítványaiban lakó hitetlenség miatt aggódott. A tanítványok kérdése a gonosz szellemek kiűzésére vonatkozott, Jézus válasza azonban a kétségeket űzte el, méghozzá azért, mert Jézus tudta, hogy ha a hitetlenség eltávozik, a démonok kiűzése már semmiség.
Van úgy, hogy hosszan kell imádkoznunk és sok napon át böjtölnünk, mire a győzelmet elnyerjük, ám ez nem azért van, mert kéréseinkkel sikerült Istent valaminek a megtételére rákényszerítenünk, szavaink számosságával a karját irányítanunk. Nem is azért, mert szellemi bankszámlánkon már elegendő imádságban töltött óra gyűlt össze, így megszolgáltuk a választ.
Meglehet, sok böjt és ima kell ahhoz és ezeknek nagy a haszna abban, hogy saját makacs testi természetünk fölött győzelmet arassunk, és kiűzzük a hitetlenség szellemét, amely meggátolja Isten hatalmának átáramlását rajtunk.
Ez a fajta hitetlenség az, ami „csak imádságra és böjtölésre” távozik el. Akárhogyan is nézzük, az erőteljes ima kulcsa a hit. Ebben a történetben Jézus ezt húzta alá."
Derek Prince - Európából támad-e az Antikrisztus? 2.
Az 1. János levél 2. fejezetében a 18-23. versekben és a 4:1-3-ban az Antikrisztus bizonyos ismertető jegyeit találhatjuk. Először János azt mondja, hogy ők „közülünk váltak ki". Egy antikrisztus a pályafutását Jézus Egyházával való kapcsolattal kezdi, de János úgy folytatja, hogy nem tartoztak közénk, mert akkor velünk maradtak volna. Mégis el kell fogadnunk, hogy az Antikrisztus kapcsolatban lesz az Egyházzal, mielőtt elkezdene tevékenykedni. Nagyon gyakran elmondtam már, hogy a karizmatikus mozgalom nagyon jó helyet kínálna az ő fellépéséhez, mert a karizmatikusok annyira vágynak arra, hogy jeleket és csodákat éljenek át. És sok karizmatikus azt gondolja, hogy valamilyen csoda végeredményben legalizálja azt, amit hirdetnek, vagy ha valamilyen személy szolgálatának az eredményeképpen csoda történik, akkor igaznak kell lennie annak, amit prédikál. De ez óriási tévedés. A Biblia világosan mondja, hogy az Antikrisztus sok csodát fog tenni. Szeretném a következő kérdést intézni hozzátok - én tényleg nem tudom rá a választ - gondoljátok, hogy az Antikrisztus nyelveken fog szólni?
Ha mindenképpen döntenem kellene, akkor igennel válaszolnék. De ez csak az én tippem
Az 1. János 2:21 és 23-ban János egy további ismertető jegyet közöl velünk az Antikrisztusról: „tagadja az Atyát és a Fiút". Nem Isten létezését tagadja, hanem az Atyának és a Fiúnak a kapcsolatát az Istenségben.
Az iszlám például világosan mutatja ezt a jegyet, ők Allahról beszélnek, Istenről, de soha egyetlen muszlim sem fogadná el, hogy Jézus az Isten Fia. A Koránban az áll, hogy Istennek nincs szüksége fiúra. Sok nyugati keresztény elmegy a Közel-Keletre és nagyon könnyen félrevezetik, mert a muszlimok azt mondják: én hiszek Jézusban, mint prófétában, de nem mint Isten Fiában.
Az antikrisztus szellemének egy további jellemzőjét találjuk az 1 János 4:1-2-ben: tagadja, hogy Jézus testben jelent meg. A Messiás hús-vér emberként jött el. Az antikrisztus szelleme ezt sohasem fogja beismerni.
Az 1 János 4:3-ban azt olvassuk, hogy ez a szellem nem akarja megváltani, hogy ki Jézus.
A legelső alkalom, amikor az emberiség történelmében megnyilvánult az antikrisztus szelleme, Jézus bírósági tárgyalása volt. A zsidó nép a legváratlanabb döntést hozta, amikor Pilátus megkérdezte őket, kit engedjen el nekik? Jézust vagy Barabbást? Azt kiáltották ne Jézust, hanem Barabbást! Ez egy teljesen őrült választás volt. Jézus minden emberrel csak jót tett, Barabbás pedig bűnöző, erőszakos ember volt, egy gyilkos. Mégis őt választották. Az egész tömeg egyetértett a döntéssel. Milyen szellem hozta létre ezt a döntést? Az antikrisztus szelleme. Látjátok, ennek nincs semmi köze a pogánysághoz, mert a pogányság semmit sem tud Jézusról. Az antikrisztus szelleme csak ott tud megnyilvánulni, ahol Jézust prédikálják. Ez a Sátán utolsó mozgalma az Evangélium ellen. Tudatos tagadása a Jézusban hozzánk intézett kihívásnak.
Lapozzunk most a 2. Thesszalonika levél 2. fejezetéhez. Ez a fejezet óvja az Egyházat az Antikrisztus felemelkedésétől. Az első három vers elmondja, hogy az Antikrisztus eljövetele meg fogja előzni Jézus eljövetelét. Az Újszövetség görög szövege egy speciális kifejezést használ Jézus újra eljövetelére: parúzia. Ezt a szót rendszerint akkor használják, ha Jézus eljöveteléről van szó. De ebben a részben ugyanez a szó szerepel az Antikrisztus eljövetelére. Így hát két parúzia van: az Antikrisztus parúziája és az igazi Krisztus parúziája. De Jézus parúziája nem következik be addig, amíg előbb az Antikrisztus parúziája meg nem lesz. A harmadik vers az Antikrisztust a törvénytelenség emberének (a törvény ellenségének) nevezi, más helyen pedig a veszedelem (romlás) fiaként említi. Az Újszövetségben csak egyetlen személy van, akit a veszedelem fiának hívnak, Iskariótes Júdás. Vegyük észre, hogy ő egy volt az apostolok közül. Bizonyos ételemben tehát ő előképe az Antikrisztusnak.
Pál világossá teszi, hogy az Antikrisztus parúziája előtt egy másik dolognak, görög szóval aposztáziának kell bekövetkeznie, ami elfordulást, szakadást jelent. Tipikusan vallásos fogalom. Az Újszövetségben csak egyetlen más helyen fordul elő, amikor Pált megvádolják azzal, hogy a Mózes törvényétől való elszakadást, elfordulást tanítja. Az aposztázia tehát a kinyilatkoztatott vallási igazság elutasítása. Pál tehát azt írja, hogy mielőtt a Messiás parúziája megtörténne, be kell következnie a nagy szakadásnak az Egyházban. Az Újszövetség kijelentett igazságaitól való nagy elfordulásnak. Mert mindaddig, amíg Jézus Egyháza megőrzi a rábízott Igazságot, akadályt gördít az Antikrisztus útjába. Így az első dolog, amit Sátánnak meg kell tennie ahhoz, hogy az Antikrisztus eljövetelét előkészítse, az ennek a barrikádnak a lerombolása. Mi ennek az aposztáziának a kellős közepében élünk.
Ha mindenképpen döntenem kellene, akkor igennel válaszolnék. De ez csak az én tippem
Az 1. János 2:21 és 23-ban János egy további ismertető jegyet közöl velünk az Antikrisztusról: „tagadja az Atyát és a Fiút". Nem Isten létezését tagadja, hanem az Atyának és a Fiúnak a kapcsolatát az Istenségben.
Az iszlám például világosan mutatja ezt a jegyet, ők Allahról beszélnek, Istenről, de soha egyetlen muszlim sem fogadná el, hogy Jézus az Isten Fia. A Koránban az áll, hogy Istennek nincs szüksége fiúra. Sok nyugati keresztény elmegy a Közel-Keletre és nagyon könnyen félrevezetik, mert a muszlimok azt mondják: én hiszek Jézusban, mint prófétában, de nem mint Isten Fiában.
Az antikrisztus szellemének egy további jellemzőjét találjuk az 1 János 4:1-2-ben: tagadja, hogy Jézus testben jelent meg. A Messiás hús-vér emberként jött el. Az antikrisztus szelleme ezt sohasem fogja beismerni.
Az 1 János 4:3-ban azt olvassuk, hogy ez a szellem nem akarja megváltani, hogy ki Jézus.
A legelső alkalom, amikor az emberiség történelmében megnyilvánult az antikrisztus szelleme, Jézus bírósági tárgyalása volt. A zsidó nép a legváratlanabb döntést hozta, amikor Pilátus megkérdezte őket, kit engedjen el nekik? Jézust vagy Barabbást? Azt kiáltották ne Jézust, hanem Barabbást! Ez egy teljesen őrült választás volt. Jézus minden emberrel csak jót tett, Barabbás pedig bűnöző, erőszakos ember volt, egy gyilkos. Mégis őt választották. Az egész tömeg egyetértett a döntéssel. Milyen szellem hozta létre ezt a döntést? Az antikrisztus szelleme. Látjátok, ennek nincs semmi köze a pogánysághoz, mert a pogányság semmit sem tud Jézusról. Az antikrisztus szelleme csak ott tud megnyilvánulni, ahol Jézust prédikálják. Ez a Sátán utolsó mozgalma az Evangélium ellen. Tudatos tagadása a Jézusban hozzánk intézett kihívásnak.
Lapozzunk most a 2. Thesszalonika levél 2. fejezetéhez. Ez a fejezet óvja az Egyházat az Antikrisztus felemelkedésétől. Az első három vers elmondja, hogy az Antikrisztus eljövetele meg fogja előzni Jézus eljövetelét. Az Újszövetség görög szövege egy speciális kifejezést használ Jézus újra eljövetelére: parúzia. Ezt a szót rendszerint akkor használják, ha Jézus eljöveteléről van szó. De ebben a részben ugyanez a szó szerepel az Antikrisztus eljövetelére. Így hát két parúzia van: az Antikrisztus parúziája és az igazi Krisztus parúziája. De Jézus parúziája nem következik be addig, amíg előbb az Antikrisztus parúziája meg nem lesz. A harmadik vers az Antikrisztust a törvénytelenség emberének (a törvény ellenségének) nevezi, más helyen pedig a veszedelem (romlás) fiaként említi. Az Újszövetségben csak egyetlen személy van, akit a veszedelem fiának hívnak, Iskariótes Júdás. Vegyük észre, hogy ő egy volt az apostolok közül. Bizonyos ételemben tehát ő előképe az Antikrisztusnak.
Pál világossá teszi, hogy az Antikrisztus parúziája előtt egy másik dolognak, görög szóval aposztáziának kell bekövetkeznie, ami elfordulást, szakadást jelent. Tipikusan vallásos fogalom. Az Újszövetségben csak egyetlen más helyen fordul elő, amikor Pált megvádolják azzal, hogy a Mózes törvényétől való elszakadást, elfordulást tanítja. Az aposztázia tehát a kinyilatkoztatott vallási igazság elutasítása. Pál tehát azt írja, hogy mielőtt a Messiás parúziája megtörténne, be kell következnie a nagy szakadásnak az Egyházban. Az Újszövetség kijelentett igazságaitól való nagy elfordulásnak. Mert mindaddig, amíg Jézus Egyháza megőrzi a rábízott Igazságot, akadályt gördít az Antikrisztus útjába. Így az első dolog, amit Sátánnak meg kell tennie ahhoz, hogy az Antikrisztus eljövetelét előkészítse, az ennek a barrikádnak a lerombolása. Mi ennek az aposztáziának a kellős közepében élünk.
David Yonggi Cho - Dániel könyve 22.
Az isteni ítélet (5,5-12)
Dániel magyarázata (5,13-31)
Erre Dániel a király elé viteték. Szóla a király, és monda Dánielnek: Te vagy-é ama Dániel, a ki a júdabeli foglyok fiai közül való, a kit ide hozott a király, az én atyám, Júdából? És a ki felõl hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcseség találtatott te benned? Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni. De felõled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nékem megmondani, bíborba öltöztetel és aranylánc lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az országban. Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki. (5,13-17)
Miután megkapta a király parancsát, Dániel sietve jött. A király Dánielnek is ugyanazt a jutalmat helyezte kilátásba, a gazdagságot és a rangot, de Dániel elutasította ezeket. Látta a felirat értelméből, hogy ezek az ígéretek már nem bírnak valóságos tartalommal, hiszen Babilon bukása az ajtó előtt áll. Ehelyett, zsidó menekült létére, Dániel egy bátor történelmi tanítást mondott el Babilon pogány királyának, a világ akkori uralkodójának füle hallatára. Akkoriban Dániel már meglehetősen idős ember volt, semmi más nem motiválta, csak Isten szolgálatának vágya. A haláltól sem félt. Ezért szigorúan megfeddte Belsazárt, és a következőket mondta:
Te, oh király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsõséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak; És a méltóság miatt, a melyet ada néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tõle; megölt, a kit akart; és életben tartott a kit akart; felemelt, a kit akart; és megalázott, a kit akart; De mikor a szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett megátalkodottan: levetteték az õ birodalmának királyi székébõl, és dicsõségét elvevék tõle; És az emberek fiai közül kivetteték, és az õ szíve olyanná lõn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lõn az õ lakása, és fûvel etették õt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, a kit akar. És te, Belsazár, az õ fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad. Sõt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az õ házának edényeit elõdbe hozták, és te és a te fõembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az ezüst- és arany-, ércz-, vas-, fa- és kõisteneket dícséréd, a kik nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és elõtte minden te útad, nem dicsõítetted. Azért küldetett õ általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.(5, 18-24)
Nem tudod - mondta Dániel - mi történt a nagyapáddal, hogyan alázta meg őt Isten? Vérrokona vagy, és saját szemeiddel láthattad, ami történt. Mégsem tanultál belőle? Nem csak hogy nem okultál a történtekből, hanem még káromoltad is az Istent azzal, hogy a szent edényekből boroztál. Ezért fog most megítélni téged Isten. Már bűnbánatra sem adott időt. Az írás a falon közelgő ítéletet jelenti ki. Amikor Dániel befejezte Belsazár megintését, Babilon már el volt ítélve és reménység nélkül hagyatott. Nabukodonozor számára Isten még adott lehetőséget a bűnbánatra, Belsazárnak azonban már nem volt esélye a megtérésre. Bár Nabukodonozor, büszkesége miatt, isteni „tréningben" részesedett a betegsége alatt, mégsem káromolta Istent, mint Belsazár, akit emiatt a Szent Szellem elhagyott, és így a bűnbocsánat lezárult számára.
Abban az órában emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, a mely ír vala. Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az õ gondolatai megháboríták õt, és derekának inai megoldódának és az õ térdei egymáshoz verõdének. Erõsen kiáltozék a király, hogy hozzák elõ a varázslókat, a Káldeusokat és jövendölõket. Szóla a király és monda a babiloni bölcseknek: Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nékem, bíborba öltöztetik és aranyláncz lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban. Akkor bemenének a király bölcsei mind, de nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak. Akkor Belsazár király igen megrettene, és az õ ábrázatja elváltozék rajta, és az õ főemberei is megzavarodának.(5, 5-9)
Mihelyst Belsazár megszentségtelenítette a templom edényeit, elérkezett Isten ítélete. Az ünneplés közepén egyszercsak éles kiáltás hallatszott; "Nézzetek a falra!” Belsazár érezte, hogy a kézírás, amit a falon látott, rosszat jelent számára, sőt talán azt is gyanította, hogy az edények meggyalázásával kapcsolatos. Apja mellett másoduralkodó lévén, az írás megfejtője számára a birodalom harmadik legmagasabb pozícióját kínálta fel, ami közvetlenül a király utáni főfelügyelői rangot jelentett - ennyire fontos volt számára, hogy megértse a feliratot. Félelme érthető módon egyre nagyobb lett, amikor látta, hogy egyetlen mágus sem képes megfejteni az írás értelmét. Démonok ugyanis nem képesek arra, hogy megmagyarázzanak egy istentől származó kijelentést
A királyasszony a király és az õ fõembereinek beszédei miatt beméne a lakoma házába, [és] szóla a királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne változzék el! Van egy férfiú a te országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcseségéhez hasonló bölcseség találtaték benne, és a kit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendölõk fejévé tõn; igen, a te atyád, a király; Mivelhogy Dánielben, a kit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott. Most [azért] hivattassék elõ Dániel, és õ megjelenti az értelmet. (5, 10-12)
A bankett zűrzavara, a király kiáltozása és a vendégek morajlása közepette belépett a királynő, és adott egy bölcs tanácsot hívjátok Dánielt. Dániel abban az időben már nyilván visszavonult az aktív politizálástól, idős korára való tekintettel.
Mihelyst Belsazár megszentségtelenítette a templom edényeit, elérkezett Isten ítélete. Az ünneplés közepén egyszercsak éles kiáltás hallatszott; "Nézzetek a falra!” Belsazár érezte, hogy a kézírás, amit a falon látott, rosszat jelent számára, sőt talán azt is gyanította, hogy az edények meggyalázásával kapcsolatos. Apja mellett másoduralkodó lévén, az írás megfejtője számára a birodalom harmadik legmagasabb pozícióját kínálta fel, ami közvetlenül a király utáni főfelügyelői rangot jelentett - ennyire fontos volt számára, hogy megértse a feliratot. Félelme érthető módon egyre nagyobb lett, amikor látta, hogy egyetlen mágus sem képes megfejteni az írás értelmét. Démonok ugyanis nem képesek arra, hogy megmagyarázzanak egy istentől származó kijelentést
A királyasszony a király és az õ fõembereinek beszédei miatt beméne a lakoma házába, [és] szóla a királyasszony, és monda: Király, örökké élj! Ne rettentsenek téged a te gondolataid, és a te ábrázatod ne változzék el! Van egy férfiú a te országodban, a kiben a szent isteneknek lelke van, és a te atyád idejében értelem, tudomány, és az istenek bölcseségéhez hasonló bölcseség találtaték benne, és a kit Nabukodonozor király, a te atyád, az írástudók, varázslók, Káldeusok és jövendölõk fejévé tõn; igen, a te atyád, a király; Mivelhogy Dánielben, a kit a király Baltazárnak nevezett, nagyobb lélek, tudomány és értelem, álmoknak magyarázata és titkok megjelentése és rejtélyek megfejtése találtatott. Most [azért] hivattassék elõ Dániel, és õ megjelenti az értelmet. (5, 10-12)
A bankett zűrzavara, a király kiáltozása és a vendégek morajlása közepette belépett a királynő, és adott egy bölcs tanácsot hívjátok Dánielt. Dániel abban az időben már nyilván visszavonult az aktív politizálástól, idős korára való tekintettel.
Dániel magyarázata (5,13-31)
Erre Dániel a király elé viteték. Szóla a király, és monda Dánielnek: Te vagy-é ama Dániel, a ki a júdabeli foglyok fiai közül való, a kit ide hozott a király, az én atyám, Júdából? És a ki felõl hallottam, hogy az isteneknek lelke van benned, és értelem és tudomány és kiváló bölcseség találtatott te benned? Csak imént hozatának elém a bölcsek és varázslók, hogy elolvassák ezt az írást és jelentését tudassák velem; de nem tudják a dolog értelmét megjelenteni. De felõled azt hallottam, hogy te tudod az értelmet megfejteni és a titkokat megoldani; most azért, ha el tudod olvasni ezt az írást és értelmét nékem megmondani, bíborba öltöztetel és aranylánc lesz a nyakadon, és mint harmadik uralkodol az országban. Erre Dániel felele, és monda a királynak: Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki. (5,13-17)
Miután megkapta a király parancsát, Dániel sietve jött. A király Dánielnek is ugyanazt a jutalmat helyezte kilátásba, a gazdagságot és a rangot, de Dániel elutasította ezeket. Látta a felirat értelméből, hogy ezek az ígéretek már nem bírnak valóságos tartalommal, hiszen Babilon bukása az ajtó előtt áll. Ehelyett, zsidó menekült létére, Dániel egy bátor történelmi tanítást mondott el Babilon pogány királyának, a világ akkori uralkodójának füle hallatára. Akkoriban Dániel már meglehetősen idős ember volt, semmi más nem motiválta, csak Isten szolgálatának vágya. A haláltól sem félt. Ezért szigorúan megfeddte Belsazárt, és a következőket mondta:
Te, oh király! A felséges Isten birodalmat és méltóságot, dicsõséget és tisztességet ada Nabukodonozornak, a te atyádnak; És a méltóság miatt, a melyet ada néki, a népek, nemzetek és nyelvek mind féltek és rettegtek tõle; megölt, a kit akart; és életben tartott a kit akart; felemelt, a kit akart; és megalázott, a kit akart; De mikor a szíve felfuvalkodott, és a lelke megkeményedett megátalkodottan: levetteték az õ birodalmának királyi székébõl, és dicsõségét elvevék tõle; És az emberek fiai közül kivetteték, és az õ szíve olyanná lõn, mint a barmoké; és a vadszamarakkal lõn az õ lakása, és fûvel etették õt, mint az ökröket, és a teste égi harmattal öntöztetett, míg megismeré, hogy a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, a kit akar. És te, Belsazár, az õ fia, nem aláztad meg a szívedet, noha mindezt tudtad. Sõt felemelkedtél az egek Ura ellen, és az õ házának edényeit elõdbe hozták, és te és a te fõembereid, a te feleségeid és a te ágyasaid bort ittak azokból; és az ezüst- és arany-, ércz-, vas-, fa- és kõisteneket dícséréd, a kik nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek; az Istent pedig, a kinek kezében van a te lelked, és elõtte minden te útad, nem dicsõítetted. Azért küldetett õ általa ez a kéz, és jegyeztetett fel ez az írás.(5, 18-24)
Nem tudod - mondta Dániel - mi történt a nagyapáddal, hogyan alázta meg őt Isten? Vérrokona vagy, és saját szemeiddel láthattad, ami történt. Mégsem tanultál belőle? Nem csak hogy nem okultál a történtekből, hanem még káromoltad is az Istent azzal, hogy a szent edényekből boroztál. Ezért fog most megítélni téged Isten. Már bűnbánatra sem adott időt. Az írás a falon közelgő ítéletet jelenti ki. Amikor Dániel befejezte Belsazár megintését, Babilon már el volt ítélve és reménység nélkül hagyatott. Nabukodonozor számára Isten még adott lehetőséget a bűnbánatra, Belsazárnak azonban már nem volt esélye a megtérésre. Bár Nabukodonozor, büszkesége miatt, isteni „tréningben" részesedett a betegsége alatt, mégsem káromolta Istent, mint Belsazár, akit emiatt a Szent Szellem elhagyott, és így a bűnbocsánat lezárult számára.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)