2011. november 21., hétfő

Spurgeon: Kiknek szólnak az ígéretek? 2.

Igazi, gyakorlati bizalom az élő Istenben – bármily egyszerűnek tűnik is – olyan erény, amit csak megújult szív gyakorolhat. Isten Fiának dicsőséges engesztelése érdemes az egész emberiség bizalmára. Az ember azt gondolná, hogy minden bűnös igyekszik megmosakodni e megtisztító forrásban, és bizalmát habozás nélkül az isteni Megváltóba helyezi, de ez távolról sincs így. Az emberek nem mennek Krisztushoz, hogy élhessenek. Hajlandók bármiben hinni, csak Jézus áldozatában nem. Amíg a Szent Szellem nem művel csodát valakiben, addig nem bízik a nagy áldozatban, amelyet Isten hozott és fogadott el, cserébe a bűn elfelejtéséért. Ezért van, hogy ez az egyszerű, mindennapi hit az Úr választottjainak megkülönböztető jegye. Ez a legcsalhatatlanabb jel: ’Aki hisz őbenne, annak örök élete van.’ Az érzések és cselekedetek is szolgálhatnak bizonyítékul, de az Isten ígérete iránti érdeklődés legfontosabb bizonyítéka a benne való hit. ’Hitt Ábrahám az Istennek, és Isten ezt számította be neki igazságul’: az ősatya jellemében sok más jó vonás is volt, de ez volt a döntő – hitt Istenben; valójában ez volt a gyökere minden másnak, ami dicséretes volt benne.

A világi gondolkodású emberek megvetik a hitet, és ellentétbe állítják az erényes cselekvéssel, de ez nem tisztességes: ilyen alapon ellentétbe állíthatnánk a forrást a belőle eredő patakkal, vagy a napot a saját melegével. Ha az igaz hit a szentség anyja, akkor az anyát dicsőíteni kell a sarjáért, és nem szabad szembe állítani vele. Az ilyen igazságtalan érvelés rosszindulatból származik: ha az emberek úgy szeretnék a jó cselekedeteket, mint ahogy színlelik, akkor szeretnék a hitet is, amiből azok fakadnak.

Isten azért szereti a hitet, mert tiszteli Őt, és engedelmességhez vezet iránta, ami embertársaink szeretetét is magában foglalja. A hitben több van, mint ami szemmel látható. Bizonyos szempontból a legnagyobb jócselekedet, ahogy az Úr Jézus tanítja nekünk. Honfitársai ezt mondták neki (Jn 6,28-29): ’Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző dolgokat cselekedjünk?’ Örömest cselekedtek volna Istennek tetsző dolgokat. Jézus ezt válaszolta nekik: ’Az az Istennek tetsző dolog, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.’ Vagyis az Istennek leginkább tetsző cselekedet hinni a Messiásban. Az Úr Jézusba vetett bizalom a legnagyobb erény. Büszke emberek gúnyolódhatnak, de ez az állítás akkor is igaz. ’Hit nélkül pedig senki sem lehet kedves Isten előtt’ (Zsid 11,6); de ’aki hisz Őbenne, az nem jut ítéletre’ (Jn 3,18). Az ígéret annak szól, aki hisz az ígéretben, és számára be is teljesül. Aki magához öleli ez ígéretet, azt magához öleli az ígéret. Aki elfogadja Krisztust, az elfogadtatik Krisztusban. Aki igazán hisz, az bizonyosan üdvözül.
Kedves Olvasó, te hiszel Istenedben?