Egy misszionárius mesélte, hogy 1956-57-ben Brazíliában 268000 ember tért meg és közel 100000 töltekezett be a Szent Szellemmel és szólt nyelveken. Egy év alatt több mint száz gyülekezet épült fel belőlük. Ez ébredés a javából, különösen, ha meggondoljuk, hogy ezeknek az embereknek a 99%-a római katolikus volt. „Hét évet töltöttem Brazíliában, mint misszionárius - mondta - és nagyon kicsi volt a bázisunk. Elbátortalanodva jöttem haza hét év után. Aztán visszamentem és valamennyivel több időt szántam az Úrral való közösségre. Ahogy Istenre várakoztam, nem is prédikáltam semmi ellen, hanem elkezdtem prédikálni arról, amit az Ige mond. A katolikusoknak volt egy énekük a vérről, mi ezt elfogadtuk sátoros összejöveteleinken nyitóéneknek. Hallották, hogy énekeljük és azt hitték, mi is katolikusok vagyunk, és özönlöttek hozzánk.
Amikor megkérdezték, hogy katolikusok vagyunk-e, azt mondtuk: „Igen, de nem római katolikusok.” És valóban azok vagyunk, mert hisszük, hogy egy Egyház van. A „katolikus” szó pedig azt jelenti, hogy egyetemes, univerzális, tehát, hogy csak egyetlen, („egyetemes”) Egyház létezik; így az „katolikus”, de nem „római” katolikus. Ezért aztán tömegével tértek meg. Emlékszem, egy, a hatvanas évei elején járó hölgy odajött hozzám, miután megtért és befogadta a Szent Szellemet:
· Mióta beteltem Szentlélekkel, egyszerűen semmit sem értek meg a miséből -mondta. - Tulajdonképpen már alig járok azóta misére. Lehetséges, hogy abba fogom hagyni. Ön mit ajánl?
· Tegye azt, amire az Úr vezeti - feleltem.
· Lenne még valami más is... nem értem, hogy mi ez, de egyáltalán nem kapok semmit a szobrom és a képeim előtt való imádkozásból. (A házában minden szobában volt egy-egy ezekből.) Sokkal jobban érzem magam, ha kimegyek és nyelveken szólok. Többször gondoltam arra, hogy összepakolom ezeket a dolgokat és kidobom a szemétbe. Nos, mit ajánl?
· Hölgyem, nem ajánlok semmit, csak kövesse a saját meggyőződését és hagyja, hogy az Úr vezesse - válaszoltam a kérdésre.
Pár nappal később az idős hölgy kidobott mindent a szemétbe, sőt a misére járást is abbahagyta.
· Úgy gondolom, csatlakozom az ön gyülekezetéhez - mondta.
· Örömmel üdvözöljük, ha az Úr így vezeti - feleltem. (Ez sokkal célravezetőbb, mint arról prédikálni, mit ne tegyenek, és azután konfliktusba kerülni a római katolikus egyházzal.)