(11,1) Cófár tanácsában hangsúlyozza a törvényhez való ragaszkodást. Azt föltételezi önmagáról, hogy minden esetben tudja, mit fog Isten tenni, miért teszi azt, és hogy közben mik Isten gondolatai.
(14,14) Ez egyike annak a három nagy kérdésnek, amelyeket Jób könyve fölvet, s melyek mind az Úr Jézus Krisztusban oldódnak meg.
Ezek logikus sorrendje a következő:
(1) a láthatatlan Isten – „Ó, ha tudnám, hogy megtalálom Őt!" (23,3) – erre a felelet a testben megjelent Krisztus;
(2) az ember bűnös volta – „Hogyan is lehetne igaz a halandó ember Istennél?" (9,2; 25,4) – erre a felelet Krisztus halála; és
(3) halál és halhatatlanság – „Ha meghal az ember, vajon feltámad-e?" (14,14) – erre a felelet Krisztus feltámadása.
(19,25-26) Ez az igehely az egyik legfenségesebb kifejezése az ÓSZ-ben az élő Megváltóban való hitnek, az Ő személyes megjelenésében a földön, abban, hogy feltámadása dicsőségében részese lesz minden kegyes, aki az Övé, és annak a bizonyosságnak, hogy az igazak meg fogják látni Istent. Vö. 14,13-15.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
