(68,1) Ebben a zsoltárban főként arról olvasunk, milyen nagy öröm lesz Izráelben a királyság idején. A 18. verstől (amelyet az Ef 4,7-16 is idéz Krisztus mennybemenetelével kapcsolatban) a zsoltár prófétai színezetet kap, ez talán előremutat Izráel összegyűjtésére (21-23. v.) és a messiási királyság felállítására.
(69,1) Az ÚSZ idézi ezt a zsoltárt, és ahogy hivatkozik rá, abból láthatjuk, hogy milyen szempontból ábrázolja ki Krisztust. Ez a zsoltár az Ő megaláztatásáról és elvetéséről szól (5,8-9.11-13. v.). A Zsolt 69,14-20 versek leírják, hogyan gyötrődött szent lelke a Gecsemáné kertjében (Mt 26,36-45); a 22. versben határozott utalást találunk a keresztre (Mt 27,34.48; Jn 19,28-30). Az átok szavai pedig (22-28. v.) azzal a vaksággal vannak kapcsolatban, amely jelenleg Izráelt sújtja (Róm 11,9-10); a 25. v. világosan Júdásra mutat (Apcsel 1,20), aki egész nemzetségét képviselte, amely hozzá hasonlóan vétkezett.
(72,1) A Zsolt 72 teljes képet alkot a Messiás királyságáról, abban a mértékben, amennyire az ÓSZ-i kijelentés kiterjed. Dávid imádságai a királyság idejében teljesednek majd be (20. v.; 2Sám 23,1-4). Az 1. v. a Király Fiának ünnepélyes beiktatásáról beszél, mikor majd átadják neki a királyi uralmat, aminek részletes leírását a Dán 7,13-14-ben és a Jel 5,5-10-ben találjuk. A 2-7.12-14. versek a királyság jellemzését adják (vö. Ézs 11,3-9). Különösen hangsúlyos az „igazságosság" szó. A 8-19. versek a királyság egyetemes voltáról szólnak. A helyreállított Izráel által kiterjed majd a királyság az egész földre (Zak 8,13.20-23).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
