Nehémiás feljegyzi az ÓSZ utolsó történelmi eseményeit, egészen kb. Kr. e. 430-ig. Malakiás próféciái valószínűleg néhány évvel később íródtak. A könyv fő személyei Ezsdrás és Nehémiás. Bár a templom felépült már, amint azt Ezsdrás-ban olvassuk, a város falai még romokban hevertek a nép hanyagsága miatt.
A szövegben tizenegyszer olvassuk, hogy Nehémiás imádkozott.
A könyvet a következőképpen lehet felosztani:
I. Nehémiásnak Artaxerxes engedélyt ad a Jeruzsálembe menetelre (Kr.e. 445), 1,1-2,8.
II. Jeruzsálem falainak fölépítése, 2,9-7,73.
III. Nagy ébredés Ezsdrás alatt, 8-10.
IV. A Palesztinában uralkodó állapotok, miután a maradék már közel 100 éve ott lakott, 11-13.