(1,1) A példabeszédek nagy részét Salamon írta a Kr. e. 10. században, néhányat később másoltak le más írásaiból (25,1; vö. 1Kir 4,32); egyesek Agur (30. fej.) és Lemuél királytól valók (31. fej.).
(1,7) A „bolond" kifejezés a Szentírásban nem szellemileg tökéletlen embert jelent, hanem olyant, aki gőgös és öntelt, aki úgy rendezi be életét, mintha Isten nem is létezne. Lásd p1. Lk 12,16-21. A gazdag ember nem volt gyengeelméjű, de mégis „bolond", mert azt gondolta, hogy lelkét ki tudja elégíteni az, amit csűreiben összegyűjtött, és nem törődött az örök életével.
(8,22) A bölcsesség itt többet jelent, mint Isten egyik tulajdonságának megszemélyesítését, vagy Isten akaratát, amely a legjobb az ember számára, sokkal inkább Krisztusra való előretekintésről van szó. A Péld 8,22-36, összevetve a Jn 1,1-3; 1Kor 1,24; Kol 2,3-mal nem vonatkozhat senki másra, mint Isten örök Fiára. Vannak, akik azt állítják, hogy a „szerzett" szó helyett inkább a „teremtett" szó volna helyes, ami azt jelentené, hogy Krisztus teremtett lény lett volna. A „teremtés" kifejezés jól megállja helyét az 1Móz 14,19.22-ben, de ezen a helyen képtelenség lenne. A héber szó azt jelenti, szerezni, és így fordítják a Péld 4,5.7; 23,23-at; a 2Sám 24,21.24; Ézs 43,24-et viszont „venni", „megvenni" szavakkal. A „szerezni" ige azt foglalja magában, hogy energiában, időben, anyagiakban semmit nem kímélek, hanem mindent beleadok.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
