(119,1) A Zsolt 119. akrosztichon (az egyes versszakok kezdőbetűi azonosak), s a legjobban kidolgozott az ABC zsoltárok sorában (9; 10; 25; 34; 37; 111; 112; 119; 145). Huszonkét részből áll a héber ABC huszonkét betűjének megfelelően. Minden nyolc verse ugyanazzal a betűvel kezdődik ABC sorrendben, a héber alef betűtől kezdve. Hasonló akrosztichon a Péld 31,10-31; JSir 1-4.
Ezt a zsoltárt az Isten törvénye iránti szeretet alkotta, mely Isten írott Igéjének szépségét és kiválóságát magasztalja olyan formában, hogy ezt sehol másutt a Bibliában nem találjuk.
Isten Igéjére a következő megjelöléseket alkalmazza:
(1) törvény;
(2) szó (szavak, ige);
(3) rendelések;
(4) parancsolatok;
(5) előírások;
(6) bizonyságok;
(7) szabályok; és
(8) ítéletek.
Az „ítéletek" és „rendelések" szavak ugyanannak a héber szónak a fordításai. Csupán a 90, 121, 122 és 132. v. nem tartalmaz a törvényre utaló kifejezést.
E szavak között vannak bizonyos árnyalati különbségek: a „törvény" elsősorban útbaigazítást vagy oktatást jelent, mint Isten minden kijelentését az élet számára. A „szó (ige)" olyan mondás vagy kijelentés, amely Isten akaratának általános kifejezése. A „rendelések" az isteni kormányzás törvényes követelményeire és szabályaira vonatkoznak (ugyanígy az „ítélet" is). A „parancsolatok" isteni követelmények, amelyek vallási alapelveknek számítanak. Az „előírások" Isten által meghatározott erkölcsi kötelességekre vonatkoznak. A „bizonyságok" azokról a kijelentésekről szólnak, melyekben Isten kinyilatkoztatta saját lényét és céljait. A „szabályok" a mózesi törvényekben lefektetett polgári és vallási törvényekre vonatkoznak. Az „útaid" szó egyesíti magában mindezeket a kifejezéseket.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
