(51,1) A Zsolt 51 a benne látható egymást követő lépéseiben örök képe a bűnbe esett hívőnek, aki teljesen visszatér Isten közösségébe és szolgálatába.
Ezek a lépések a következők:
(1) a bűn teljes megítélése Isten színe előtt (3-8. v.);
(2) megtisztítás a vér által és bűnbocsánat (9. v.);
(3) megtisztulás (9-12. v.); vö. Jn 13,4-10; Ef 5,26; 1Jn 1,9;
(4) a Szent Szellem betölti őt, ezért megújul az öröme és ereje (13-14. v.);
(5) szolgálat (15. v.);
(6) imádat (16-19. v.); és
(7) a megújult hívő közössége Istennel (20-21. v.). Itt Dávid személyéről van szó, mint állt helyre a közössége Istennel, miután Betsábéval vétkezett. Mint prófécia, a megtérő Izráel útjára mutat.
(51,7) Az izsóp egy kis cserje (1Kir 4,33), amivel a vért és a megtisztulás vizét hintették (3Móz 14,1-7; 4Móz 19,1-19).
A Szentírásban kétféle megtisztításról olvasunk:
(1) a bűnös megtisztul a bűn vétkes voltától – a vér hatása (izsóp) által; és
(2) a már megszentelt ember a bűn beszennyező hatásától – a víz (megmosás) hatása.
A kegyelem alatt a bűnös megtisztul a vér által, ha hisz (Mt 26,28; Zsid 1,3; 9,12; 10,14). A vér és a víz általi megtisztítás hatásait írja le a Jn 13,10 és az Ef 5,25-26; „Aki megfürdött, nincs másra szüksége, mint a lábait megmosni (víz)"; „Krisztus is szerette a Gyülekezetet, és önmagát adta azért (a vér általi megváltás), hogy azt megszentelje, megtisztítsa a víz fürdőjével az Ige által" – és ez megfelel a „moss meg engem" szónak ebben a versben.
(51,11) A Gyülekezet jelenlegi korszakában egyetlen hívőnek sem kell így könyörögnie: „A te Szellemedet (Szentlelkedet) ne vedd el tőlem"; mert Krisztus megígérte az övéinek, hogy Szelleme velük marad örökké (Jn 14,16; vö. Ef 4,30). Az azonban helyes, hogy a keresztyén imádkozzék azért, hogy élete betöltse mindazokat a fontos föltételeket, amik a Szellemben való teljes szolgálathoz szükségesek.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
