SZEMTŐL-SZEMBEN A VOLT FELKENTTEL
Dávid talán túl nagy hangon kérdőjelezte meg a hadsereg politikáját. A dolog vége mindenesetre az volt, hogy Dávid Saul király sátrában találta magát. Lehet, hogy félreértésből fakadóan, de Dávid azt mondta, ideje, hogy valaki szembeszálljon a gáti bajnokkal. Az a kenet mondatta ezt Dáviddal, ami még a hiténél is több volt.
Dávid a saját ellenségét ismerte fel Góliátban, nem csak a hadsereg akkori célpontját. Góliát volt az ország minden egyes lakosának: férfiaknak, nőknek és gyermekeknek halálos ellensége. Mindenkinek fontos volt, hogy megszabaduljanak tőle, nem csak a hadseregnek.
Ugyanez igaz ma az ördögre vonatkozóan. Isten országát nem lehet csak egyházi keretből fizetett hivatásosokkal üzemeltetni. Szükség van felkent amatőrökre. Az ördög mindenkire nézve veszélyes.
A csatához kell ellátmány és pénz, ilyesmit hozott Dávid is, bár a pénz nem helyettesítheti az odaszánást. Dávid nem bírt tovább álldogálni. Mire volt kenete? Mindenki tudta, hogy csinálni kellene valamit, de ki tenne bármit is? Buzgó kezek lökdösték előre Dávidot. Góliát kétségtelenül fasírozottat csinál majd belőle, de ez legalább kibillenti az eseményeket a holtpontról. Egy ilyen senki, mint Dávid, nem számít. Őt feláldozhatják áldozati bárányként. Aztán Izrael belekezdhet a fő csatába. Lépjünk most be Saul király sátrába, és lássuk, mi történik!
Saul és tábornokai számára nyilvánvalóan jó vicc volt, hogy a falu bárdolatlan fia bejött, és Izrael megmentője akart lenni. Az igazság viszont az, hogy amikor Sámuel próféta felkente Dávidot, a pásztorfiút, Saul király az Úr volt felkentjévé vált. Most szemtől-szemben állt egymással a felkent és a volt felkent. Saul nézte Dávidot, és közben remekül mulatott. Dávid azonban a Szent Szellem erőteljes kenete alatt remegett. A volt felkent lett a nem-felkentek eszmei irányítója - nincs végzetesebb dolog, mint az ilyen társulás. Saul így szólt: 'Te nem harcolhatsz Góliáttal! Tudod, mire készülsz? Láttad, mekkora Góliát? Semmit sem tudsz a hadviselésről. Ő egész életében harcos volt."
Mindig vannak olyanok, akik ki akarnak szorítani másokat, és olyanok is, akik be akarnak tuszkolni másokat annak elvégzésére, amit ők maguk nem szívesen tennének meg. Eliáb ki akarta fagyasztani Dávidot, de a tűzet nem lehet megfagyasztani. Saul azt akarta, hogy Dávid menjen és harcoljon helyette. Ha a hadsereg szavazott volna, 99.9% lett volna Dávid ellen, de Dávid nem várt arra, hogy demokratikusan megválasszák, nem is gondolt a népszerűségre. Jézus azt mondta: Hogyan hihettek ti, akik egymástól nyertek dicsőséget?" (Jn. 5:44.).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
