A. A pre-ádámi korban a menny és a föld is a teremtéstől fogva tökéletes volt. Isten Lucifert bízta meg egy bizonyos hatalmi terület ellenőrzésére, amely magába foglalta a földet. A Földet egy pre-ádám kori faj (vagy fajok) lakták. Volt egy pre-ádámi Éden kert (gyönyörűség), templommal és egy szent heggyel. Lucifer volt a templom őre, és ő vezette az istentiszteletet.
B. Lucifer felfuvalkodott saját bölcsessége és szépsége miatt, és az Istennel azonos pozícióra törekedett. (Valószínűleg ez volt az a pozíció, amelyet a Fiú foglalt el.) Lucifer szisztematikusan építette fel a lázadását és elcsábította az uralma alatt álló angyalokat az Istennek (a Fiúnak?) való hűségtől, majd az Isten trónja elleni támadásba vezette őket. Ezért vettetett ki ő és az angyalai a mennyből, az Isten lakóhelyéből. Ezt követően létrehoztak egy rivális királyságot Isten ellen, amely a „magasságban” van (vagyis a látható égbolt és Isten lakóhelye között).
C. Egy bizonyos ponton Sátán és lázadó angyalai a föld akkori lakóit rávették, hogy csatlakozzanak a lázadásukhoz, és mindenféle gonoszságukhoz. Végül Isten egy hatalmas (főként víz általi) ítéletet bocsátott az egész földre és lakosaira. Ennek az ítéletnek a következménye van leírva az 1 Mózes 1:2-ben. A mitológiában számos utalást találunk az úgynevezett „arany-korra” (a pre-ádámi korra), és egy egész kontinens elsüllyedésére az Atlanti-óceánba. Talán innen ered az „alvilág” kifejezés.
D. A pre-ádámi faj (fajok) testetlen szellemei alkotják valószínűleg a jelen korszak „gonosz szellemeit”.(démonok)
E. Ezekre az eseményekre a következő igeszakaszok utalnak:
1. Ezék. 28:12-19. Embernek fia! kezdj gyászéneket Tírus királyáról, és mondd néki: Így szól az Úr Isten: Te valál az arányosság pecsétgyûrûje, teljes bölcseséggel, tökéletes szépségben. Édenben, Isten kertjében voltál; rakva valál mindenféle drágakövekkel: karniollal, topázzal és jáspissal, társiskõvel és onixxal, berillussal, zafirral, gránáttal és smaragddal; [és ]karikáid mesterkézzel és mélyedéseid aranyból készültek ama napon, melyen teremtetél. Valál felkent oltalmazó Kérub; és [úgy] állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtetél, míg gonoszság nem találtaték benned. Kereskedésed bõsége miatt belsõd erõszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyérõl, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet fényességedben; a földre vetettelek királyok elõtt, adtalak szemök gyönyörûségére. Vétkeid sokaságával kereskedésed hamisságában megfertéztetted szenthelyeidet; azért tüzet hoztam ki belsõdbõl, ez emésztett meg téged; és tevélek hamuvá a földön mindenek láttára, a kik reád néznek. Mindnyájan, a kik ismertek a népek közt, elborzadnak miattad; rémségessé lettél, s többé örökké nem leszel!
- Megkülönbözteti a „fejedelmet” Tírusz „királyától”
2. A „fejedelem” egy ember volt (v. 2, 9. Embernek fia! mondjad Tírus fejedelmének: Ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy felfuvalkodott szíved és ezt mondtad: Isten vagyok én, Isten székében ülök a tengerek szívében, holott csak ember vagy és nem Isten, mégis olylyá tevéd szíved, minõ az Isten szíve. Vajjon mondván mondod-é megölõd elõtt: Isten vagyok én? holott ember vagy és nem Isten a téged átütõnek kezében!).
3. A „király” egy kérub (angyali lény) volt, kétség kívül Lucifer maga.
4. Figyeljük meg a következőket:
a. 12. v.—teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben
b. 13. v.—Édenben, Isten kertjében voltál
c. 13. v.—rakva valál mindenféle drágakövekkel
d. 14. v.—valál felkent oltalmazó kérub . . . Isten szent hegyén valál
e. 15. v.—feddhetetlen valál utaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtaték benned
f. 16. v.—„kereskedésed”. 18 v.—„kereskedésed hamisságában” vagyis rágalmazás (vesd össze 3 Móz. 19:16. Ne járj rágalmazóként a te néped között; ne támadj fel a te felebarátodnak vére ellen. Én vagyok az Úr.
Péld. 11:13. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hûséges lelkû elfedezi a dolgot. 20:19. Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
Jer. 6:28. Mindnyájan igen vakmerõk, rágalmazva járnak, réz és vas; mindnyájan elvetemültek õk. 9:4. Mindenki õrizkedjék a barátjától, és egyetlen atyátokfiának se higyjetek, mert minden atyafi cselbe csal, és minden barát rágalmazva jár.
Ezék. 22:9. Rágalmazók voltak benned, hogy vért ontsanak, s a hegyeken ettek benned, fajtalanságot cselekedtek közepetted.)
Péld. 11:13. A rágalmazó megjelenti a titkot; de a hûséges lelkû elfedezi a dolgot. 20:19. Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.
Jer. 6:28. Mindnyájan igen vakmerõk, rágalmazva járnak, réz és vas; mindnyájan elvetemültek õk. 9:4. Mindenki õrizkedjék a barátjától, és egyetlen atyátokfiának se higyjetek, mert minden atyafi cselbe csal, és minden barát rágalmazva jár.
Ezék. 22:9. Rágalmazók voltak benned, hogy vért ontsanak, s a hegyeken ettek benned, fajtalanságot cselekedtek közepetted.)
g. 16. v.—levetélek téged az Isten hegyéről, stb.
h. 17. v.—szíved felfuvalkodott (vagyis büszkévé vált)
i. 18–19 valószínűleg az ítélet végső stádiuma még a jövőben valósul meg
