Kezdjük egy ima példájával a 4. fejezetből.
Itt azt találjuk, hogy az első gyülekezetnek a vezetői szembetalálkoztak az első komoly ellenállással, mikor a vallásos és civil vezetők megtiltották nekik, hogy Jézus nevében prédikáljanak. Viszont az evangéliumnak ígéretei csak Jézus neve által teljesülnek. Tehát Jézus neve nélkül az evangélium erőtlen. Akár bűnbocsánatról van szó, akár gyógyításról, akár Szent Szellem keresztségről, vagy gonosz erőktől való szabadulásról, mindig csak Jézus nevében működik. Ha megtiltanák, hogy Jézus nevét használjuk, az a prédikálásunkat teljesen erőtlenné tenné. Ezt követelték az ellenség vezetői az apostoloktól.
ApCsel 4:17-18:
De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé egy embernek se szóljanak ebben a névben. Azért beszólítván őket, megparancsolák nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.
Ez a rendelkezés válsághelyzetet eredményezett, mert ha betartják, az az evangélium terjedését akadályozta volna. Az apostolok visszamentek hívő társaikhoz és együtt imádkozni kezdtek, elkezdték működtetni az ima fegyverét.
ApCsel 4:23-25:
Mikor pedig elbocsáttattak, menének az övéikhez, és elbeszélék, amiket a főpapok és a vének mondottak nékik. Ezek pedig mikor hallották, egy szívvel-lélekkel felemelék szavukat az
Istenhez, és mondának: Urunk, te vagy az Isten...
Ez egy együttes, célirányos ima volt. Mit jelent az, hogy egy szívvel-lélekkel felemelték szavukat Istenhez? Szerintem egy személyt ihletett a Szent Szellem, hogy megfelelő imát imádkozzon, a többiek pedig támogatták őt, Szent Szellemben kísérték őt, és áment mondtak a végére. Egy ember volt a Szent Szellem által adott imának a szócsöve. Szeretném, ha két dolgot észrevennétek erről az imáról. Az egyik, hogy tele volt az Isten Igéjének idézetével, 24-25. versben: ...Urunk, te vagy az Isten, ki teremtetted a mennyet és a földet, a tengert és minden azokban levő dolgot, Ki Dávidnak, a te szolgádnak szája által ezt mondottad: Miért zúgolódnak a pogányok, és gondoltak a népek hiábavalókat?
Isten szavait idézték, és imájukat Isten Igéjére helyezték. Azután a végén a 29-30. versben azt mondták: Most azért Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre és adjad a te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a te beszédedet, A te kezedet kinyújtván gyógyításra, és hogy jelek és csodák
történjenek a te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által.
Mi a fegyver itt? Jézus neve. Tehát ők Isten Igéjét és Jézus nevét használták. Imájuk szállító eszköz volt e fegyverek számára. Imájuk nagyon specifikus és különleges célú volt. Teljes bátorsággal akarták szólni Isten Igéjét és ezt kérték: "És kinyújtván kezed, jelek és csodák történjenek, a te szent Fiadnak, Jézusnak neve által." Néhány imánk annyira ködös, hogy nem is tudjuk, hogy Isten válaszol-e vagy nem. Bátorság kell ahhoz, hogy így imádkozzunk: "Uram szükség van csodákra." Szükség van ma is a csodákra. Van ebben egy nagy pszichológiai igazság. A csodák adják a gyülekezetnek a kezdeményezést, akkor nem kell az embereknek könyörögni, hogy hallgassanak, mert ha Isten látható csodákat tesz, az emberek jönnek maguktól és megkérdik, hogyan történt. Ez adja a bátorságot. Ezen az elven állt az első egyház is. Több látható csodára van szükségünk ma. Azt hiszem, hogy ha Isten feltételének eleget teszünk, és imádkozunk, akkor meglesz. Néhányan azt hiszik, hogy annyira szellemiek, hogy már nincs szükségük csodákra. Én nem hiszem ezt. Ha másnak nem kell,
Uram akkor hagyd ki őket, de nekem kell. Mi történt, amikor így imádkoztak, mi lett az imájuk eredménye? 31. vers:
És minekutána könyörögtek, megmozdult a hely, ahol egybegyűltek: és betelének mindnyájan Szent Szellemmel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.
Tehát a kezdeményezés újra Isten gyermekeinek, Isten népének kezébe került. Voltál már olyan helyen, amely fizikailag remegett Isten jelenlététől? Én már voltam. Egyszer három emberrel imádkoztam egy autóban Egyiptomban. Az autót leállították, kikapcsolták a motort, és amikor Isten működött a kocsiban, az autó minden része elkezdett rázkódni, mintha 50 km sebességgel menne az úton. Tudtam, hogy Isten szólt hozzám.