2014. február 6., csütörtök

Tom Marshall - A sérült bizalom helyreállítása 2.

4. A dolgok átértékelése

Van még egy nagyon fontos aspektusa a helyreállásnak, amit gyakran el szoktak hanyagolni. Még­pedig az, hogy rá kell szánnunk az időt az új­­já­építésre életünknek azokon a területein, ame­lyek elégtelennek bi­zo­nyul­tak. Ez a megszentelődés munkája, ami az üdvösség útján a hit cse­­­lekedetét követi. Tudatosan fegyelmeznünk kell magunkat, annak el­­lenére is, hogy ez gyak­ran fájdalmas folyamat. Segítséget jelenthet egy bölcs szellemi vezető, egy hűséges barát, aki együtt érez velünk, mégis képes tárgyilagosan látni a helyzetet, és átlátja az öntudatlan vé­de­­­kező mechanizmusokat, amelyek eltakarják előlünk az igazságot.

Az átértékelésnek a következő fontos kérdéseket kell érintenie:

(a) A kudarc jellege. Mi történt?

A bizalommal való visszaélés lehet egyetlen súlyos és egyértelmű eset, ami katasztrófát okozott, de az is lehet, hogy őszintétlenségek, mel­lé­be­szélések, csalások és megszegett ígéretek kusza halmazával ál­lunk szem­ben, amit türelmesen ki kell bogoznunk, hogy meg­ál­la­pít­has­suk, mi is történt. A vétkes fél fejében gyakran akkora zűrzavar ural­kodik, hogy az le­he­tet­lenné teszi számára, hogy tisztán lásson.
(b) Mi okozta a kudarcot? Miért történt?

Ennek megállapítása még nagyobb gondosságot és belátást igényel, mi­vel itt ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálnunk. Lehet, hogy az érin­tett személy nem meri elkötelezni magát. Ha így van, miért nem? Meg­gondolatlanságból, elővigyázatlanságból nehéz hely­ze­tek­be kerül, az­­tán keresi a legkönnyebb kivezető utat? Utal-e a kudarc jellembeli hi­­­á­nyos­sá­gok­ra, amelyekkel foglalkozni kell, például van-e a szívében kéj­­vágy, harag vagy hűtlenség? Van-e benne túlzott vágy el­fo­ga­dott­ság, szeretet vagy csodálat után?

Ennek célja az, hogy az érintett személy megértse azokat a prob­lé­má­kat, amelyekkel le kell szá­molni, és képes legyen őszintén szem­be­néz­ni velük, hogy legyőzhesse ezeket magában.
(c) Hogyan lehet helyreigazítani a kudarc okát vagy okait?

Konkrét haditervet kell kidolgoznunk a veszélyes vagy haszontalan vi­sel­­ke­désmódoktól való meg­szabadulásra, valamint arra, hogy ezeknek he­­lyét következetes és hasznos ma­ga­tar­tás­for­mák foglalják el. Szük­ség le­het érzelmi vagy belső gyógyulást megcélzó szolgálatra, a le­lep­le­­ző­­dött kötelékek megtörésére, de nagyon fontos, hogy ne álljunk meg a probléma ter­mé­sze­té­nek megértésénél, hanem tegyünk lé­pé­se­ket a helyzet orvoslására.

A problémák megoldásának folyamata közben el kell kezdenünk fel­­­é­píteni az érintett személy megbízhatóságát.
(d) Miből lehet megállapítani, hogy sikerült legyőznünk gyen­geségünket vagy hibánkat?

Ehhez időre van szükségünk. Nemcsak azért, hogy az ember el­kö­te­le­zett­ségének fel­é­pü­lé­sé­hez szükséges cselekvéssorozatok kifejthessék ha­­tásukat, hanem ahhoz is idő kell, hogy Isten el­vé­gezhesse munkáját az illető életében. De szükség van bátorításra és annak felismerésére is, hogy a folyamat beindult, egészen addig, amíg az érintett személy ön­bi­­zalma meg nem erősödik azokon a területeken, ahol korábban ku­dar­cot vallott.