2014. február 27., csütörtök

Reinhard Bonnke - A semmihez sem hasonlítható üzenet 1.

Ne vitatkozz - világíts! A sötétséget nem győzheted le úgy, hogy vitatkozol vele. Csak kapcsold fel a villanyt! Az evangélium erő, fényt gyújtó hatalom. Hirdesd! Akkor csatlakozol a hálózatba, és kigyúl a fény.

Isten elektromos vezetékei a Kálváriáról kapják az áramot, a Feltámadásból és a tróntól, mert "az evangélium Isten ereje" - írta Pál apostol (Róma 1:16.). Ő tudta ezt. Be is bizonyította. Az akkori világ nem is lehetett volna rosszabb: kegyetlen, romlott és cinikus volt. Az evangélium mégis megváltoztatta. Az evangélium ezt újra meg tudja tenni.

HOGYAN SZABADÍTSUK RÁ A VILÁGRA AZ ERŐVEL TELI EVANGÉLIUMOT ?

Egy prédikátor azt mondta nekem, hogy szeretne egy transzformátort, ami az evangélium érzelmi hatását magas feszültségről kis feszültségre alakítaná át. A bűnösök megtérítéséhez azonban az evangélium teljes ereje szükséges. Úgy prédikálj, hogy meggyőzz és megtéríts! Feladatod nem a szórakoztatás, az emberek megmosolyogtatása, hogy kellemes érzésekkel menjenek haza. Az üdvösség nem nyugtató. Mentsd meg a lelkeket, ne simogasd őket! Ezt követni fogja a mosolygó boldogság.

Olvasd el Filep evangélista találkozását az etióp komornyikkal! Az etióp a királynő főhivatalnoka volt, üzletember, nem volt ideje csevegni. Filep nem kezdte el megtudakolni a férfi szükségeit, hogy aztán órákig tanácsokat adjon neki. Filep tudta, mire van szüksége a komornyiknak. Krisztusra volt szüksége. Az üdvösségre mindenkinek szüksége van. Filep a tárgyra tért. "Hirdette neki Jézust".

Jézus minden evangélizációs prédikáció eleje és vége, minden bizonyságtétel alfája és omegája. Nem bitelveket találunk ki és teljesítünk. Nem vallást terjesztünk. Nem vagyunk rajongók. Krisztus tanúi vagyunk. Ő az üzenet veleje.
Mit hirdetett Jézus? Önmagáról beszélt. Az emmausi úton, amikor Kleofással és a barátjával sétált, elmagyarázta nekik az egész Szentírás alapján az "Őrá tartozó dolgokat" (Jn. 24:27).

Jézus Összes tanítása Őrá mutat. Vegyünk egy példát! Miután Jézus elhagyta Názáretet, és elkezdte csodálatos szolgálatát, egy napon visszatért abba a városba, és elment a zsinagógába. 20 éven át abba a zsinagógába járt minden héten. Az volt a szokás, hogy azoknak a férfiaknak, akiket ismertek, megengedték, hogy olvassanak az írásokból, és utána talán még magyarázzák is azokat. Természetesen, amikor újra megjelent a zsinagógában, Jézust is felkérték erre.
Az evangélium üzenete benne van az ószövetségben - valójában, az Ószövetség tele van az evangéliummal. Jézus tehát az Ézsaiás 61:l-2-t olvasta:

"Az Úristen Szelleme van énrajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak. Elküldött, hogy bekössem a megtört szíveket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást. Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét."

A zsinagógában ezzel senki sem törődött sokat. Fejből tudták e szavakat, 800 éve olvasták már őket. Az írástekercset Jézus visszaadta a zsinagógafőnek, aki nagy tisztelettel elvette, megcsókolta és eltette azt - hogy egy hétre elfelejtse. Azonban hirtelen úgy tűnt, hogy az a tekercs dinamitrúddá válik. Jézus szavai azonnali hatást keltettek. Felébresztették az álmos gyülekezetet. Jézus megmutatta nekik, hogy az Ige Róla szól. Ebben a versben hét különálló kijelentés van és azok Őrá és a jelenre vonatkoznak. Jézus azt mondta: "Ma teljesedett be ez az Ige a ti hallástokra." Kijelentette Magáról, hogy Ő a Felkent, aki ezeket a megígért hőstetteket mind elvégzi.