2014. február 2., vasárnap

Frank Hammond - Az elutasítottság legyőzése 1.

Bevezetés

A belső sebek gyógyítása épp olyan fontos, mint a testi sebeké. Ha valaki megvágja a kezét, akkor azonnal fertőtleníti és bekötözi. Miért? Mert tudja, hogy a seb elfertőződhet, ami csak növelné a bajt. Ugyanez vonatkozik a belső sebekre is. Ha valaki bensőleg megsérül, a sebet azonnal meg kell tisztítania azzal, hogy megbocsát. A megbocsátás egy szellemi fertőtlenítőszer. Ha valakit elutasítással sebeztek meg, gyorsan meg kell bocsátania annak, aki megbántotta, máskülönben egy tisztátalan szellem (szellemi baktérium) kerül a sebbe, és olyan szellemi fertőzést okoz, amit démonizálódásnak nevezünk.

Tegyük fel, hogy a belső sebet nem tisztították meg megbocsátás által, így az most neheztelés, gyűlölet és harag miatt gennyesedik. Mit kell tehát tennünk? A válasz Jézus Krisztus keresztje. Jézus helyettes áldozata a bűnökre bocsánatot, a tisztátalan szellemektől pedig szabadulást hozott.
Jézus a Nagy Orvos. Az Ő vére gondoskodott minden szellemi, lelki és testi seb gyógyulásáról. Maga Jézus “megsebesíttetett a mi bűneinkért" (Ézs. 53:5.) és "utált és az emberektől elhagyott volt" (Ézs. 53:3.).

Hogyan viselkedett Jézus, amikor megsebesítették és elutasították? Amikor a keresztre feszítve haldoklott, így imádkozott: "Atyám, bocsáss meg nekik" (Lk. 23:24 ). Jézus bűn nélküli életet élt. Még akkor sem reagált bűnnel, amikor elutasították és megfeszítették. Ezért alkalmas arra, hogy Megváltónk és Gyógyítónk legyen. "Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt" (Zsid. 4:15).
Amikor Jézus egy nap a zsinagógában tanított, kijelentette, hogy Ézsaiás próféciája az ő szolgálatára vonatkozik: "...elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyílását, hogy szabadon bocsássam a lesújtottakat” (Lk. 4:18.). A töredelmes szív a belső sérülések eredménye. Azoknak, akiket "lesújtottak", szabadulásra van szükségük, és Jézus azért jött, hogy ezeket a lesújtottakat "szabadon bocsássa".

A szabadítás egyfajta gyógyító szolgálat A gonosz szellemektől való szabadulás végső eredménye: a gyógyulás. Több újszövetségi részben is szerepel a szabadulás által való gyógyulás igazsága.
AzApCsel. 10:38-ban Jézus "mindazokat meggyógyította, akik az ördög hatalma alatt voltak". A Máté 15:28-ban a kánaáni asszony lánya "meggyógyult" (éppé lett), amikor a gyötrő démon elhagyta őt. Mindkét részben ugyanaz a görög szó fordul elő. Az ApCsel-ben ezt a görög szót "meggyógyította"-ként fordították, a Mátéban pedig (az angolban) ”éppé lett”-nek. A szóban forgó görög szó (iaomai) jelentése: "meggyógyítani, kikúrálni, felépíteni, bűnöktől, hibáktól, démonoktól, betegségtől megszabadítani". Tehát mindkét szövegösszefüggésben a démonizált személy szabadulás által "gyógyult meg".

A Máté 4:24-ben mind a testi, mind a démoni betegeket Jézushoz hozták, és "Ő meggyógyította őket". A Lukács 8:2-ben olyan asszonyokról van szó, "akiket gonosz szellemektől és tisztátalanságból gyógyított meg". Ezekben a fejezetekben a fizikai gyógyításon kívül a gyógyítás további két különböző fajtáját fedezhetjük fel. Persze megkérdezhetjük, hogy a fizikai test gyógyításán kívül milyen gyógyulásra van még szüksége az embernek? A válasz nyilvánvaló: a belső ember gyógyulására. A léleknek gyógyulásra van szüksége (ld. Zsolt. 41:5.). A belső ember az ember személyisége, így amikor Mária Magdalénából Jézus hét démont űzött ki, Mária személyisége gyógyult meg.

A Máté 4:24-ben és a Lukács 8:2-ben "meggyógyít"-nak fordított görög szó a "therapeou", ami azt a gondoskodást és törődést jelenti, ami az ember felépüléséhez szükséges. Figyeld meg: a "therapeou" meghatározása azt jelzi, hogy a szabadulás folyamat. Ezek az asszonyok alávetették magukat Jézusnak, hogy Tőle kapják meg azt a "gondoskodást és törődést", ami teljes felépülésükhöz volt szükséges. Hajlandóak voltak bármit megtenni, amit Jézus kívánt, még akkor is, ha az sokáig tartott. A Nagy Orvos gondoskodása alá helyezték magukat ugyanúgy, ahogyan azt bárki teszi az orvosával. Épp így ezek az asszonyok is Jézus gondjaira bízták magukat, elfogadták a diagnózisát, a gyógykezelését és mindaddig betartották az utasításait, amíg fel nem szabadultak a gonosz szellemek nyomása alól.

Nagy Orvosunktól a diagnózist és a gyógymódot is megkapjuk. Ügyeinkkel bizalommal fordulhatunk Hozzá. Van gyógyulás - belső gyógyulás és gyakran fizikai gyógyulás - mindazok számára, akik elutasítottság és annak elfertőződése miatt szenvednek.

"Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet" (Zsolt. 103:2-3.).