2014. február 20., csütörtök

Frank Hammond - Az elutasítottság legyőzése 7.

Fizikai problémák

Előfordulhat, hogy a gyermeket azért utasítják el, mert testi rendellenességgel születik vagy pedig fogyatékos, például mongoloid. Néhány gyermek például farkastorokkal születik, vagy bizonyos anyajegyekkel, esetleg más eltorzulással. Nem minden deformálódott, illetve torz gyermeket utasítanak el, de sokat közülük igen, még akkor is, ha az elváltozás alig észrevehető.

A körülmények áldozata

A születés ideje különlegesen érzékeny időszak. A gyermek előbújik a melegből, édesanyja testének otthonos környezetéből. Az anyai méh 9 hónapig nyújtott számára biztonságos otthont. Azután jön egy hirtelen lökés, és megkezdődik egy teljesen más élet a méhen kívül.

Néha az anya szülés után még órákig nem láthatja a gyermekét. A csecsemőosztályra viszik, és mások foglalkoznak vele. Egyedül csak az apa láthatja őt a csecsemőosztályon egy üveg mögül. Szerencsére az elmúlt években a szülészeti gyakorlatban történtek változások. A leendő apákat arra bátorítják, hogy vegyenek részt speciális órákon, amelyek arra készítik fel őket, hogy jelen legyenek gyermekeik születésénél, és maguk is segítséget nyújtsanak. A legfontosabb az anya és az apa számára az, hogy az újszülöttet a kezébe vehesse, megérinthesse a bőrét és így kapcsolatba kerüljön vele. Tanulmányokból kiderül, hogy azok a gyermekek, akik már születésük pillanatában szüleik érintésén keresztül szeretetet kapnak, stabilabb személyiségű emberre fejlődnek, mint azok, akiket ebben a döntő időszakban elválasztanak szüleiktől.

Akkor is előfordulhat elutasítás, ha a gyermektől bármilyen ok miatt megvonják a szülőkkel való szoros kapcsolatot. Például elutasítottság alakulhat ki egy gyermekben azért, mert mások gondoskodására bízták, mialatt az édesanyja a munkáját végzi valahol. Este a pótmamánál vagy a bölcsődében felkapja a kicsit és haza viszi, hogy lefektesse. Másnap reggel, még fel sem ébredt a gyermek igazán, és ismét a bölcsődében találja magát. Az apák ugyanígy hosszú órákat dolgozhatnak otthonuktól távol, ezért nem tudnak elég időt szakítani arra, hogy gyermekükkel értékes időt töltsenek. Más szóval, ha a szülök túl kevés időt szentelnek gyermekeiknek, a gyermek általában azt fogja érezni, hogy anyja és apja elutasítja őt. Szülőnek lenni egész embert kívánó feladat.

Ezenkívül vannak olyan gyermekek, akiket örökbe adnak. Komoly sebet üt az, amikor a szülők ilyen módon hagyják magára gyermeküket. Bár az örökbefogadott gyerekeket általában szeretik az örökbefogadó szülők, legtöbbjük mégsem képes a szeretetet elfogadni, illetve megfelelő módon viszonozni, mert az elutasítás már sebet okozott bennük.

Az egyik, vagy mindkét szülő halála szintén súlyos sérülést okoz egy fiatal gyermek személyiségében. Az árva gyermek nem érti, mi történt szülőjével vagy szüleivel, és eltűnésüket úgy tekinti, mintha elhagyták volna.

A válás a gyermek életének újabb romboló tényezője. A seb mélyülhet, ha a gyermek a válás miatt konfliktussal és veszekedéssel teljes légkörnek van kitéve. A csecsemők és kisgyermekek értelmi képessége még nem elegendő ahhoz, hogy megértsék a családi megrázkódtatást, de érzékelik az őket fenyegető veszélyt a családi konfliktus okozta érzelmi környezetből.

Egy növekvő családban a gyermekek közül az idősebb gyakran harcol öccsével vagy húgával a szülők figyelméért. Az új versenytársat féltékenységgel fogadhatja. Az anya ölében lévő "valaki" azt a benyomást kelti a gyermeki értelemben, hogy ”a mama a kisbabát szereti, és nem engem".