LÁTTAM EZT MEGTÖRTÉNNI
Isten végigsöpör a világ egyes részein az evangéliummal. Ennek üdvösség az eredménye: megbocsátott bűnök, a fajok összhangja, a bűnözés megszűnése, lopott holmik visszatérítése teherautószámra, helyrejött házasságok, újra egyesült családok, szentté vált gonosztevők, halált okozó szenvedélyektől való szabadulás és csodálatos gyógyulások. A földön az evangélium a legnagyobb előremozdító erő. Az evangélium célja nem az, hogy mindannyiunkat a legkisebb közös nevezőre hozzon, hanem az, hogy új teremtéseket hozzon létre, és Isten fiainak méltóságára emeljen minket! Egykor elvadult emberek jó útra térnek, és úgy járnak, mint hercegek. Micsoda komoly ok az evangélium hirdetésére! Van valami, ami ennél jobban tűzbe hozza az embert, ami kalandosabb, és amit érdemesebb csinálni? Mi más érdemel meg egy életen át tartó erőfeszítést?
A világ üdvössége? Nos, Jézus nem tartotta időpocsékolásnak, hogy letérjen útjáról betegeket gyógyítani és táplálékkal ellátni az elesett tömegeket. Üldöztetést vont Magára, mert meggyógyított egy száradt kezű embert, és attól kezdve vérdíjjal a feje fölött járkált. Ez az ember fontos volt Jézusnak, és a kezét meg kellett gyógyítania bármi áron (Mt. 12:10).
Azok, akik hisznek az evangéliumban, hisznek az emberekben is, és abban, hogy gondoskodni kell testi szükségeikről. Az istentelenség szülte Adolf Hitlert és Sztálint, valamint ez törölt ki az életből több millió embert, mintha csak krétafigurák lettek volna egy gyerek tábláján. Az evangélium hirdetése Isten tervének részét képezi arra, hogy - úgymond - visszahelyezzen minket Édenbe.
Mindazonáltal tételezzük fel a lehetetlent, hogy az adomány és a politika vissza tudna helyezni minket Éden kertjébe. Sokáig tartana ez a remek helyzet? Nyughatatlanságunk nem döntené újra romba az egészet? Egy ok miatt vágyunk Édenbe, bár erre sokan nem jönnek rá: az emberiség újra olyan körülmények közé akar kerülni, hogy hallja Isten hangját a Kertben. Semmilyen lakhely nem tetszene egy menyasszonynak a vőlegénye nélkül! Egy földi paradicsom sem felelne meg nekünk Isten szeretete és szavai nélkül.
Néhány egyházi ember azt állítja, hogy "az ember társadalomban élő állatfaj", mintha az ember nevezett csodálatos teremtménynek a csordaszellem lenne az egyetlen megemlíthető jellemzője. Többet jelentünk mi egy falkánál - mindannyian Isten számára születtünk, és soha semmi más nem elégíthet meg minket, csak a Vele való kapcsolat.
Néha, amikor megérint minket valami ihletett zene, kitör a végtelenség érzése. A zene azonban csak visszhangozza a távoli nagyságot, amit nem tud betölteni. Ez a végtelenség maga Isten, és amikor üdvösséget nyerünk Jézus Krisztus által, és imádni kezdjük Őt, megkapjuk azt, amit a zene csak sugall.
Isten a mi természetes lakhelyünk. Kalitkában vagyunk amíg meg nem találjuk Őt, azaz amíg nem engedelmeskedünk az evangéliumnak. Az emberek mindenütt beleütköznek saját materializmusuk és hitetlenségük kalitkájának rúdjába, a pénzük börtönükké válik. Művészetünk, költészetünk, képzőművészeti alkotásaink olyan bebörtönzött teremtmények önkifejeződései, akik emlékeznek a szabad ég és a hegyek tündöklésére. Ezek a kifejeződések, bár önmagukban jók, csak a valóság visszatükröződései maradnak, amíg a lélek üdvösségre nem jut. Jézus a valóság minden mögött, amit látunk vagy teszünk, és az evangélium szabadít fel minket a kötelékből, és teszi lehetővé, hogy igazi lételemünkbe kerüljünk!
Valaki azt mondta, hogy "a keresztények boldogok a maguk módján". A maguk módján? Milyen módon boldogok a hitetlenek? Szerintem sehogyan. A keresztények Isten módján boldogok. Isten területe az egyetlen terület, azon kívül van a sivatagos puszta, ahol soha nem hasad a hajnal, ahol az istentelenek soha, sehogyan sem lesznek boldogok. A hitetleneknek majd a bosszú, kétség és gyűlölet száraz talajából kell kinyerniük italukat, amilyet tudnak. "A Szellem és a Menyasszony azonban azt mondják: Jövel...és igyál az élet vizének forrásából ingyen" (Jel. 22:17.). Az evangélium olyan életmódot hirdet, ami egyre jobban a tökéletes nap felé vezet. Ez újabb ok az evangélium hirdetésére.
Sürgethetnél-e jobban valamit?