TEHOM:
1./ Mélység
2./ Örvény
Az Eberfelder Bibel lábjegyzete szerint a tehom egy zúgó, mély víztömeg, amely a Föld belsejében van.
Ez.26,19: ''Mert azt mondja az Úr Isten: mikor én téged elpusztult várossá teszlek, mint amely városokat nem laknak, mikor a mélység (tehom) árját felhozom rád, akkor...''
Ez.31,15: ''Így szól az Úr Isten: azon a napon, amelyen a Seolba aláment, gyászoltattam, elzártam miatta a mélység (tehom) vizeit, és megtartóztattam folyóikat, úgy, hogy a sok víz elzáratott, és meggyászoltattam őt a Libanonnal, és a mező minden fája elepedt (kiszáradt) miatta.''
Ebből az Igéből az is kiderül, hogy a folyók a tehom vizéből erednek. Ha Isten elzárja a tehom vizeit, akkor a folyók kiszáradnak, és szárazság lesz, a mező minden fája kiszárad. A Gen. 49,25-ben is éppen ezért áldotta meg úgy Jákob Józsefet, hogy: a Mindenható ''áldjon meg az ég áldásaival onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül el, az emlők és az anyaméh áldásaival.'' Jákob tudta, hogy ''az Ő (Isten) tudománya által fakadnak ki a tehomból a vizek'' (Péld.3,20), és azt is tudta, hogy ez egy fontos áldás: ''Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged, folyóknak, forrásoknak és a tehom vizeinek földjére, melyek a völgyekben és a hegyekben fakadnak'' (Deut.8,7).
A tehomnak tehát vannak kisebb-nagyobb forrásai, melyeken keresztül, a tehom vizei kijönnek a Föld felszínére. A tehom forrásai tehát nem a tehom alján vannak, nem a tehomot táplálják - hiszen az maga ''a nagy víztároló'' -, hanem a tehom tetején. Ezeket a forrásokat nyitotta meg nagyon Isten az özönvízkor:
Gen.7,11: ''Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak.''
Gen. 8,2-3: ''És bezárultak a mélység forrásai és az ég csatornái, és megszűnt az eső az égből. És elmentek a vizek a földről...''.
A tehomban tehát víz van mint ahogy ezt a tehom szó másik jelentése is mutatja: örvény, örvénylő víz. A tehomot tehát nem egy csendes víztárolónak kell elképzelnünk, hanem - ahogy az óceánokban - a tehomban, a föld alatt is morajlik, örvénylik a víz.
A tehom nem egyenlő a tengerekkel. A tehom a tengerek, óceánok alatt van, közöttük van egy kőzetlemez. A tehom és a tengerek csak a forrásoknál (a mélység forrása itt = a tenger forrása) vannak érintkezésben. A tengereket, óceánokat is a tehom látja el vízzel.
Zsolt. 135,6: Mind megteszi az Úr, amit akar, az egekben és a földön, a tengerekben és minden mélységekben.
Ez itt tehát egy mélyülő kép. Ég, föld, tenger, tehom.
Az LXX a héber tehom szót abüsszosznak fordítja, így használja az ÚSZ is.
SEOL: pokol, halottak birodalma, a szellemek átmeneti tárolóhelye az ítéletig. Gesenius héber-arám ÓSZ-i kéziszótárában így határozza meg a Seolt: ''egy csak Izraelben használt szó a halottak birodalmára, melynek etimológiája ismeretlen.'' A szó az ÓSZ-ben 63-szor fordul elő. Mit ír róla az Ige?
1./ Nagyon mélyen, a Föld belsejében van. A Biblia ezt egyértelműen kijelenti, a Seolról szóló Igék kb. 1/3-a megjelöli ezt is.
Péld. 15,24: Az életnek útja felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzon a Seoltól, ami lefelé van.
Ésa. 14,9: Lent a Seol megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasait, felkölti trónjaikról a népek minden királyait.
Num. 16,30: Ha pedig az Úr valami új dolgot tesz, és a föld megnyitja száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék, és elevenen szállnak le a pokolba, akkor...
Ezekből a példákból egyértelmű, hogy hol terül el a Seol. Tehát nem egy földön kívüli helyen, hanem a Föld belsejében.
2./ Örvény
Az Eberfelder Bibel lábjegyzete szerint a tehom egy zúgó, mély víztömeg, amely a Föld belsejében van.
Ez.26,19: ''Mert azt mondja az Úr Isten: mikor én téged elpusztult várossá teszlek, mint amely városokat nem laknak, mikor a mélység (tehom) árját felhozom rád, akkor...''
Ez.31,15: ''Így szól az Úr Isten: azon a napon, amelyen a Seolba aláment, gyászoltattam, elzártam miatta a mélység (tehom) vizeit, és megtartóztattam folyóikat, úgy, hogy a sok víz elzáratott, és meggyászoltattam őt a Libanonnal, és a mező minden fája elepedt (kiszáradt) miatta.''
Ebből az Igéből az is kiderül, hogy a folyók a tehom vizéből erednek. Ha Isten elzárja a tehom vizeit, akkor a folyók kiszáradnak, és szárazság lesz, a mező minden fája kiszárad. A Gen. 49,25-ben is éppen ezért áldotta meg úgy Jákob Józsefet, hogy: a Mindenható ''áldjon meg az ég áldásaival onnan felülről, a mélység áldásaival, mely alant terül el, az emlők és az anyaméh áldásaival.'' Jákob tudta, hogy ''az Ő (Isten) tudománya által fakadnak ki a tehomból a vizek'' (Péld.3,20), és azt is tudta, hogy ez egy fontos áldás: ''Mert az Úr, a te Istened jó földre visz be téged, folyóknak, forrásoknak és a tehom vizeinek földjére, melyek a völgyekben és a hegyekben fakadnak'' (Deut.8,7).
A tehomnak tehát vannak kisebb-nagyobb forrásai, melyeken keresztül, a tehom vizei kijönnek a Föld felszínére. A tehom forrásai tehát nem a tehom alján vannak, nem a tehomot táplálják - hiszen az maga ''a nagy víztároló'' -, hanem a tehom tetején. Ezeket a forrásokat nyitotta meg nagyon Isten az özönvízkor:
Gen.7,11: ''Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadtak ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyíltak.''
Gen. 8,2-3: ''És bezárultak a mélység forrásai és az ég csatornái, és megszűnt az eső az égből. És elmentek a vizek a földről...''.
A tehomban tehát víz van mint ahogy ezt a tehom szó másik jelentése is mutatja: örvény, örvénylő víz. A tehomot tehát nem egy csendes víztárolónak kell elképzelnünk, hanem - ahogy az óceánokban - a tehomban, a föld alatt is morajlik, örvénylik a víz.
A tehom nem egyenlő a tengerekkel. A tehom a tengerek, óceánok alatt van, közöttük van egy kőzetlemez. A tehom és a tengerek csak a forrásoknál (a mélység forrása itt = a tenger forrása) vannak érintkezésben. A tengereket, óceánokat is a tehom látja el vízzel.
Zsolt. 135,6: Mind megteszi az Úr, amit akar, az egekben és a földön, a tengerekben és minden mélységekben.
Ez itt tehát egy mélyülő kép. Ég, föld, tenger, tehom.
Az LXX a héber tehom szót abüsszosznak fordítja, így használja az ÚSZ is.
SEOL: pokol, halottak birodalma, a szellemek átmeneti tárolóhelye az ítéletig. Gesenius héber-arám ÓSZ-i kéziszótárában így határozza meg a Seolt: ''egy csak Izraelben használt szó a halottak birodalmára, melynek etimológiája ismeretlen.'' A szó az ÓSZ-ben 63-szor fordul elő. Mit ír róla az Ige?
1./ Nagyon mélyen, a Föld belsejében van. A Biblia ezt egyértelműen kijelenti, a Seolról szóló Igék kb. 1/3-a megjelöli ezt is.
Péld. 15,24: Az életnek útja felfelé van az értelmes ember számára, hogy eltávozzon a Seoltól, ami lefelé van.
Ésa. 14,9: Lent a Seol megindul te miattad megérkezésedkor, miattad felriasztja árnyait, a föld minden hatalmasait, felkölti trónjaikról a népek minden királyait.
Num. 16,30: Ha pedig az Úr valami új dolgot tesz, és a föld megnyitja száját és elnyeli őket és mindazt, ami az övék, és elevenen szállnak le a pokolba, akkor...
Ezekből a példákból egyértelmű, hogy hol terül el a Seol. Tehát nem egy földön kívüli helyen, hanem a Föld belsejében.
