(6,3) Dávid új szekerének története és annak következményei megdöbbentő képe ama szellemi igazságnak, hogy aki a legjobb szándékkal tesz is valamit Isten szolgálatában, mégsem lesz áldássá, ha szolgálatát nem Isten akarata szerint végzi. Isten határozott utasítást adott a frigyláda hordozására (4Móz 4,1-15), Dávid azonban a filiszteusokéhoz hasonló szállítóeszközökhöz folyamodott (1Sám 6,7-8).
(7,16) A dávidi szövetség (2Sám 7,8-17. v.), amelyen felépül Krisztusnak „aki Dávid magvából lett test szerint" (Róm 1,3) jövendő királysága, Dávid számára a következőket tartja készen:
(1) a Dávid házából származó utódok számára szóló ígéretet;
(2) trónt, amely a királyi hatalmat jelképezi;
(3) királyságot vagy uralmat a földön;
(4) a beteljesedés bizonyosságát, mert a Dávidnak tett ígéretek megállnak mindörökké.
Salamon, akinek születését Isten előre megjelentette (2Sám 7,12. v.), nem kapott ígéretet örök magra, hanem az Úr csupán arról biztosította őt,
(1) hogy „házat fog építeni az én nevemnek" (2Sám 7,13. v.);
(2) hogy megerősíti királyságát (2Sám 7,12. v.);
(3) hogy trónja, azaz királyi hatalma örökké megáll;
(4) ha Salamon vétkezik, megbünteti, de nem veti el őt.
Az, hogy Salamon trónja állandó lesz, Salamon magja azonban nem, mutatja a jövendölés pontosságát. Izráelben kilenc dinasztia volt; Júdában egy. Krisztus Máriától született, aki nem Salamon leszármazottja volt (Jer 22,28-30); Mária Nátántól származott, Dávid másik fiától (vö. Lk 3,23-31; és lásd Lk 3,23 jegyzetét). József, Máriának férje Salamontól származott, és így általa jogosan illette meg Krisztust a trón (Vö. Mt 1,6.16). Tehát a trón, és nem a mag jött Salamon által, s ez pontosan úgy történt, ahogy az Úr megígérte Dávidnak.
Ellentétben azzal a megmásíthatatlan ígérettel, melynek maradandó beteljesítését Isten Dávidnak megígérte, Salamon a Dáviddal való szövetség föltételekhez kötött jellegét ábrázolja ki, amelyek gyakorlati alkalmazását az őt követő királyoknál láthatjuk. Dávid leszármazottainak engedetlenségét fenyítés követte, de a szövetség érvényét nem szüntette meg (2Sám 7,15; Zsolt 89,21-38; Ézs 54,3.8.10). A fenyítés meg is jött, először Roboám alatt a királyság kettészakadásával, majd végül a fogságbavitel által (2Kir 25,1-21).
Azóta Dávid családjából csak egy királyt koronáztak meg Jeruzsálemben, éspedig tövissel. A dávidi szövetség azonban, amelyet az Úr esküvel ígért meg Dávidnak, és amelyet megerősített Gábriel angyal Mária számára, megmásíthatatlan (Zsolt 89,20-37); és végül az Úr ennek a töviskoronás Királynak adja „Dávidnak, az Ő atyjának királyi székét" (Lk 1,31-33; Apcsel 2,29-32; 15,14-17). Mind Dávid, mind Salamon megértették, hogy az ígéret szó szerint egy földi királyságra szól (2sám 7,18-29; 2Krón 6,14-16).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
