2011. október 20., csütörtök

Scofield: II. Királyok könyve 2-7. fejezet

(2,24) A héber na'ar (2Kir 2,23. v. „apró gyermekek") nem jelöl meg határozott életkort. Előfordul Józsefnél tizenhét éves korában (1Móz 37,2), valamint Benjáminnal (1Móz 43,8) és Absolonnal (2Sám 18,5) kapcsolatban. Ez a szó tehát fordítható „fiatalok"-nak vagy „fiatalemberek"-nek. A bq' (fordítása: „szétszaggatott") súlyos sebek ejtését jelenti, és nem megölést vagy elpusztítást.
A sérelem súlyos volta a következő tényekből ismerhető fel:
(1) a fiatalemberek gúnyolódtak Elizeus, Isten embere, külseje fölött;
(2) amikor Isten emberét nevetségessé tették, az általa képviselt Isten elleni káromlásban lettek vétkessé.

(7,6) A hitteus nép (hettiták) egészen a huszadik századig csak a Bibliából volt ismeretes. Ez az utalás rejtélyes maradt, amíg a régészeti fölfedezések fényt nem derítettek rá. Egyiptomi emlékművek (Teli el-Amarna táblák) és asszíriai szövegek kimutatták, hogy ezek voltak a kiheták vagy hatti-nép. A század első felében expedíciók fölfedezték, hogy Boghazköy, Kis-Ázsiában (a törökországi Ankarától keletre) volt a hitteus birodalom fővárosa. A hitteusok kb. Kr. e. 2000-1800-ig és később kb. Kr. e. 1400-1200-ig élték fénykorukat.