Ezsdrás, Nehémiás és Eszter zárja le a Biblia történeti könyveit a jelenlegi kánoni sorrend szerint. Ezsdrás és Nehémiás azokat az eseményeket tartalmazza, amelyek Izráelnek a fogságból való visszatérése idején és az ezt követő években történtek; Kr. e. 538 évtől kezdődőleg közel egy század történetét ölelik fel. Ezsdrásban a templom felépítésén, Nehémiásban Jeruzsálem falainak újjáépítésén van a hangsúly. Mindkét könyvben részletes leszármazási táblázatokat találunk, főként azzal a céllal, hogy Áron utódainak papi jogosultságát meghatározzák.
Mivel a 6. és 7. fejezet közt jóval több, mint fél évszázad telt el, a könyv első részében szereplő személyek nem éltek már abban az időben, mikor Ezsdrás Jeruzsálemben szolgálatát megkezdte. Ezsdrás a kiemelkedő személyiség az Ezsdrásban és Nehémiásban. Mindkét könyv bűnvalló imádsággal végződik (Ezsd 9; Neh 9), és a nép feladja a bűnös szokást, amit addig követett. Aggeus és Zakariás próféták buzdító és bátorító szolgálatáról, akiket ez a könyv megemlít (5,1), bővebbet ezeknek a prófétáknak a könyveiben találunk.
A könyvet a következő részekre oszthatjuk fel:
I. Az első visszatérés Zorobábel alatt és a második templom építése, 1-6.
II. Ezsdrás szolgálata, 7-10.