(5,19) Ezek a jól megerősített magaslatok Jezréel nagy síkságának északi részén olyan városoknak egész sorából álltak, amelyeket a bírák idejében még nem hódítottak meg (pl. Józs 17,11; Bír 1,27). Salamon ide később hatalmas istállókat építtetett. A híres csatát Szíria országai és Egyiptom között III. Thutmosis uralkodása alatt (kb. 1500 Kr. e.) Meggidónál vívták. Erről olyan nagy részletességgel emlékezik meg az ókori irodalom, hogy ezt a hadviselés tudománya kezdetének tekinthetjük.
Meggidó uralta a Jezréel síksága és a Sáron közötti átjárót, és ezért sok olyan csatának volt színhelye, amelyekről a Szentírás beszámol:
(1) Debora győzelme (Bír 4,10-24);
(2) Gedeon győzelme (Bír 6,33; vö. 7,1-25);
(3) Saul veresége (1Sám 31,1; vö. 29,1);
(4) Jósiás király halála a Nékó fáraó elleni csatában (2Kir 23,28-30; 2Krón 35,20-24).
Ennek a korszaknak utolsó nagy harcát is itt, Armageddonnál fogják megvívni.
(11,39) Mózes törvényében Isten tiltja az emberáldozatot (3Móz 18,21; 20,2-5; 5Móz 12,31; 18,10), és ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy tulajdonképpen mit is tett Jefte. Nagy a bizonytalanság, hogy valójában mit cselekedett. Azok, akik azt gondolják, hogy megölte leányát, úgy látják, hogy Isten előtt nem volt kedves, amit tett, hanem inkább elhamarkodott fogadalma terhére írják. A 2Kir 3,27; 16,3; 17,17; 2Krón 33,6; Jer 7,31; 19,5; 32,35 mutatják, hogy mennyire el volt terjedve ez a gonosz és kegyetlen szokás még a későbbi időkben is. Mások viszont nem fogadják el, hogy Jefte feláldozta leányát, hanem úgy vélik, hogy örök szüzességre választotta el őt. Akik ezt vallják, hangsúlyozzák a 31. versben olvasható szokatlan kifejezést: „legyen az Úré", valamint azt, hogy a 37. és 39. versekben a „szűzesség" és „soha nem ismert férfit" kifejezések a szűzesség és nem a halál gondolatát tartalmazzák. Jefte fogadalma elhamarkodott és nyilvánvalóan meggondolatlan volt (30-31. v.). Urunk beszél az ilyenfajta esküvésekről (fogadalmakról) a hegyi beszédben (Mt 5,33-37).
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
