(17,11) Két különösen fontos igazság van itt egybefoglalva:
(1) Az „élet" értékét a „vér" értéke határozza meg. Ez felbecsülhetetlen értéket ad Krisztus vérének. Amikor a bűntelen Istenembernek vére kifolyt, ezzel életét adta oda. „Mert lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére eltörölje a bűnöket" (Zsid 10,4).
(2) Nem az áldozat ereiben keringő, hanem az oltáron levő vérnek van hatása. A Szentírás nem tud semmit olyan megváltásról, amely Krisztus életének utánzásán alapul, ezt csak a keresztre adott élet szerzi meg.
(17,11) Ebből megérthetjük, hogy miért volt szükség a bűnért való áldozatra. Minden ilyen áldozatban a törvény halálos ítéletét hajtották végre a bűnös helyettesén, ami előremutatott Krisztus helyettesítő áldozati halálára. Csak ez elégíthette ki Isten igazságosságát, csak így nézhette el Isten azok bűneit, akik ezeket a jelképes áldozatokat vitték.