2011. augusztus 9., kedd

Scofield: Mózes 2. könyve 27. fejezet

(27,16) A pitvar függönyein (lásd 2Móz 27,9. v. jegyzetét) nem voltak színek. Ezek a függönyök a gyakorlati igazságosságot ábrázolják, amit Isten a törvényben megkíván, és ezért mindén embert kizárnak Isten közeléből (Róm 3,19-20; 10,3-5). A „kapu" azonban Krisztus (Jn 10,9), és a színek ismét megjelennek a függönyön (2Móz 26,31).

(27,17) A vászonfüggönyöket tartó keresztrudak és horgok ezüstből készültek (lásd 2Móz 26,1 jegyzetét), mert Krisztus megváltó műve révén nyílt út számunkra, és nem az Ő igaz élete által (amit a sodrott len jelképez) közeledhetünk Istenhez. A pitvar oszlopainak talpai azonban rézből voltak és nem ezüstből, mint a deszkáké, a réz pedig az ítéletben megnyilatkozó Istent szimbolizálja (2. v. lásd: 4Móz 21,9 jegyzetét). A megváltás nem csupán Isten kegyelmét fejezi ki, hanem igazságosságát is igazolja, amely ezt a kegyelmet gyakorolja (Róm 3,21-26).

(27,20) Az olaj a Szent Szellem kiábrázolása (vb. Zak 4,2-6. 2. v. jegyzetét, és Jn 3,34-et Zsid 1,9-cel). (Lásd Apcsel 2,4 jegyzetét.) Krisztusban az olajjal megtöltött lámpa szüntelenül ég, mint e világ világossága (Jn 8,12). De itt nem a világról, hanem a szentélyről van szó. Itt nem a világban és a világnak szóló bizonyságtételről van szó, hanem a mi közösségünkről és imádatunkról, akik hívő papok vagyunk a szentélyben (Zsid 10,19-20).
A szent sátor két részből állt, kétféle világítással:
(1) a szentély, melyben a gyertyatartó állt (lásd 2Móz 25,31 jegyzetét); és
(2) a szentek szentje, melyet a sekina, azaz Isten dicsősége világított meg.
Ez a két hely most eggyé lett (Mt 27,50-51; Zsid 9,6-8; 10,19-22), de fontos annak fölismerése, hogy még most is két világosság van:
(1) Krisztus, az élet világossága (Jn 1,4), aki a Szellem által világítja meg Isten szent dolgait, a szent kenyereket és az illatáldozati oltárt; és
(2) Isten dicsőségének ismerete, mely Jézus Krisztus arcán ragyog (2Kor 4,6).
Ebbe a kétféle világosságba hívott el bennünket Isten, mint hívőket és papokat (1Pt 2,9). Mi nemcsak abban a világosságban járunk, amit Ő ad, hanem abban is, amelyben Ő van (1Jn 1,7). De mit jelent az a tiszta olaj, amit itt hozni kellett? Azt, hogy a mi hozzá menetelünk, közösségünk és átformálásunk a Szent Szellem által történik (Ef 2,18; vö. 1Kor 2,12-15; 2Kor 3,18; 13,13; Fil 2,1). Krisztus vére által lehetünk a jelenlétében (Ef 2,13), de csak abban az esetben járhatunk valóban világosságban, ha betelünk a Szellemmel (Ef 5,18).