(25,1) A 2Mózes előképeinek hiteles magyarázatát a következő helyeken találjuk:
(1) személyekkel és eseményekkel kapcsolatban az 1Kor 10,1-11-ben;
(2) a szent sátorra vonatkozólag a Zsid 9,1-24-ben. Mivel bizonyosak vagyunk abban, hogy a szent sátor és annak eszközei jelképes értelműek, ezért annak minden részletét jelképesnek kell tekintenünk. Mivel azonban vannak olyan jelképes eszközök, amelyekre kifejezett magyarázatot az ÚSZ nem ad, ilyen esetekben a jelképek értelmét a szellemi hasonlatosság alapján állapítjuk meg. Lásd 1Móz 2,23 jegyzetét. A szent sátor anyagának és színeinek jelképes értelmét a következőképpen vélelmezik: arany, isteni megnyilatkozás - isteni dicsőség; ezüst, megváltás (lásd 2Móz 26,19 jegyzete; 2Móz 30,11-16; 38,27); réz, az ítélet jelképe, amint azt a rézoltárnál és a rézkígyónál láthatjuk (4Móz 21,6-9); kék, lényében vagy eredetében mennyei; bíbor: királyi, skarlát: áldozat.
(25,9) A szent sátornak, az ÚSZ magyarázata alapján általánosságban szólva hármas jelképes értelme van:
(1) a Gyülekezet, mint ahol Isten lakik a Szent Szellem által (2Móz 25,8. v.; Ef 2,19-22);
(2) a hívő (2Kor 6,16);
(3) és mint a mennyei dolgok előképe (Zsid 9,23-24).
Részleteiben minden Krisztusról beszél:
(1) a frigyláda anyaga, sittim (akác)fa és arany, Krisztus ember és Isten voltát jelképezi;
(2) a láda tartalma Krisztus előképe,
(a) Isten törvénye szívében van (2Móz 26,16);
(b) népének eledele (része) volt a pusztában (2Móz 16,33);
(c) Ő maga a feltámadás, aminek Áron vesszeje a szimbóluma (4Móz 17,10; Zsid 9,4); és
(3) használata során a frigyláda, különösen mint a kegyelem széke, Isten trónjának jelképe. Ez a láda a bűnös izráelita számára kegyelmi szék volt, és nem ítélőszék, mert aranyból készült, és meghintették az engesztelés vérével, mely befedezte a törvényt, és az isteni szentséget a kérubok által őrizte.