(10,1) Idegen tűz. A tűz, ami „az Úr elől jött ki" (3Móz 9,24), megemésztette az oltáron levő égőáldozatot, és a papok dolga volt, hogy ez a láng szüntelen égve maradjon (3Móz 6,12-13). Isten még nem adott parancsot arra, hogyan gyújtsák meg a füstölő (tömjénező) tüzét (vö. 3Móz 16,12-13). Nádáb és Abihu bűne az volt, hogy Isten dolgában akartak cselekedni, de Isten akaratát nem keresték. Ez „maguk választotta istentisztelet" volt, amely gyakran rendelkezik a „bölcsesség és alázat látszatával" (Kol 2,23).
(11,2) A szövetség népére vonatkozó étkezési szabályok elsősorban egészségi előírásoknak tekintendők. Figyelembe kell venni, hogy Izráel olyan nemzet volt, amely a földön isteni uralom (teokrácia) alatt élt. Ezért volt szükség arra, hogy isteni törvény szabályozza a nép mind társadalmi, mind vallási életét. Az a törekvés, amely e törvény minden szavának jelképes értelmet akar tulajdonítani, túlfeszítése lenne az 1Kor 10,1-11 és Zsid 9,23-24-ben foglalt ésszerű magyarázatnak.
(11,6) A héber arnebet nem azonos a nyúllal, valamilyen ismeretlen állat, aminek a nyúltól eltérő jellemvonásai voltak. A fordító valószínűleg tévedett, mikor a régi arnebet szóról azt gondolta, hogy azonos a nyúllal.