Éhínség közeleg
Még e nemzedék életében éhínség fogja sújtani a világot, és milliók halnak majd éhen. Katasztrófákkal teli éveknek nézünk elébe, szárazságnak, árvizeknek és más természeti csapásoknak, amelyek a világ élelmiszer-termelésének jelentős százalékát tönkreteszik.
A hó nélküli telek silány gabonatermést eredményeznek, különösen komolyra fordul a helyzet Közép- és Nyugat-Oroszországban, Indiában, Pakisztánban, Dél-kelet Ázsia egész területén és Afrikában.
Ideiglenesen mind a negyven hónapos afrikai szárazság, mind a hosszan tartó brazíliai aszály véget ér; bizonyos fokú enyhülés tapasztalható majd, de a helyzet ezután csak még nehezebbre fordul. Afrikában milliókat fenyegeti majd az éhhalál.
Megcsappannak az amerikai élelmiszer-tartalékok is – részben az egész országot sújtó szárazság és árvizek következtében. A búza-, rizs- és szójababtartalékok teljesen kimerülnek, nem terem majd a keresletnek megfelelı mennyiségő kukorica, rizs és búza. Nemzedékünk életében minden eddiginél riasztóbb képet mutatnak majd a népességnövekedési statisztikák – a lakosság sokkal nagyobb ütemben fog növekedni, mint a rendelkezésre álló élelem mennyisége. Lemaradásunk már most is behozhatatlan.
Korábban is volt már éhínség és aszály a világon – ezúttal azonban lesz egy fontos különbség. Az eddigi években helyrebillent az egyensúly, amikor végre jó volt az aratás – most viszont nem lesz helyreállás! Már így is túl sok rossz év áll mögöttünk, és a
legrosszabb még csak ezután következik. A helyzet tovább romlik majd, s a túlnépesedés következtében képtelenek leszünk utolérni magunkat. Bizonyosan errıl az utolsó időkben bekövetkező éhínségről jövendöl a Szentírás is Jóel próféta könyvében:
„Jaj, micsoda nap! Közel van már az ÚR napja, pusztulás jön a Mindenhatótól! Hiszen szemünk előtt veszett ki az élelem, az öröm és a vígság Istenünk házából! Elszáradt az elvetett mag a földben, üresen állnak a magtárak, beomlottak a vermek, mert nincs gabona. Hogy nyögnek az állatok! Kóborolnak a marhacsordák, mert nincs legelőjük, a juhnyájak is sínylődnek. Hozzád kiáltok, Uram, mert tűz égette ki a puszta legelőit, és láng perzselte fel a mező minden fáját. A mezei vadak is hozzád sóhajtoznak, mert kiszáradtak a folyóvizek, és tűz égette ki a puszta legelőit.” (Jóel 1,15-20)
A nyomorúságok kezdete
Egyre gyakoribbá válnak az árvizek, hurrikánok, tornádók és viharos jégesők. A következő néhány év folyamán az Egyesült Államok területének több, mint egyharmadát katasztrófa sújtotta övezetté fogják nyilvánítani. Sokan úgy összegzik majd az eseményeket, hogy „elszabadult a természet”. A furcsa természeti jelenségek a tudósokat is zavarba ejtik. Lávakitörések, vér, holdköd, furcsa jelek az égen, például kozmikus viharok – az ilyen és ehhez hasonló, soha korábban nem látott eseményeket sokan döbbenten szemlélik majd. A kozmoszban lebegő köd a holdat vörösre festi, és bizonyos időszakokra teljes sötétségbe borítja a földet – mintha csak megszűnt volna fényleni a nap.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
