2011. június 18., szombat

Scofield: Mózes 1. könyve 9. fejezet

(9,16) A Nóéval kötött szövetség meghatározza a bukott ember életfeltételeit, mint ahogyan az ádámi szövetségben is ezek voltak lefektetve, bevezeti az emberi uralom elvét, hogy gátat vessen a bűn megnövekedésének, miután Isten ígéretet tett, hogy többé nem büntet özönvízzel.

A szövetség elemei:
Az ember felelős azért, hogy megvédje az emberi élet szentségét, az egyes emberek feletti szabályozott uralommal, egészen a halálbüntetésig (1Móz 9,5-6; vö. Róm 13,1-7).
Isten nem átkozza meg a földet többé, és az embernek nem kell félnie egy újabb általános özönvíztől (1Móz 8,21; 9,11-16).
Meghatározza a természet rendjét (1Móz 8,22; 9,2).
Az ember ezentúl eheti az állatok húsát (1Móz 9,3-4). Feltehető, hogy az ember az özönvíz előtt csak növényekkel táplálkozott. Lásd 1Móz 1,29-et.
Prófétai nyilatkozat hangzik el, amely szerint Kánaánnak, Hám egyik fiának leszármazottai testvéreik szolgáivá lesznek (1Móz 9,25-26).
Prófétai nyilatkozat hangzik el, amely szerint Sém különleges kapcsolatba kerül majd az Úrral (1Móz 9,26-27). Isten csak a sémiták által jelenti ki önmagát, és Krisztus is test szerint Sém leszármazottja.
Prófétai nyilatkozat hangzik el, amely szerint Jáfet utódai szerte elterjednek a földön (1Móz 9,27). Az uralom, a tudomány és a művészet minden időben általában Jáfet birtokában volt, így maga a történelem megcáfolhatatlan bizonysága annak, hogy ez a jövendölés pontosan beteljesedett.