(13,10) Legkésőbb Józsué idejében a Jordán-völgyének legnagyobb része már pusztaság volt, egészen más, mint ahogyan ez a vers leírja. Mégis a romboló kritika azt állítja, hogy ez a híradás a későbbi Izráel királyság idejéből származik. A legutóbbi ásatások azt bizonyítják, hogy a Jordán-völgyében századokon át népes városok voltak, de ezeknek nagy része eltűnt Józsué idejéig. A régészek ásója újra és újra arra szolgál, hogy megerősítse, nem pedig megcáfolja a Biblia állításait.
(14,9) Régebben kétségbe vonták, hogy ezek a királyok a távoli Mezopotámiából ezekben a régi időkben ilyen hatalmas expedíciót vezethettek, ma már azonban sok bizonyítéka van annak, hogy voltak ehhez hasonló expedíciók. Egyik oka annak, hogy némelyek kétségbe vonták ennek a fejezetnek a történeti hitelességét, a királyok útjának leírása volt, amely Palesztina legkeletibb része mellett vezetett (5. v.). A régészek azonban fölfedezték azokat a városokat, melyeket az 5. vers említ, és meggyőződtek róla, hogy ezek Ábrahám idején megerősített városok voltak.
(14,13) Itt használja először a Biblia a „héber" szót. Ez valószínűleg Ábrám egyik ősének, „Hébernek" nevéből származott (1Móz 10,25).
(14,14) Az a héber szó, amit a mi Bibliánk „próbált legény" (új fordítás: „csatlós") szóval ad vissza, csak ezen a helyen fordul elő a héber Bibliában; ezt a kifejezést a korai egyiptomi iratok használták, és e korszak palesztinai vezéreinek zsoldos katonáira alkalmazták.
Hitre Hangolva - Keresztény blog, online magazin
