(7,1) A „menj be" (vagy ,jöjj") szó itt fordul először elő a Bibliában, s ez reámutat ennek a kegyelemmel teljes meghívásnak - amely újra meg újra előfordul egészen az utolsó oldalig (Jel 22,17) - alapvető fontosságára.
Ez az isteni hívás
(1) az embernek szól;
(2) felszólítja őt, hogy vegye igénybe azt, amit a tökéletes isteni gondoskodás az ember megtartására előre elkészített;
(3) ez a hívás rettenetes ítélet és pusztulás idején hangzott el.
(7,10) Az ÚSZ háromféle szempontból említi meg az özönvizet:
(1) Urunk azt mondja, hogy amint Nóé napjaiban volt, úgy lesz ennek a korszaknak a végén is (Mt 24,37-39; Lk 17,26-27);
(2) Nóét mint a megtartó hitnek a példáját állítja elénk (Zsid 11,7); és
(3) az özönvizet mint a bemerítés (keresztség) képét alkalmazza (1Pt 3,19-21).
(7,24) A 150 nap öt 30 napos hónapra enged következtetni.