A keresztény társak segítsége
A szükséges segítséget egyfelől hívő társainktól kapjuk, akik ismernek minket, és akikkel rendszeresen tartalmas és mélyreható beszélgetéseket folytatunk. A kiscsoportos bibliatanulmányozó összejövetelek kitűnő lehetőséget nyújtanak erre, de barátságok vagy bibliaiskolai foglalkozások is segíthetnek.
Tény, hogy Isten mindannyiunkat egy test tagjaivá tett, úgy, hogy egymásra szorulunk (lásd 1Kor 12.) Szükségünk van egymásra, gondoskodnunk kell egymásról. "Új parancsolatot adok nektek - mondta Jézus -, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy a tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok." (Jn 13:34-35) "Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét" - tanított Pál apostol is. (Gal 6:2) "Miképpen egyik vassal a másikat élesítik, akképpen az ember élesíti az ő barátjának orcáját." (Péld 27:17) Jakab apostol pedig hozzáteszi: "Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat, jól cselekesztek." (Jak 2:8)
Mi az a különleges segítség, amellyel egymást támogathatjuk az elnyomás alatt tartó vágyak leküzdésében? Ennek egyik módja egyszerűen az, hogy találkozunk, megosztjuk egymással, mi történik az életünkben, és bátorítjuk egymást. "És ügyeljünk egymásra, a szeretetre és jó cselekedetekre való felbuzdulás végett, el nem hagyván a magunk gyülekezetét, amiképpen szokásuk némelyeknek, hanem intvén egymást annyival inkább, mivel látjátok, hogy ama nap közelget." (Zsid 10:24-25)
Amikor zabolátlan vágyainkkal küzdünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy teljesen magunkra maradtunk, és azt képzeljük, csak mi nem tudunk zöld ágra vergődni az adott gyengeséggel. Amikor viszont összejövünk és őszintén feltárjuk a problémákat, ráébredünk: nem vagyunk egyedül. Ezt tudni már önmagában is vigasztaló.
Ám ennél még sokkal többet nyerünk: más hívőktől megtudhatjuk, hogy őket mi segítette legjobban a győzelemben. Ösztönzést kapunk, hogy újítsuk meg elkötelezettségünket az Úr iránt: indítékaink akkumulátora feltöltődik. Reménységünk megújul abban, hogy mennyei segítséggel a bűnös késztetéseket Istentől származó vágyakra cserélhetjük. Azok a keresztények, akik ugyanolyan küzdelmeken mentek keresztül, világosabban megmutathatják, hol dőltünk be a Sátán hazugságainak.
