Scofield: Mózes 1. könyve 12. fejezet

(12,2) Az Ábrahámmal kötött szövetséget Isten három dologra nézve adta (1Móz 12,1-4) és erősítette meg (1Móz 13,14-17; 15,1-7,18-21; 17,1-8).

(1) Egy nagy nemzet ígérete: „És nagy nemzetté teszlek" (1Móz 12,2). Ez elsősorban Izráelnek, Jákób leszármazottainak szól, akiknek Isten megígérte, hogy Kánaán földje örök birtokuk lesz (1Móz 17,8), akikkel örök szövetséget kötött (1Móz 17,7), és akiknek Isten azt mondta: „Istenük leszek nekik" (1Móz 17,8). Ábrahám azt az ígéretet is kapta, hogy más nemzetek atyjává is lesz (1Móz 17,6.20), ami különösképpen Izmáel és Ézsau által teljesedett be.

(2) Isten négy személyes ígéretet tett Ábrahámnak:
(a) hogy sokan származnak majd tőle (1Móz 17,16);
(b) hogy személyes áldásban részesül: „és megáldom őt", ami két vonalon teljesedett be: időbelileg (1Móz 13,14-15-17; 15,18; 24,34-35) és szellemi módon (1Móz 15,6; Jn 8,56);
(c) hogy személyes tiszteletben lesz része: „és felmagasztalom a nevedet" (1Móz 12,2), ami beteljesedett mindazok részéről, akik becsülik a Bibliát;
(d) és hogy áldás csatornájává lesz: „és áldás leszel" (1Móz 12,2), ez is beteljesedett Izráel, az ő magva által, amely áldássá lett sokak számára, mint az isteni kijelentés eszköze; közvetlenül Ábrahám által, mint aki példaképe a kegyes hitnek (Róm 4,1-22); és mindenekelőtt Krisztus által, aki Ábrahám magvából származott (Gal 3,16).

(3) A nemzeteknek tett ígéretek:
(a) „Megáldom azokat, akik téged áldanak" (1Móz 12,3). Akik Ábrahámot megbecsülik, azok áldásban részesülnek.
(b) „Aki téged átkoz, megátkozom azt" (1Móz 12,3). Ez a figyelmeztetés szó szerint beteljesedett Izráel üldöztetésének egész idején át. Azoknak a népeknek, amelyek üldözték a zsidókat, mindig rosszul ment a soruk, – és jó dolguk volt azoknak, amelyek védték őket. Az a nemzet, amely az antiszemitizmus bűnébe esik, nem kerülheti el az ítéletet. A jövő még nyilvánvalóbban bizonyítja majd ezt az elvet (5Móz 30,7; Ezs 14,1-2; Jóel 3,1-8; Mik 5,7-9; Hagg 2,22; Zak 14,1-3; Mt 25,40-45).
(c) „Megáldatik benned a föld minden nemzetsége" (1Móz 12,3). Ez az a nagy evangéliumi ígéret, amely Ábrahám magvában, Krisztusban teljesedett be, és Ábrahám minden szellemi utódjában, akik mint Ábrahám, hit által igazultak meg (Róm 4,3; Gal 3,6-9.16.29; vö. Jn 8,56-58). Ez új kijelentéssel egészíti ki és erősíti meg Istennek az ádámi szövetségben az „asszony magváról" tett ígéretét (1Móz 3,15).

Az Ábrahámmal kötött szövetség kijelenti Isten megmásíthatatlan tanácsvégzését, hogy Ábrahámon keresztül valósítja meg programját Izráel számára, és Krisztusban ajándékoz Megváltót mindazok számára, akik hisznek. A végső beteljesülés sokkal inkább Isten ígéretén és hatalmán nyugszik, mint az emberi hűségen.